A+ A A-

Verejtékezés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Valamennyien izzadunk, azonban - a nehéz fizikai munka, vagy a sportolás, testedzés kivételével - kevés esetben tudjuk az okát, vagyis azt, hogy az izzadást valójában a testünkbe beépített klíma rendszer tevékenysége eredményezi. Ahhoz ugyanis, hogy a testünk hőmérséklete 37°C körüli maradjon, a verejtékmirigyek folyadékot vonnak ki a véráramból, és a vizet a borfelületre juttatják, hogy lehűtse azt.

A kánikula és a testedzés vagy kemény munka mellett a fűszeres ételek és bizonyos érzelmek, például a félelem vagy a zavarodottság is izzadást okoznak. Az érzelmi reakció hatására megnövekvő adrenalin termelés révén a szív és a többi szervek fokozzák tevékenységüket, ami hőt termel és izzadáshoz vezet. Egy egészséges ember - normális körülmények között - körülbelül 1 liter folyadékot választ ki naponta, de ez a mennyiség szélsőségesen meleg időjárás, vagy rendkívüli fizikai terhelés esetén akár a 10 litert is elérheti. A folyadékfogyasztás segít a lehűlésben és megóv a kiszáradástól.

A verejték vízből, sóból, káliumból és - az emberi szervezet számára szükségtelen - hulladék termékekből tevődik össze. Erőteljes izzadás esetén a sók - melyek normális körülmények között rendszerint újra felszívódnak és visszakerülnek a véráramba - elhagyhatják a verejtékmirigyeket és eltávozhatnak a testből. Ezért nagy melegben, vagy intenzív sportolás esetén ezek pótlására is oda kell figyelnünk.

A test hűtését döntően az áttetsző, szagtalan vizes verítéket kiválasztó ekrin mirigyek végzik. Ezekből több millió található a bőr egészén, főleg a homlokon, a kezeken és a lábfejeken. A kellemetlen testszagért felelős apokrin verejtékmirigyek a hónaljban és a nemi szerveken találhatók, és többnyire csak nemi érés után aktivizálódnak. Ezek erős illatú verejtéket bocsátanak ki, elsősorban a szervezet fokozott hormonális működése miatt. Az apokrin mirigyek izzadsága sűrűbb, tejszerűbb, gazdag cukrokban, fehérjékben, zsírokban és ásványi anyagokban. A verejték rátapad a szőrtüszőkre, és lebontódik a baktériumok hatására, kellemetlen testszagot okozva.

Mint általában minden olyan jelenségnél, melyet nem tudott megmagyarázni az ember, a verejtékezéssel kapcsolatban is számos mítosz és hiedelem alakult ki. A skandináv mitológiában az ősóriás, Ymir hónaljából lepergő izzadtságcseppekből keletkeztek a földalatti istenek, míg a lábai verejtékéből démonok jöttek elő.

A felső ajak erős izzadása az ideges, hirtelen haragú ember jellemzője. Hasonlóképpen, ha a verejték apró cseppekben összegyűlik az ember orrán, az is annak a jele, hogy az illető lobbanékony természetű. Az USA déli államaiban élő négerek számára régen az izzadó orr hitványságot, kicsinyességet jelzett, míg az izzadtságtól nedves ruha, különösen, ha ez az elülső részén volt feltűnő, az asszony pletykás természetéről árulkodott.

Jamaicában nem ajánlották az izzadság letörlését, mert úgy vélték, hogy ezzel a szerencséjét is eltávolítja magától az ember. Az éjszakai izzadás ellen a kuruzslók egy csésze sót vagy egy lavór vizet tettek a páciens ágya alá. Más vélekedés szerint előnye is lehet a verejtékezésnek, ugyanis az izzadás a varázsitalokat hatástalanná teszi. Anatóliában (Törökország) egykoron a kézizzadás gyógyítására a hölgyeknek azt javasolták, hogy Szent György napján keljenek fel napkelte előtt, és ragadják meg három egymást követő ajtó fémkilincsét. A népgyógyászok lábizzadásra a május elsejei napkelte előtti mezítlábas sétát javasolták, ugyanis a hajnali harmat szappanszerű hatással bír, ami összehúzza a bort.

