A hímvessző elülső részét, a makkot borító bőrfitymának részleges vagy teljes eltávolítása, a körülmetélés ősrégi vallásos szertartás. E szokás eredete ismeretlen, de feltételezések szerint többféle hitből is táplálkozhatott, utalhatott valamelyik istenséggel kötött házassági kapcsolatra, vagy jelezhetett törzsi együvé tartozást, jelenthetett mágikus cselekedetet a fertőzések megelőzésére vagy valamilyen áldozatvállalást. Noha egyes törzseknél a felnőtté avatás elengedhetetlen mozzanata vagy előfeltétele volt ez a szertartás, hivatkoztak a férfiúi vonzerő növelésére, vagy a maszturbáció visszaszorítására, általában azonban a körülmetélésnek kezdettől fogva elsősorban vallásos, kulturális és egészségügyi indokai voltak.
Ez a szokás már az ókori keleti népeknél ismert volt. Az írásos dokumentumok, valamint a múmia-leletek alapján Egyiptomban már több mint 4000 évvel ezelőtt bizonyítottan végeztek körülmetélést. Az izraelieknél, amikor Ábrahám körülmetéltette magát "Mondá Isten Ábrahámnak (...) minden férfi körülmetéltessék nálatok. Metéljétek körül a ti férfi testetek bőrének elejét, és ez lesz az én közöttem, és ti közöttetek való szövetség jele!" Ami azt jelenti, hogy a zsidók számára ez a rituálé képviseli az Úr és Ábrahám szövetségének szimbólumát. Mózes öt könyvének első isteni parancsa szerint minden fiúgyermeket körül kell metélni, amit általában a születés utáni nyolcadik napon hajtottak végre. A keresztényeknél, noha Pál apostol helytelenítette, Jézus Krisztus körülmetélésére január 1-jén került sor.
A körülmetélés az ókori zsidókon kívül elterjedt az egyiptomiaknál, etiópoknál is. Egyiptomban a fiúkat 6 és 11 éves koruk között, ünnepi szertartás keretében metélték körül. Az iszlámhívők körében elsősorban egészségügyi okokból írják elő, amelyet az egyes országokban különböző időpontban végeznek el. Palesztinában és Iránban e sebészeti beavatkozást például közvetlenül a születés után végzik, azonban a törököknél, az afrikai és ázsiai muszlimok többségénél a körülmetélési rítusra a serdülőkorban vagy annak elérésekor kerül sor. Ez a szertartás jelenti a kamaszok számára gyermekkoruk lezárását és férfivá avatásukat.
A zsidók és a muszlimok körében manapság is általános a körülmetélés, de elterjedt gyakorlat Afrikában és Ausztrália egyes törzseinél is. Az ausztrál bennszülötteknél nemcsak körülmetélést végeznek, hanem a hímvessző makkját is behasítják, amitől szétnyílik nemi szervük. A Karolina-szigeteken lakók a makk kettémetélése mellett a páciens egyik heregolyóját is kiveszik.
Mindössze három olyan ország van: Egyesült Államok, Fülöp-szigetek és Dél-Korea, ahol a férfiak (fiúgyermekek) többségét nem vallási, hanem egyéb – higiéniai, esztétikai stb. – okokból vetik alá e műtétnek. Újszülötteken a körülmetélést a szülők kérésére végzik el, még a kórházból való hazaengedés előtt. Orvosok részéről akkor javasolják a körülmetélést, ha a pici baba fitymája nagyon szűk, ami gátolhatja például a pisilésben. Statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a körülmetélt férfiak körében kisebb a kockázata a húgyúti fertőzéseknek, valamint a péniszrák kialakulásának, sőt az újabb kutatások szerint a HIV fertőzés valószínűsége is kisebb a körülmetélt férfiak körében.
