A+ A A-

Mégegyszer a sörről

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


Vásárhelyi István nevű kedves olvasóm jelezte 2012 tavaszán, hogy jó lett volna, ha a magyar sörös tor szokásáról is írtam volna összeállításomban. Akkor megígértem, hogy pótolom a hiányosságot, amit - néhány sörös hiedelemmel is kiegészítve - most megteszek. A magyar sörfőzés kultúrtörténetéről, benne a sörös tor szokásáról, A magyar sörfőzés múltjából címmel Szathmári László (1880 - 1944) írt remek tanulmányt, mely az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizálásának köszönhetően már az Interneten is elérhető. Ebből megtudhatjuk többek között, hogy mit jelentett a „sernevelés”, mi várt arra, aki háborgatni merte a sörös tort, vagy, hogy mi volt a „szalad” és a „virics”.

Ugyancsak egy érdekes összeállítást közölt az origo, mely azzal foglalkozik, hogy miért nem koccint a magyar sörrel. Mindkét összeállítás érdeklődésre tarthat figyelmet, mint ahogyan remélem az alábbi néhány sör hiedelem is.

Sört inni a boltban az üzlet felvirágzását jelzi.

Ha a sörkészítés során az élesztő hozzáadása előtt egy darab szenet teszünk bele, a sörünk nem lesz savanyú.

A kiömlő sör közeli keresztelőt jelez a házban, mondják Csehországban.

Ha a sör habja hozzáragad a pohár vagy korsó belsejéhez, az annak a jele, hogy jó a sör.

Melton az Astrolagaster című művében azt írja, hogy ha ivás közben a sör melléfolyik, annak szerencsés a jelentése.

Azt mondják, hogy ha a kifutó sör a korsó gazdája felé folyik, az a jószerencse jele.

Ha gyenge sört akarunk készíteni, azt javasolják, hogy gondoljunk valakire, aki nagyon barátságtalan volt velünk, és akkor sörünk szelíd lesz.

Ha a frissen csapolt hordóból elsőként ivó vendéget engedjük, hogy rögtön, fizetés nélkül távozzon, a maradék sör hamar el fog fogyni.

További olvasnivaló

Szamócás, vagyis földiepres nyalánkságok

Nem tudom, hogy igazam van-e, vagy sem, de régóta vallom: az embernek azt kell fogyasztania, amire szervezetének szüksége van, vagyis, amit megkíván. Mielőtt még általánosítással vádolnának, rögtön hozzáteszem, meggyőződésemet -...

Folytatás...

Az őszt és a hosszú életet jelképező tem…

Az őszirózsafélék családjába tartozó - görög eredetű neve (khrüszosz: „arany”, anthemón: „virág”) szerint „aranyvirág” jelentésű - krizantém ősei valószínűleg Dél-Ázsiában éltek, ahol egyes vad fajai ma is sokfelé fellelhetők. Európában...

Folytatás...

Francia és a spanyol babapiskótás torták…

Amikor egyre drágább az energia, és nemcsak az áram, hanem a gáz is, bizony az ember kétszer is meggondolja, mikor süssön süteményt. Feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy oly kedveltek...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Kettő

A kettes szám uralkodó planétája a Hold, mely jelentős befolyással van a szellemünkre, érzületünkre. „A kettes szám” - mondja Dr. Unite Cross „az első és legkiválóbb megtestesülése a mértékletességnek, (…)...

Folytatás...

A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus szá…

A tizenkilenc először is egy tökéletlen (nem teljes) húsz, de egyúttal a Közel-Keleten szent szám is. Az egyiptomi Halottas könyv tizenkilenc emberi testrészt említ, melyek mindegyikének megvan a saját istene...

Folytatás...

India és Peru kedvelt fűszere - a kesern…

E sokak által nagy becsben tartott fűszernövény a Földközi-tenger mellékén valamint a Közel-Keleten őshonos. A feltárt régészeti leletek alapján évezredek óta használják, találtak „lázcsillapító” koriandert a fáraók sírjában, de említést...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?
  • Csuklás

    A csuklás, vagyis a rekeszizom ismétlődő görcsös...

  • Napfogyatkozás

    Az égi jelenségek közül alighanem a...