A+ A A-

Borzongás, reszketés, lúdbőrzés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


„Valaki járkál (átment) a síromon” - mondják sokfelé, amikor az ember testét hirtelen, megmagyarázhatatlan borzongás járja át. Azt viszont valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy ez a mondás csak néhány száz éves. Nyomtatásban először Jonathan Swift a művelt társalgásról - Simon Wagstaff álnéven írt tanulmányában (A Complete Collection of Genteel and Ingenious Conversation, 1738) - találkozhatunk vele. A hiedelem a középkorból eredeztethető, amikor kevésbé volt tiszta a különbség az élet és a halál között, az emberek mindennap „kommunikáltak” halottaikkal, s úgy hitték, a sírjuk helye előre kijelöltetett.

A hiedelemnek más változatai is kialakultak, az írek számára a - hideggel összefüggésbe nem hozható - azt jelezte, hogy egy liba sétál át a sírjuk fölött, míg az Egyesült Államokban (Chestertown, Maryland) az ok nélküli borzongást, vacogást azzal magyarázták, hogy egy nyúl szaladt át a leendő sír fölött, vagy egy liba legelt a rajta nőtt zöldből.

Ma már tudjuk, hogy a hőmérsékleti viszonyokkal megmagyarázhatatlan borzongást, lúdbőrzést a stressz hormon (adrenalin) tudatalatti felszabadulása okozza, vagyis valamilyen érzelmi reakcióról van szó.

A még korábbi idők általános hiedelme szerint remegést vagy reszketést a testet megszálló démon (gonosz) okozza. Shakespeare (1564-1616) Tévedések vígjátéka c. művében (IV. felvonás) a kurtizán a következőt mondja Ephesusi Antipholusról:

„Nézd, önkívületében hogy remeg!” Pinch (Csipkedi) válasza erre:
„Felhívlak sátán, ki megszálltad őt,/ Hogy szent imámnak engedd át e lelket / És szállj alá, a sötétség honába / Az Ég minden szentjére kényszerítelek.” (Szász Imre fordítása)

Ha az ember didereg nyáron vagy lobogó tűz mellett, az illetőt „a sírja szellemei keresik” - mondják a walesiek. Ha pedig egy albánt jár át hirtelen borzongás, arra gondol, hogy a halál hívja, és „még nem vagyok kész” szavakkal válaszol az invitálásra.

Európa más részein a borzongás, vacogás - ha látszólag minden ok nélküli - rossz hírek, problémák előjele.

Ugyanakkor a hirtelen enyhe remegést szerencsésnek tekintik. Vagy, ahogy azt Thomas Middleton (1580-1627) a Game at Chess (Sakkjáték) c. drámájában írja: „Ez jó szerencsét jelez, (…) az ilyen remegés a jegyessé válás első jele.” A reszkető kéz pedig arról árulkodik, hogy az illető alamizsnát adott a szegényeknek.

További olvasnivaló

Mit jelent a képen látható vasajtóra…

Kedves Erzsébet!Mivel az oldalán már válaszolt hasonló kérdésre, én is kíváncsi lennék egy szimbólum jelentésére. A villamosmegállóhoz igyekezve, a piacról, illetve bevásárlásból hazafelé jövet szinte naponta látom ezt a vasajtóra...

Folytatás...

Pakisztán - Megfeneklünk a talkum-fino…

A reggelt szereléssel kezdjük, megtisztítjuk a gyertyákat, megnézzük az olajszintet, utánatöltünk, átbogarásszuk a motort. A vendégház gondnokától barátsággal válunk el, a kedves fiatalembernek jókedvűen integetünk, ekkor még nem tudjuk mi...

Folytatás...

Útban Srinagar felé

Nagyobb térképre váltás Dzsammuból kiérve kezdetben lankás dombok, zöld erdők között haladunk. Az út szélén bámész, kurkászó majmok merednek ránk, figyelik, vajon merre megyünk. Lassan húzunk felfelé. A...

Folytatás...

Sünfélék

Rovarevők. Nagy részük testét szőrruha védi. Fogazatuk éles fogakból áll. Legnevezetesebb fajuk az európai sünök apró állatokat, rovarokat, csigákat, tojásokat, egérkölyköket esznek, de nem válogatósak, sok minden mást is...

Folytatás...

HZS kézelemzése

Szinte tökéletes fényképeket kaptam, egyedül talán a kézfejéről készülteknél kellett volna jobban széttárni az ujjait, ugyanis az ujjközök nagysága, az ujjak egymással bezárt szöge - ez utóbbi különösen a hüvelykujj...

Folytatás...

India - Ráma isten szülőhelyén

    Érdemes volt sietnünk, mert a mindössze hat kilométerre levő Ajodhjában már menni sem tudunk a sok ezernyi, motyóját cipelő hindu zarándoktól. A főutcán hömpölygő embertömeg cipzárként nyílik szét előttünk és...

Folytatás...