A+ A A-

Lábujjkörmök - Tények és hiedelmek

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Jól ismert tény, hogy a lábujjakon jóval lassabban nőnek a körmeink, mint a kezeken. Az eltérést meg is mérték, így kiderült, hogy a lábujjkörmök növekedésének sebessége csak harmada-fele a kezek körmeiének. A különbség oka feltehetően az, hogy a kéz vérellátása (amiatt, hogy közelebb van a szívhez) jobb a lábfejénél, ezért a kézkörmök több tápanyagot kapnak. Másrészről mivel a kéz körmei a munka során nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, hogy a védőfunkciójukat maradéktalanul elláthassák, gyorsabban nőnek a kezeken. És persze az sem mellékes, hogy a kezek kevesebbet vannak elzárva a környezettől (rövidebb ideig viselünk kesztyűt, mint cipőt), így a körmeik növekedéséhez a levegő és a napsütés is hozzájárulhat.

Ha viszont a növekedést nem hosszúságban, hanem tömegben mérjük már nem ilyen egyértelmű a kézkörmök fölénye, ugyanis a lábujjak körmei mintegy kétszer vastagabbak. És ami egyáltalán nem öröm, a körömbenövés gyakoriságában a lábujjak vezetnek. A babonások számára viszont ez akár jót is jelenthet, ugyanis egy régi angol hiedelem szerint a benőtt körmök sok szeretőt jeleznek, ám akinek nincs ilyen, az a partnerekben hiányt szenvedhet.

Azonban nem mindenki gondolhatta így, különben nem javasolták volna „V”-alakú bevágást az öregujj körmébe a körömbenövések megelőzése érdekében. És ha már vágásról van szó, természetesen az sem (volt) mindegy, hogy mikor, milyen sorrendben, milyen gyakorisággal vágjuk le a körmeinket.

Állítólag élt egy király (a kilétéről nem szól a fáma), aki azt hitte, hogyha a lábujjkörmeit egy évig növeszti, és csak minden január elsején vágja le, minden egyes pedikűrözés egy évvel meghosszabbítja az életét.

Madagaszkár lakói viszont - amellett, hogy nem tartják szerencsésnek, ha az ember saját maga nyírja meg a haját - óva intenek attól, hogy ugyanazon a napon vágjuk le a kezünkről és a lábunkról a körmöket. Sőt még a sorrend sem mindegy, hogy baj ne legyen, előbb a kezekről kell levágni. Szerencsére ez utóbbi esetben - egy darab fa felhasogatásával - a tévedés orvosolható.

A kínaiak az éjszakai körömvágást tekintik veszélyesnek, mert szerintük ez a holtak vagy a szellemek meghívását jelenti. Egyébként a megfelelő időben levágott körmöket sem szabad eldobni, hanem egy mások által nem ismert helyen jól el kell rejteni, mert azok rontásra vagy varázslásra használhatók fel.

A lefekvés előtti körömvágás tilalma - a különféle balszerencsés események miatt - Európában ugyancsak elterjedt volt, sőt a körömmaradványok ártalmas hatásáráról is maradtak feljegyzések. Egy középkori „gyógyító recept” szerint, ha egy beteg körmeit levágjuk, és - miután azokat viasszal jól összedolgoztuk - napkelte előtt egy másik ember ajtaja elé tesszük, a betegség átszáll a ház lakójára.

A kéz és a láb körmeinek egyazon napon történő levágása ellen pedig az volt az érv, hogy örömöt és gyászt hoz egyszerre. A gyermekek első körömvágására - hogy felnőve ne váljék rabló belőlük - csak egy éves koruk után kerülhetett sor.

A vallásos zsidók - bár kezdetben a rabbik vitáztak felőle - a pénteki napot tartják a legalkalmasabbnak a kéz és a láb körmeinek a levágásra. A levágott körmöket viszont nem szabad eldobni, hanem el kell őket ásni vagy égetni, mert ha véletlenül egy várandós anya rájuk lép, a körmök „beszennyezik” őket, és koraszülést okozhatnak.

Az amerikai Kentucky államban viszont - a fejfájás veszélyére hivatkozva - nem ajánlják a pénteki pedikűrt, aki pedig gyanútlanul nagypénteken kerít sort erre a műveletre, benőtt körmökre számíthat. Ugyanakkor a páciens levágott lábkörmei, ha egy odvas fába, vagy tuskó teszik őket, gyógyítják a meghűlést. Ha viszont gyakran fáj a fogunk, elmúlnak panaszaink, ha az összegyűjtött körömmaradványokat a házunk északi oldalának eresze alatt égetjük el, legalábbis Pennsylvania német bevándorlói szerint.

További olvasnivaló

Láldzsi a szakács

Többnyire a Követség hátsó bejáratát használjuk, ez nekünk a kényelmesebb, praktikusan rövid út, ha városnézésre indulunk. Az óriási park hátsó traktusában, a diplomaták lakhelyein túl, a gazdasági udvar házaiban...

Folytatás...

Irán - Az eszfahániakat tekintették I…

  Most hogy szabadon mozgunk, lépten-nyomon érzékeljük, hogy az irániak barátságosak, és kedvelik a magyarokat. Nemcsak ebédelni hívnak, többükkel beszédbe is elegyedünk. Fotókat készítek egy iráni családról, na meg egy kerékpáros...

Folytatás...

Az árulkodó kéz

A kéz a kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze; nem véletlenül tartják az ember legbeszédesebb testrészének. Bonyolult és sokoldalú mozgásképessége révén megannyi dolog elvégzésére, kifejezésére alkalmas. A kéz segítségével lehet áldást adni...

Folytatás...

A két Radzsu: a szakács és a kézelem…

A Kanyakumariban tomboló náthám – hála a patikus által javasolt kenőcsnek – kezd alábbhagyni, amilyen gyorsan csapott le rám, olyan gyorsan hagy faképnél. Jobb a közérzetem, annak ellenére, hogy...

Folytatás...

Stotyi kézelemzése

Ránézésre feltűnőek kezének görbe ujjai, ezeket nem szabad összetéveszteni a hajlékony ujjakkal, mert más-más a jelentésük. A normálisnak tartott egyenes ujjakkal szemben minden eltérés gyengíti az illető ujja vonatkozó „pozitív”...

Folytatás...

Nagyon szerette a krémest…

De nem csak a krémes lepényt ette szívesen, hanem a kókuszos édességeket is, ahogy mondta, „ezek a gyengéim”.  Ha mentem hozzá, látogatásomat kis kitérővel megszakítva, elkanyarodtam a környék legjobb cukrászához...

Folytatás...