A+ A A-

A magyar nép arca és jelleme

  • Közzétéve itt: Egyéb írások

A természettudós, etnográfus, politikus, parlamenti képviselő, népszerűsítő író Herman Ottót , - aki 1835-ben született Breznóbányán, meghalt 1914-ben Budapesten- méltán nevezik „az utolsó magyar polihisztornak” és a „madarak atyjának”. Számtalan publikációja jelent meg, feltehetően a legismertebb könyve, az 1901-ben megjelent A madarak hasznáról és káráról, melyet német és angol nyelvre lefordítottak. Ízes, zamatos magyarsággal megírt művei népszerűek voltak, iskolákban tananyagként tanították. Az előbb említetten kívül fontosabb művei: a három kötetes Magyarország pókfaunája (1876-1879), A magyar halászat könyve két kötete (1887), Az északi madárhegyek tájáról (1893), Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet (1898), A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A magyar pásztorok nyelvkincse (1914), Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága (1892), valamint az 1902-ből való A magyar nép arcza és jelleme című könyv, amiből idézünk egy rövid részletet.

„Megjelenése szerint a magyarság méltóságos; magaviselet szerint komoly hallgatásra hajló, de nem titkolódzó, tehát nem összeesküvő; a fecsegő és ugrándozó magaviseletet, mint férfihez nem illőt tekinti. Nagy erénye a lovagiasság. A magyar megtartja adott szavát. Támadása nyílt, bátor, sohasem alattomos. A magyar szavajárása velős, sokszor ékes. A magyar ember nem hagyja jussát, véleményéhez makacsul ragaszkodik; a világ legszívósabb, meg nem győzhető pörlekedője és örökös pártoskodója. A magyar föltétlenül vendégszerető és tisztességtudó. Föllépése nyílt és bátor, bármily földi nagysággal szemben is, ami nagy és erős önérzetében gyökerezik. Az önérzet túlságában gyökereznek a magyarság legfőbb hibái is, mint a legkirívóbbak: a hivalkodás, meg nem értő természet, önhittség, gőg, hetykeség a betyárkodásig; de ugyaninnen a szalmaláng, egyáltalában kitartás hiánya is.„ Herman Ottó

Öreg Herman Ottónk nagy szeretettel tanulmányozta az ő magyar népét, mégsem hallgatja el hibáit. E hibák egyik oka az, hogy a magyar nép művelésével, erkölcsi nevelésével keveset foglalkoztak. Aki az őspásztorban rejlő sok értékes adottságot továbbfejleszti, aki a magyart katonás, de igazságos bánásmóddal megszervezi, aki a termelő munka megbecsülés alapján szociális államrendet fejleszt, az a magyarság jövőjének nagy szolgáltatokat tehet, szomorú időkre új ébredést hozhat.

Források:
Magyarország Vereckétől Napjainkig, Harmadik kötet: A magyar föld. Franklin társulat Budapest
Magyar érdekességek fejezet, A magyarság jelleme, Dr. Szilády Zoltán

További olvasnivaló

Törökország - A gépmüezzin elaltat, ébre…

  Nagyobb térképre váltás A török oldalon úgy érezzük, mintha nem is a Balkánon járnánk, a határállomás annyira tiszta és rendezett. A belépési procedúra már nem kelt ilyen pozitív benyomást. Bár széles...

Folytatás...

Andi1978 kézelemzése

Feltehetően sovány alkatú, legalább is a képeken látható kezek alapján erre következtetek. Kretschmer német pszichiáter ugyanis a kézzel kapcsolatos vizsgálatai során azt igazolta, hogy a testtípusok és a kéz...

Folytatás...

India – ’Ádáb arz’-zal köszönünk el től…

Nagyobb térképre váltás A Delhi-Amritszár-Lahore-Multán-Szukkur-Dalbandin útvonalon közeledünk a pakisztáni-iráni határhoz. Utunk Harjána és Pandzsáb államokon keresztül, folyóvölgyekben, öntözött mezőgazdasági területeken halad. Le se lehetne tagadni, hogy India éléstárában járunk. A termőföldeket...

Folytatás...

A karok

Már Arisztotelész (i.e. 384 - i.e. 322) és tanítványai is foglalkoztak a karok fiziognómiai jelentésével, igyekeztek összefoglalni, hogy külső megjelenésük mit árul el az ember természetéről. Legfontosabb megállapításaik az alábbiakban...

Folytatás...

Mit jelentenek a középső ujjperceket áts…

Kedves Erzsébet, a bal és jobb kezem középső ujjperceinek a közepét - kivéve a hüvelykujjakat - vízszintes vonalak szelik át. Igaz a balokon halványabbak, de a kisujjon és a jobb...

Folytatás...

Szemölcsök III. - Keletkezésükkel kapcso…

A nép körében sokféle kifejezés élt, vagy él még ma is a szemölcsre, a Magyar Néprajzi Lexikon számos elnevezést - bibircsók, bibircsó, borsóka, fökin, fökény, kinövés, köszfin, lencse, sömötyű, sümőcs...

Folytatás...
Ezeket olvasta már?