A+ A A-

Szemremegés, szemrángás - más néven tikkelés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


A szemvibrálást, vagy szemrángást, melyet az orvosi szakirodalom a tikkelés egyik fajtájának tekint, a szemet mozgató finom izmok szabálytalan időközönként jelentkező akaratlan összehúzódásai okozzák. A szemmozgató izmok ismétlődő görcsberándulásainak azonban - a tikkelés egyéb formáival (pl. a szemforgatással, grimaszolással, szipogással, vállrángatással, köhécseléssel stb.) ellentétben - nem pszichológiai eredetű okai vannak, hanem kialakulásuk elsősorban a fáradtságnak, a stressznek, az izmok túlerőltetésének tulajdonítható. Ezen kívül az is fontos különbség, hogy a szemrángás a legtöbbször nem válik szokássá, és kellő pihenéssel magától elmúlik. Elég, ha egy jót alszunk, relaxálunk, illetőleg kevesebbet ülünk folyamatosan a TV készülék vagy a számítógép monitora előtt. A szemremegéshez hasonló tikkelés a test más részein is mutatkozhat, azonban a gyakorisága a fejtől lefelé haladva csökken. Bár a jelenség nem befolyásolja jelentősen az életvitelt, ám ha a szemrángás sokáig tart és gyakran jelentkezik, vagy a tikkelés a testünk más részén is mutatkozik, a problémát nem intézhetjük el egy kézlegyintéssel, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulnunk.

A szemrángás nem modern korunk „betegsége”, a jelenség már régóta világszerte ismert, sőt a tudományos magyarázata sem mai keletű. Érdekes módon ennek ellenére meglehetősen sok babonás hiedelem alakult ki a szemremegéssel - és általában a tikkeléssel - összefüggésben. Pedig ez nem valószínű, hogy jó a „gyógyulás” szempontjából, mert ha elhisszük, hogy ötösünk lesz a lottón, vagy a „fejünkre szakad az ég”, a kiváltott stressz újabb izomrángások okozója lehet. Ezért a következőkben ismertetett hiedelmeket - még ha egyikükre-másikjukra létezik is ésszerűnek látszó magyarázat - célszerű a helyükön, vagyis a folklór részeként kezelnünk.

Mint ahogyan a babonák többségében, (elsősorban a megjelenési helye szerint) a tikkelésből is valamilyen kedvező vagy balszerencsés esemény bekövetkeztére szoktak következtetni. A hiedelmek többsége a jobb és a bal, a jó és a gonosz, a férfi és a nő ősi ellentétpárok kettősségéhez kapcsolódik. Mivel a férfit a jobboldallal, a nőt pedig a ballal társítják, a férfiak számára a jobb szem vibrálása, a nőknek pedig a balé jövendöl szerencsét. Ezzel értenek egyet Kínában és számos afrikai országban, például Nigériában és Kamerunban is. Indiában viszont pont a fordítottjában hisznek, a jobb szem rángása a nők számára jelent jót, a férfiaknál balszerencse előhírnöke. Vannak olyan vélekedések is, hogy a jobb szemé gyermek születését, a balé pedig egy családtag halálát jelzi előre.

Sokak számára viszont nem az a fontos, hogy férfi vagy nő-e az illető, hanem „előrejelzéseikben” az alsó és a felső szemhéj remegése alapján tesznek különbséget. A várható esemény szerencsés vagy szerencsétlen voltának mértékét pedig többnyire a remegés erőssége vagy gyakorisága alapján határozzák meg. A kínaiaknál e tekintetben a jobb szem az iránymutató, az alsó szemhéj vibrálása jó, míg a felsőé rossz ómennek tekinthető, de - nagy ország lévén - olyan elképzelés is létezik, hogy a szemrángás egyszerűen csak annyit jelez, hogy valahol pletykálkodnak rólunk.

Afrikában viszont az alsó szemhéj vibrálása a szomorúság, a sírás előjele, míg a felsőé egy váratlan találkozást prognosztizál. Ez utóbbi hiedelem él Hawai szigetén is, csak ők nem tesznek különbséget az alsó és a felső szemhéj között. Számukra a szemrángás - az egyéb körülményektől függően - egy idegen érkezését, vagy valamilyen szomorú, gyászos esemény bekövetkeztét jelzi.

Az amerikai indiánok szerint viszont sírás vagy könnyezés lesz annak a vége, ha az ember szeme akaratlanul rángatózni kezd. Ha pedig valamelyik testrészük rándul meg önkéntelenül, szinte biztosak benne, hogy az adott ponton szúrás vagy lövés éri őket. Az sem jó jel számukra, ha a kéz tenyere remeg vagy ugrik görcsbe gyakran, ez ugyanis azt jelenti, hogy az illető hamarosan meg fog ütni valakit, ha pedig nincs rá módja, méregbe gurul.

További olvasnivaló

Október

A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően...

Folytatás...

Írisz - a horvátok nemzeti virága

Az elegáns íriszek (nőszirmok) pazar színekben pompáznak, van köztük kék és lila, fehér és sárga, rózsaszín és narancs, barna és vörös, sőt még fekete is. Talán ezért hasonlítják e virágot...

Folytatás...

Vackor kézelemzése

  Az elasztikus tenyér erőt sugároz, olyan emberről vall, aki nemcsak beszél, hanem cselekszik is. A tömör állagú tenyérhez társuló arányos ujjak szintén a test energiáját hangsúlyozzák, de egyben az intellektus...

Folytatás...

Huszonöt trónus, próféta és botütés

Bár a cím nem egészen ezt sugallja, a huszonötös szám elsősorban a vallásokban, főként a zsidó-keresztény kultúrában játszik jelentős szerepet. A bibliában igen gyakran találkozhatunk vele.Az Úr Mózesnek adott utasításai...

Folytatás...

A tenyér deltáinak értelmezése IV. - A k…

Hutchinson szerint minél közelebb van a kisujj alatti delta, vagyis a Merkúr-domb a kisujj tengelyéhez (a kisujj közepén futó képzeletbeli függőleges vonalhoz), az egyén annál jobban értékeli a szavak...

Folytatás...

Kőrösi Csomának 31 nap kellett hozzá

A kasmíri völgy híres hegyi üdülőhelye, a Srinagartól mindössze 95 km-re található Pahalgam fölött északra terül el 2700 méter magasan az Aranyló (olykor Isteni) rétnek nevezett Szonamarg, mely nevét a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?