A+ A A-

A magyar nép arca és jelleme

  • Közzétéve itt: Egyéb írások

A természettudós, etnográfus, politikus, parlamenti képviselő, népszerűsítő író Herman Ottót , - aki 1835-ben született Breznóbányán, meghalt 1914-ben Budapesten- méltán nevezik „az utolsó magyar polihisztornak” és a „madarak atyjának”. Számtalan publikációja jelent meg, feltehetően a legismertebb könyve, az 1901-ben megjelent A madarak hasznáról és káráról, melyet német és angol nyelvre lefordítottak. Ízes, zamatos magyarsággal megírt művei népszerűek voltak, iskolákban tananyagként tanították. Az előbb említetten kívül fontosabb művei: a három kötetes Magyarország pókfaunája (1876-1879), A magyar halászat könyve két kötete (1887), Az északi madárhegyek tájáról (1893), Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet (1898), A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A magyar pásztorok nyelvkincse (1914), Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága (1892), valamint az 1902-ből való A magyar nép arcza és jelleme című könyv, amiből idézünk egy rövid részletet.

„Megjelenése szerint a magyarság méltóságos; magaviselet szerint komoly hallgatásra hajló, de nem titkolódzó, tehát nem összeesküvő; a fecsegő és ugrándozó magaviseletet, mint férfihez nem illőt tekinti. Nagy erénye a lovagiasság. A magyar megtartja adott szavát. Támadása nyílt, bátor, sohasem alattomos. A magyar szavajárása velős, sokszor ékes. A magyar ember nem hagyja jussát, véleményéhez makacsul ragaszkodik; a világ legszívósabb, meg nem győzhető pörlekedője és örökös pártoskodója. A magyar föltétlenül vendégszerető és tisztességtudó. Föllépése nyílt és bátor, bármily földi nagysággal szemben is, ami nagy és erős önérzetében gyökerezik. Az önérzet túlságában gyökereznek a magyarság legfőbb hibái is, mint a legkirívóbbak: a hivalkodás, meg nem értő természet, önhittség, gőg, hetykeség a betyárkodásig; de ugyaninnen a szalmaláng, egyáltalában kitartás hiánya is.„ Herman Ottó

Öreg Herman Ottónk nagy szeretettel tanulmányozta az ő magyar népét, mégsem hallgatja el hibáit. E hibák egyik oka az, hogy a magyar nép művelésével, erkölcsi nevelésével keveset foglalkoztak. Aki az őspásztorban rejlő sok értékes adottságot továbbfejleszti, aki a magyart katonás, de igazságos bánásmóddal megszervezi, aki a termelő munka megbecsülés alapján szociális államrendet fejleszt, az a magyarság jövőjének nagy szolgáltatokat tehet, szomorú időkre új ébredést hozhat.

Források:
Magyarország Vereckétől Napjainkig, Harmadik kötet: A magyar föld. Franklin társulat Budapest
Magyar érdekességek fejezet, A magyarság jelleme, Dr. Szilády Zoltán

További olvasnivaló

Kóros jelenségek, betegséghajlamok és vi…

A kezek pszicho-fiziológiai vizsgálatai terén elsősorban a 20. század elején munkálkodó N. Vashide (N. Vashide: Esszé a kéz pszichológiájáról, 1909.) és az 1930-as években praktizáló pszichiáter, Dr. Ernst Kretschmer...

Folytatás...

A tenyér deltáinak értelmezése IV. - A k…

Hutchinson szerint minél közelebb van a kisujj alatti delta, vagyis a Merkúr-domb a kisujj tengelyéhez (a kisujj közepén futó képzeletbeli függőleges vonalhoz), az egyén annál jobban értékeli a szavak...

Folytatás...

Álmomban orális szexre akartak kényszerí…

A címben megfogalmazott esemény a legfontosabb eleme anonimitását kérő olvasóm rémálmának, melyet részletesen az alábbiakban fogalmazott meg:„Kedves Erzsébet! A ma éjjel egy szörnyű álmom volt, melyről szeretném tudni, hogy mit...

Folytatás...

Mit jelent a gyermekünk halála álomban?

Néhány éve (ha jól emlékszem, 2010-ben) privát üzenetként küldte el - az alábbiakban teljes egészében idézett - álmát egyik látogatóm, melynek lényegét a címben megfogalmazott kérdés tartalmazza. Mivel bármelyikünkkel előfordulhat...

Folytatás...

Csilla kézelemzése

Kezére nézve, összehasonlítva ujjait a tenyerével, láthatóan a tenyere dominál. Ha tenyerébe hajtaná az ujjait, a középső ujja valószínűleg tenyere közepe alatt végződne. Ez normál hosszúságúnak számít, ami materiális...

Folytatás...

Agalmatophilia – Szexuális vágy szobrok …

Miközben napjainkban elsősorban a mindennapos szoborrongálásokról, a különféle lehetséges szimbolikus értelmezésükről, illetőleg az egyes szobrokkal szemben táplált ellenszenvről, vagy - ellenkezőleg - az irántuk érzett rajongásról szól a közbeszéd, szinte...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?