A+ A A-

Palpitáció - lüktető érzés, szabálytalan, heves szívverés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Bár a palpitáció szó ma már szinte kizárólag a szapora vagy egyenetlen szívverés elnevezésére használatos, régebben - a latin palpitare (vergődik, rángatódzik) ige alapján - remegés vagy rángás jelentéssel is bírt. Ily módon babonás elődeink nemcsak a szabálytalan szívverést, illetve azt követő fájdalmat értették rajta, hanem a test különböző részein spontán kialakuló lüktetést, izomrángást is.

A régi Rómában az augurok például nagy jelentőséget tulajdonítottak a szabálytalan vagy lüktető szívverésnek, a szemremegésnek és a hüvelykujjban fellépő szúró érzésnek. Ha ez utóbbi a balkéz hüvelykujjában alakult ki, azt nagyon rossz ómennek tartották, mert ez a kéz gonoszságát, rosszindulatát jelezte.

A kézelemzők szerint, ha a kézen szokatlanul fejlett az Apolló-domb (gyűrűsujj alatti kiemelkedés), és tele van apró kusza vonalakkal, a kéz gazdája szív-palpitációra, aneurizmára és különféle látási rendellenességekre hajlamos. Ugyancsak szapora szívverésre utal, ha az egészségvonalból egy - a szívvonalat metsző - mellékvonal ágazik ki.

A svábok úgy vélik, hogy a szív palpitációja enyhíthető, ha titokban (úgy, hogy senki se lássa) felveszünk egy követ a földről és háromszor ráköpünk, majd visszatesszük a helyére.

A Talmud ennél kellemesebb gyógymódot javasol, azt mondja, hogy a szívverés normálissá válik, ha megeszünk három, mézzel megcsurgatott gabonasüteményt, majd utána azt testes borral alaposan leöblítjük.

Ha viszont a szaporává váló szívverés látszólag minden ok nélkül hirtelen görcsös rángásra vált, az igen rossz ómen, ugyanis egy jó barát haldoklásának a jele.

Idős Pliniustól (23 v 24 - 79) tudjuk, hogy a palpitáló szív „hasznos is lehet”, mert ha az ember egy vakondok még lüktető szívét megeszi, látnoki képességeket szerez.

További olvasnivaló

Likőrök

A ma már igen sokféle változatban kapható (vagy házilag készített), cukrozott, ízesített alkoholos ital felfedezését homály fedi, ám a legelfogadottabb feltevések szerint az első likőrt vegykonyhájában valószínűleg a svájci-német...

Folytatás...

Plitvicei-tavak – Tények és élmény…

Sok éven át nyaraltunk a horvát Isztrián, Moscenicka Dragán, ezek a nyarak, az ott eltöltött napok felejthetetlenek voltak számunkra. Az is igaz viszont, hogy bármikor indultunk a tengerpartra, mindig megfordult...

Folytatás...

Rendellenes vonalak a tenyéren III. –…

A Suwon-redő története még meglehetősen rövid, hiszen csak 2010 nyarán számoltak be felfedezéséről koreai kutatók, miután egy elég nagy - 3532 férfi és 1664 nő kezét tartalmazó - tenyérmintát értékeltek...

Folytatás...

Színes állati kaleidoszkóp

A laposférgeknek nincs végbélnyílásuk. A 10 méterre is megnövő galandférgeknek pedig nincs szájnyílásuk. Az orvosi pióca, alvadást gátló nyála megakadályozza, hogy megalvadjon a kiszívott vér. A puhatestű csigák legtöbbjének külső héjuk vagy...

Folytatás...

Kóros jelenségek, betegséghajlamok é…

A kezek pszicho-fiziológiai vizsgálatai terén elsősorban a 20. század elején munkálkodó N. Vashide (N. Vashide: Esszé a kéz pszichológiájáról, 1909.) és az 1930-as években praktizáló pszichiáter, Dr. Ernst Kretschmer...

Folytatás...

A csípős csalán jól ismert gyógynö…

A vetések szélén, parlagon hagyott földeken, utak mentén, árkok partján, réteken, vízparti ligetekben, lápos helyeken, akácos erdőkben, házak kertjeiben mindenütt megterem az éles fullánkszerű szőrökkel fogazott csalán. Régóta ismeretes róla...

Folytatás...