A+ A A-

Jégcsap

  • Közzétéve itt: Egyéb írások


A jégcsapok, vagyis a csepegő víz megfagyása nyomán keletkező kúp alakú hosszúkás jégdarabok (Magyar Értelmező Kéziszótár), akárcsak a hópelyhek és a hóember, a hideg, téli időszak jellegzetes ismertetőjelei. Mint a legerősebb télszimbólumaink egyikét, a hideg keménységének és tartósságának illusztrálására is használják.

Faágról lelógó jégcsapMivel a nagyságuk, a hosszúk elsősorban a hőmérsékleti viszonyoktól és a téli csapadék mennyiségétől függ, a megjelenésüket, méretüket jövendölésre is felhasználták. Például az, hogy a karácsony és újév között milyen hosszúra nőnek, megmutatja, mennyi hó esik, milyen vastag lesz a hó a télen. A hosszú jégcsapok újév előtt, hosszú lent prognosztizálnak, a húshagyó kedden látható jégcsapok mérete pedig a len várható hosszát, magasságát adja meg, legalábbis az Amerikába kivándorolt és Pennsylvaniában letelepedett németek szerint. Egyáltalán nem számít a jégcsap hossza - persze csak, ha nem okoz sérülést -, ha az otthonából távozva esik az ember fejére, ekkor ugyanis biztos lehet benne, hogy ellenséggel találkozik, mielőtt a házába visszatér. Már csak ezért is érdemes vigyáznunk nehogy egy jégcsappal „találkozzon” a fejünk.

Az épületek homlokzatait, ablakkereteit és a fákat díszítő többféle színben csillogó-villogó, jégcsapokat formázó lámpafüzérek, fenyőfadíszek az advent és a karácsony dekorációjának legfőbb kellékei. Egy régi keresztény legenda szerint a gyermek Jézus a téli hidegben egy fenyőfa alatt lelt menedéket. A fa örömében könnyeket hullajtott, melyekből a hidegben jégcsapok keletkeztek. Talán ez az oka annak, hogy sokan jégcsap fenyődíszeket használnak, amikor Jézus születését ünneplik. Másokat viszont Jézus keresztre feszítésekor használt rusztikus szögekre emlékeztettek a jégcsapok.

Akár a szimbolikus jelentésük, akár a fényben szikrázó csillogó megjelenésük az oka, ma már állandó díszei a téli ünnepeknek, szép és vonzó látványt nyújtanak a szemeknek.

Álmunkban viszont már nem egyértelműen kedvező a megjelenésük, mert a jégcsapok többnyire nehézségeket, problémákat szimbolizálnak. Azt is jelezhetik, hogy nem kapunk elég támogatást a környezetünktől.

A csepegő jégcsap óvatosságra int, ilyen álom után jól tesszük, ha a következő hónapokban nem vállalunk nagyobb kockázatot, óvatosan bánunk a pénzünkkel.  Ha viszont a jégcsap teljesen elolvad, fellélegezhetünk, mert a nehéz időknek nemsokára vége, felülkerekedünk a gondjainkon.

További olvasnivaló

Virág, melynek szirmaival cipőt fénye…

Az Ázsiában és a csendes-óceáni szigeteken őshonos hibiszkusz neve a mocsári mályvát jelölő görög ibiszkosz szóból származik. A hibiszkusz egy hatalmas, több mint 200 fajt tartalmazó nemzetség, melynek egyaránt tagjai...

Folytatás...

Névnapi időjárási regulák

A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az...

Folytatás...

A here

„A Czuczor-Fogarasi”, vagyis az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár meghatározása szerint a here (tökgolyó, mony vagy tojás): „A hímállatok nemző része, vagyis hosszúkás gömbölyű, tojáshoz hasonló, s egymásba...

Folytatás...

Az örökélet jelképe, a hervadhatatla…

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta...

Folytatás...

Vagina hiedelmek

A női nemi szerv, melyet nevezhetünk vaginának, vulvának, hüvelynek, vagy kevésbé szakmailag bögrének, bukszának, kéjbarlangnak, kisfazéknak, tarisznyának, puncinak, trüsinek vagy muffnak, a művészetben, a népi hitvilágban és a folklórban...

Folytatás...

A szájpadlás

A szájüreg felső része a szájpadlás két részre osztható, kemény- és lágy szájpadra. Az elülső rész a csontos, kemény szájpad, a hátsó pedig a lágy szájpad, mely puha, sima felületű...

Folytatás...