A+ A A-

Borzongás, reszketés, lúdbőrzés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


„Valaki járkál (átment) a síromon” - mondják sokfelé, amikor az ember testét hirtelen, megmagyarázhatatlan borzongás járja át. Azt viszont valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy ez a mondás csak néhány száz éves. Nyomtatásban először Jonathan Swift a művelt társalgásról - Simon Wagstaff álnéven írt tanulmányában (A Complete Collection of Genteel and Ingenious Conversation, 1738) - találkozhatunk vele. A hiedelem a középkorból eredeztethető, amikor kevésbé volt tiszta a különbség az élet és a halál között, az emberek mindennap „kommunikáltak” halottaikkal, s úgy hitték, a sírjuk helye előre kijelöltetett.

A hiedelemnek más változatai is kialakultak, az írek számára a - hideggel összefüggésbe nem hozható - azt jelezte, hogy egy liba sétál át a sírjuk fölött, míg az Egyesült Államokban (Chestertown, Maryland) az ok nélküli borzongást, vacogást azzal magyarázták, hogy egy nyúl szaladt át a leendő sír fölött, vagy egy liba legelt a rajta nőtt zöldből.

Ma már tudjuk, hogy a hőmérsékleti viszonyokkal megmagyarázhatatlan borzongást, lúdbőrzést a stressz hormon (adrenalin) tudatalatti felszabadulása okozza, vagyis valamilyen érzelmi reakcióról van szó.

A még korábbi idők általános hiedelme szerint remegést vagy reszketést a testet megszálló démon (gonosz) okozza. Shakespeare (1564-1616) Tévedések vígjátéka c. művében (IV. felvonás) a kurtizán a következőt mondja Ephesusi Antipholusról:

„Nézd, önkívületében hogy remeg!” Pinch (Csipkedi) válasza erre:
„Felhívlak sátán, ki megszálltad őt,/ Hogy szent imámnak engedd át e lelket / És szállj alá, a sötétség honába / Az Ég minden szentjére kényszerítelek.” (Szász Imre fordítása)

Ha az ember didereg nyáron vagy lobogó tűz mellett, az illetőt „a sírja szellemei keresik” - mondják a walesiek. Ha pedig egy albánt jár át hirtelen borzongás, arra gondol, hogy a halál hívja, és „még nem vagyok kész” szavakkal válaszol az invitálásra.

Európa más részein a borzongás, vacogás - ha látszólag minden ok nélküli - rossz hírek, problémák előjele.

Ugyanakkor a hirtelen enyhe remegést szerencsésnek tekintik. Vagy, ahogy azt Thomas Middleton (1580-1627) a Game at Chess (Sakkjáték) c. drámájában írja: „Ez jó szerencsét jelez, (…) az ilyen remegés a jegyessé válás első jele.” A reszkető kéz pedig arról árulkodik, hogy az illető alamizsnát adott a szegényeknek.

További olvasnivaló

A hüvelykujj tőperce - más néven té…

Vénusz-dombnak, illetve ténárnak a hüvelykujj alatti párnát nevezik. Mivel a Vénusz a nőiességet, a testi szépséget, a szerelmet, a vonzalmat, az egyensúlyt, a harmóniát, a jó ízlést reprezentálja, a...

Folytatás...

Mircigina kézelemzése

Ránézve kezére, arra gondoltam, könnyű dolgom lesz, kielemzését egyszerűnek véltem. De tévedtem, mert kezének ellentmondásosságával sokat bajlódtam, a kis és a nagyobb méretű képek közötti különbözőségek elégé összezavartak, például...

Folytatás...

Egres és josta

Az egrest sokféle néven ismerik, elterjedt mint pöszméte, köszméte, fodorszőlő, biszke, büszke, piszke, tüskeszőlő, persze lehet még több neve is.Noha a szüleim kertjében jártamban-keltemben be-bekaptam egy-egy zöldes színű, serteszőrös vagy...

Folytatás...

Október

A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően...

Folytatás...

Fák, cserjék, füvek elfeledett nyelve

A könyvnyomtatás felfedezése előtt - mikor még az írástudás kevesek kiváltsága volt - többnyire a festmények, közülük is elsősorban az élő természetet ábrázoló rajzok és képek - kisebb részben...

Folytatás...

Számomra emlékezetes virág a pünkös…

  Mivel pünkösdvasárnap születtem, a születésnapomon édesanyám (legalábbis az emlékeim szerint) - pontosan annyi szál virággal, mint az éveim száma - mindig egy csokornyi pünkösdi rózsát adott nekem ajándékba. A gyönyörű...

Folytatás...