A+ A A-

A magyar nép arca és jelleme

  • Közzétéve itt: Egyéb írások

A természettudós, etnográfus, politikus, parlamenti képviselő, népszerűsítő író Herman Ottót , - aki 1835-ben született Breznóbányán, meghalt 1914-ben Budapesten- méltán nevezik „az utolsó magyar polihisztornak” és a „madarak atyjának”. Számtalan publikációja jelent meg, feltehetően a legismertebb könyve, az 1901-ben megjelent A madarak hasznáról és káráról, melyet német és angol nyelvre lefordítottak. Ízes, zamatos magyarsággal megírt művei népszerűek voltak, iskolákban tananyagként tanították. Az előbb említetten kívül fontosabb művei: a három kötetes Magyarország pókfaunája (1876-1879), A magyar halászat könyve két kötete (1887), Az északi madárhegyek tájáról (1893), Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet (1898), A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A magyar pásztorok nyelvkincse (1914), Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága (1892), valamint az 1902-ből való A magyar nép arcza és jelleme című könyv, amiből idézünk egy rövid részletet.

„Megjelenése szerint a magyarság méltóságos; magaviselet szerint komoly hallgatásra hajló, de nem titkolódzó, tehát nem összeesküvő; a fecsegő és ugrándozó magaviseletet, mint férfihez nem illőt tekinti. Nagy erénye a lovagiasság. A magyar megtartja adott szavát. Támadása nyílt, bátor, sohasem alattomos. A magyar szavajárása velős, sokszor ékes. A magyar ember nem hagyja jussát, véleményéhez makacsul ragaszkodik; a világ legszívósabb, meg nem győzhető pörlekedője és örökös pártoskodója. A magyar föltétlenül vendégszerető és tisztességtudó. Föllépése nyílt és bátor, bármily földi nagysággal szemben is, ami nagy és erős önérzetében gyökerezik. Az önérzet túlságában gyökereznek a magyarság legfőbb hibái is, mint a legkirívóbbak: a hivalkodás, meg nem értő természet, önhittség, gőg, hetykeség a betyárkodásig; de ugyaninnen a szalmaláng, egyáltalában kitartás hiánya is.„ Herman Ottó

Öreg Herman Ottónk nagy szeretettel tanulmányozta az ő magyar népét, mégsem hallgatja el hibáit. E hibák egyik oka az, hogy a magyar nép művelésével, erkölcsi nevelésével keveset foglalkoztak. Aki az őspásztorban rejlő sok értékes adottságot továbbfejleszti, aki a magyart katonás, de igazságos bánásmóddal megszervezi, aki a termelő munka megbecsülés alapján szociális államrendet fejleszt, az a magyarság jövőjének nagy szolgáltatokat tehet, szomorú időkre új ébredést hozhat.

Források:
Magyarország Vereckétől Napjainkig, Harmadik kötet: A magyar föld. Franklin társulat Budapest
Magyar érdekességek fejezet, A magyarság jelleme, Dr. Szilády Zoltán

További olvasnivaló

Szelleműző afrodiziákum: a paradicsom

Talán nem mindenki számára ismert, hogy mai konyhánk elmaradhatatlan „kellékét”, a paradicsomot egykoron „szerelem almájának” is nevezték. Sőt a bibliai történetnek létezik egy olyan változata, mely szerint nem alma, hanem...

Folytatás...

Admirális pillangó

Nevezik még Atalanta pillangónak vagy lepkének is, melynek szárnyai sötét bársonyosan barnák, elül fehér foltok és élénk piros szalagok díszítik. A szárny alja barnássárga. Nappali lepke. A mérsékelt égövi Európában...

Folytatás...

Advent hetei

Az advent elnevezés az érkezés, bekövetkezés jelentésű latin adventus szóból származik. Az „Adventus Domini” pedig az Úr eljövetelét jelenti. Az advent tulajdonképpen a karácsony várásának, az ünnep előkészületeinek az...

Folytatás...

India – ’Ádáb arz’-zal köszönünk el től…

Nagyobb térképre váltás A Delhi-Amritszár-Lahore-Multán-Szukkur-Dalbandin útvonalon közeledünk a pakisztáni-iráni határhoz. Utunk Harjána és Pandzsáb államokon keresztül, folyóvölgyekben, öntözött mezőgazdasági területeken halad. Le se lehetne tagadni, hogy India éléstárában járunk. A termőföldeket...

Folytatás...

Pakisztán - Az úttesten úszik egy hal

Hosszú kilométereket döcögünk a göröngyös úton, amikor végre elérjük a következő települést, a mandulaligeteiről híres Loralai-t. A poros, koszos, valaha kaszárnyának szolgáló kisvárosból kijövet, elvétjük a helyes irányt, ami egyáltalán...

Folytatás...

Mennyi ideig marad gyomrunkban az étel?

Teljesen mindegy, hogy mit eszünk, legyen az karfiol, szalonna, őszibarack, palacsinta vagy torta, mindegyikre ugyanaz a sors vár. Az ételek útvonala azonos pályán halad előre, egy része pedig kifelé...

Folytatás...