Ha vért izzadsz, sohasem leszel hiányában a kenyérnek („If you sweat red, you will never want bread.”) – vélik az angolok. Ez utóbbinak van némi alapja, ugyanis a leggyakrabban a keményen, minden erejét megfeszítve dolgozó emberre mondják, hogy vért izzad, míg a nagy aggodalom, szorongás esetén ritkábban gondolnak ilyen heves testi reakcióra. Talán sokaknak meglepő, de olykor valóban előfordul, hogy vér vagy vérfesték választódik ki a verejtékbe, azonban ezt nem fizikai terhelés vagy izgalom, hanem egy meglehetősen ritka betegség, a haematidrosis okozza.

Izzadásról álmodni, azt jelenti, hogy az álomlátó néhány napon belül beszélni fog valakivel, akitől megtudja, ki lesz az irigye, ki fog ármánykodni ellene. Ez kényelmetlenül érinti az illetőt, mert nem érzi magát kellő biztonságban, az foglalkoztatja, hogy jobban kellene ügyelnie magára. Olyan érzés ez, mint amit olyankor érez, ha valamit rosszul csinál az ember. Tegyünk meg mindent, hogy biztonságban érezzük magunkat.

Ha azt álmodjuk, hogy magunk izzadunk, ez azt jelzi előre, hogy sikerül kikecmeregnünk valamilyen nehéz helyzetből, mely korábban sok pletykára adott okot, és újra tiszteletben lesz részünk. Az izzadás intenzív érzelmet vagy feszélyezettséget sejtet. Az ember olyankor álmodik izzadásról, ha az álmában átélt szituáció érzelmileg vagy fizikailag kényelmetlen számára. Az álmodó nem biztos, hogy tudja azt, hogy e különös esemény kényelmetlenséget okoz számára, a tudatalattija viszont igen. Figyeljünk a jelzésre, és dolgozzunk ki megfelelő stratégiát, hogy megbirkózhassunk a kellemetlen helyzetekkel.

További olvasnivaló

A csukló fölötti delta, avagy a Neptu…

Gyakran található delta a tenyéralap közepén, a két domborulat (a Hold- és Vénusz-domb) közötti területen, ami megfelel a t-trirádiusz (delta) helyének, s amelyet a tenyérelemzők  egy része Neptun-dombnak nevez...

Folytatás...

Tamás kézelemzése

Az ujjvégződés nélküli tenyérképekről elég problémás megállapítani azt, hogy ujjai milyen hosszúak, csak részben hasonlíthatók össze egymással, és az sem egyértelmű, hogy, milyen végződésűek. Nem látszódik, hogy ujjai és...

Folytatás...

A várható élettartamra utaló kézjel…

A kisujj hosszából, a kisujj tövéből induló horizontális vonal milyenségéből, a Manibandha rékhák (csuklóvonalak) számából valamint a Rohiní (az életvonal) minőségéből következtetnek az élettartamra. A hindu tenyérjósok az...

Folytatás...

A sokoldalú gyógyító, áldásos citr…

A citrom gyógyhatásáról Theophrasztosz (i.e. 371 - 287) görög filozófus i.e. 310-ben azt írta, hogy minden mérgezés ellenszere. Id. Plinius, (23 - 79) a híres római természettudós a citromot kígyómarás...

Folytatás...

Marcipán és percipán

Gyerekkorom nagy részét cukrászműhelyben töltöttem el. Míg édesapám keze alól a márványlapú asztalon mesterművek születtek, addig én az asztal másik végén a házi feladatokat írtam. Sülő krémeslapok vajastészta illata elegyült...

Folytatás...

A hajvonal

A hajvonal, vagyis a homlok felső részét keretező hajas felület rajzolata, a nőknél és férfiaknál gyakran különböző alakú. A fiziognómiában alapvetően ötféle - ívelt, V-alakú, M-alakú, szögletes és hullám-formájú -...

Folytatás...