A+ A A-

Palpitáció - lüktető érzés, szabálytalan, heves szívverés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Bár a palpitáció szó ma már szinte kizárólag a szapora vagy egyenetlen szívverés elnevezésére használatos, régebben - a latin palpitare (vergődik, rángatódzik) ige alapján - remegés vagy rángás jelentéssel is bírt. Ily módon babonás elődeink nemcsak a szabálytalan szívverést, illetve azt követő fájdalmat értették rajta, hanem a test különböző részein spontán kialakuló lüktetést, izomrángást is.

A régi Rómában az augurok például nagy jelentőséget tulajdonítottak a szabálytalan vagy lüktető szívverésnek, a szemremegésnek és a hüvelykujjban fellépő szúró érzésnek. Ha ez utóbbi a balkéz hüvelykujjában alakult ki, azt nagyon rossz ómennek tartották, mert ez a kéz gonoszságát, rosszindulatát jelezte.

A kézelemzők szerint, ha a kézen szokatlanul fejlett az Apolló-domb (gyűrűsujj alatti kiemelkedés), és tele van apró kusza vonalakkal, a kéz gazdája szív-palpitációra, aneurizmára és különféle látási rendellenességekre hajlamos. Ugyancsak szapora szívverésre utal, ha az egészségvonalból egy - a szívvonalat metsző - mellékvonal ágazik ki.

A svábok úgy vélik, hogy a szív palpitációja enyhíthető, ha titokban (úgy, hogy senki se lássa) felveszünk egy követ a földről és háromszor ráköpünk, majd visszatesszük a helyére.

A Talmud ennél kellemesebb gyógymódot javasol, azt mondja, hogy a szívverés normálissá válik, ha megeszünk három, mézzel megcsurgatott gabonasüteményt, majd utána azt testes borral alaposan leöblítjük.

Ha viszont a szaporává váló szívverés látszólag minden ok nélkül hirtelen görcsös rángásra vált, az igen rossz ómen, ugyanis egy jó barát haldoklásának a jele.

Idős Pliniustól (23 v 24 - 79) tudjuk, hogy a palpitáló szív „hasznos is lehet”, mert ha az ember egy vakondok még lüktető szívét megeszi, látnoki képességeket szerez.

További olvasnivaló

A testolvasás indiai rendszere

A hinduk Szamudrikát, a tengerek istenét tekintik a fiziognómia megalapítójának, aki az óind legenda szerint - az égi tengerekben az ezerfejű Sesa kígyóisten hátán, Visnu isten és hitvese, Laksmi társaságában...

Folytatás...

Szonoli kézelemzése

Az ujjai és tenyere hosszát összehasonlítva, a kézarányai viszonylag szabályosnak tűnnek, ami azt fejezi ki, hogy a spirituális érdeklődése összhangban van materiális beállítottságával. Ugyanakkor a finom és keskeny kezei, melyeken...

Folytatás...

Csilla kézelemzése

Kezére nézve, összehasonlítva ujjait a tenyerével, láthatóan a tenyere dominál. Ha tenyerébe hajtaná az ujjait, a középső ujja valószínűleg tenyere közepe alatt végződne. Ez normál hosszúságúnak számít, ami materiális...

Folytatás...

Smith1978 kézelemzése

Mivel a kézfejéről készült felvételeken nem húzta eléggé szét az ujjait, a tenyérképeken pedig nem zárta teljesen össze őket, fontos információk hiányoznak számomra a kézelemzés elkészítéséhez. Például nem tudom megbízhatóan...

Folytatás...

Kéztartás, karhordozás

A kézhordozás világszerte sajátos pszichológiai jelentéssel bír. Sokat elárul a karakterről, hogy az ember miként tartja karjait járás közben, mennyire szorítja a testéhez, vagy milyen távol vannak a testétől...

Folytatás...

Erőpróbák, megpróbáltatások

Ahogyan az életünkben vannak hullámhegyek, vannak olyan életszakaszok is, amikor hullámvölgybe kerül az ember. Ahhoz meghatározhassuk a lehetséges elénk gördülő akadályokat, melyekbe az életutunk során ütközhetünk, meg kell ismernünk az...

Folytatás...