Az indiaiak számára az egyik legszerencsésebb ómen egy elefánt váratlan megpillantása, ugyanis ez a hatalmas, ormányos növényevő Ganésa istenüket, vagyis a jó szerencsét, a sikert és az összes akadály leküzdését reprezentálja. A Siva és Parvati istenek gyermekének tartott elefántfejű Ganésa az indiaiak legszimpatikusabb és legnépszerűbb istensége, akit a Trimurti (Brahma, Visnu és Siva), valamint Durgá istennő társaságában az egyik legkedveltebb istenükként tisztelnek. Az eszes, bölcs Ganésát cselekvéseiben meggondolt, döntéseiben körültekintő, vállalkozásaiban viszont bátor istenként emlegetik. Ő az, aki elpusztítja a gőgöt, az önzést és a hiúságot, ismeretekkel, tudással és jómóddal ruházza fel az embereket. Ezért – vallási szektától függetlenül – az összes hindu nagy szeretettel és tisztelettel gondol rá és emlékezik meg róla.
Ganésát elefántfejjel, emberi törzzsel, gömbölyű, nagy pocakkal, négy karral és egyetlen agyarral ábrázolják. Hiányzó másik agyaráról azt mondják, hogy egy párharc során vagy verekedés közben veszítette el. Az eseményt az egyik legenda a következőként meséli el: Siva istent egy alkalommal meg akarta látogatni Visnu, mert beszélni kívánt vele. A Parasuráma (csatabárdos Ráma) képében testet öltött Visnu isten azonban csak Siva házáig jutott el, ugyanis a kaput őrző Ganésa nem eresztette be, mert attól tartott, hogy megzavarja atyja nyugalmát a látogató. Szó-szót követett, majd miután jól összevesztek, Ganésa ormányával felkapta, és a földhöz vágta Rámát. Amikor Visnu magához tért, előrántotta bárdját, és Ganésa felé hajította, aki – ráeszmélvén, hogy azt az apja ajándékozta Visnunak – agyarával felfogta a felé dobott fegyvert, ettől azonban a jobb agyara letört. Egy másik legenda szerint maga Ganésa törte le az egyik agyarát, hogy legyen mivel lejegyeznie a Mahábhárata eposzát.
Ganésa elefántfejének történetéről ugyancsak két mítosz számol be. Az egyik szerint Siva hitvese, Párvati már nagyon vágyott egy fiúgyerekre, de óhaja sokáig nem teljesült, ezért Visnuhoz folyamodott, aki segített neki. Nemsokára megszületett fia, Ganésa. Anyja nagyon büszke volt szép gyerekére, ezért a születésnapja alkalmával rendezett ünnepségre meghívta az isteneket. Valamennyi vendég dicsérte az újszülöttet, egyedül Sani, a Szaturnusz bolygó fekete istene kerülte, hogy rápillantson a gyerekre, félve az átoktól, mely szerint, akire ránéz, azonnal hamuvá ég el. Párvati nem hitt az efféle rontásokban, és addig unszolta Sanit, hogy legalább egy pillantást o is vessen a gyerekére, míg az végül engedett kérésének, és lángtekintetével azonnal elhamvasztotta a csecsemő fejét. A legfőbb istenség, Brahmá, azt tanácsolta a fájdalomtól őrjöngő Parvátinak, hogy annak a lénynek a fejét tegye az újszülöttre, akivel elsőként találkozik. Ez egy alvó elefánt volt, ezért kapott elefántfejet Ganésa. Egy másik mítoszban maga az apa, Siva isten vágta le Ganésa fejét, mert megzavarta szerelmi együttlétét Parvátival. Hogy kiengesztelje felesége bánatát, Siva egy közelben talált elefántfejet tett Ganésa törzsére. Ugyanennek a történetnek egy másik változatában Ganésa anyja fürdését vigyázta, amikor a hazatérő Siva, a nem várt akadályoztatáson felbőszülve, dühében levágta gyermeke fejét.
