A+ A A-

Böfögés

  • Közzétéve itt: Az emberi test


A böffen, böffent, büfizik, öklendezik, ökrendik, bökken, bufogat, bökked, kérődzik igékkel leírt, a nyugati kultúrában a nyilvános helyeken meglehetősen illetlennek tartott cselekvés - lényegét tekintve - a gáz spontán vagy szándékos kibocsátása a gyomorból vagy a nyelőcsőből.  A böfögés evés után a leggyakoribb, ugyanis a tápláléktól kitáguló gyomor az alsó nyelőcső-záróizom elernyedését okozza.

Mint spontán reflex, a napi 8-10 böfögés teljesen normálisnak tekinthető, problémát az okoz, ha ennél lényegesen gyakrabban kerül rá sor. Mivel alapvetően a gyomorban felhalmozódó gáz, illetve a lenyelt levegő okozza, megfelelő étkezéssel, táplálkozási szokásaink megváltoztatásával a böfögés és az aerophagia (levegőnyelés) csökkenthető. Jelentős eredményt érhetünk el az ételek alaposabb megrágásával, a lassúbb étkezéssel, a gázképző ételek és italok - pl. a bab, a tojás, karfiol, retek, fokhagyma, szénsavas üdítők, sör stb. - kerülésével, a szívószál és a rágógumizás mellőzésével, a foghiányok pótlásával.

Ugyanakkor vannak szituációk, illetve kultúrák, ahol a böfögés teljesen elfogadott, sőt kívánatos. A kismamák szoptatás vagy etetés után - hogy a baba gyomra fel ne puffadjon, és az elfogyasztott táplálékot vissza ne öklendezze - hordozgatják, finoman gyermekük hátát ütögetik, dúdolnak, énekelnek neki, míg az egy büfizést nem hallat.

Egyes eszkimó törzsek és a dél-tengeri-szigetek lakói az étkezést követő böfögést udvarias megnyilvánulásnak tekintik. Számukra ez köszönetet és az étel megdicsérését jelenti.

A Fülöp-szigeteken az egyszerű vidéki emberek körében étkezés után a has böfögéssel kísért simogatása azt jelzi, hogy az elfogyasztott ebéd vagy vacsora finom volt. Azonban vigyázni kell ezzel a gesztussal, mert a felsőbb körökben megelégedettségünk ilyetén módon történő kifejezésével sokkolhatjuk a háziasszonyt.

Viszont Kínában - különösen a déli tartományokban - nem kell megbotránkoznunk, ha az emberek szürcsölik a meleg levest, és az étkezést egy jóleső böfögéssel zárják. Ezek a hangok ugyanis csak azt jelzik, hogy ízlett nekik az étel, és a mennyisége is megfelelt.

Közép-keleten - elsősorban a muszlim országokban - egy hangos böfögés a zamatos étel elfogyasztása után a háziasszony főzési tudományának udvarias elismerése. Egyes helyeken az jelent sértést, ha nem böfögünk étkezés után, ugyanis a vendéglátóink ezt úgy értelmezik, hogy éhesek maradtunk.

Mexikóban léteznek helyek, ahol a maják leszármazottjai még ma is meglehetősen bizarr módon imádkoznak. Ősi hiedelmük szerint a böfögéssel a „gonosz” távozik a testből. Régen különféle füvekből, növényekből főzetet készítettek a böfögés elősegítésére, napjainkban viszont már a Coca Cola is megteszi.


Ha álmunkban böfögünk, azzal a tudatalatti személyiségünk arról informál, hogy változásokra készülünk. Ahogy idősebbé válunk, kezdjük másképp látni a dolgokat és egyre több tapasztalatot nyerünk. Böfögést - a sajátunkét vagy másét - hallani álmunkban, áttörést jelez a személyes küzdelmeinkben. Azt üzeni, hogy sikeresen legyőztük az akadályokat és az ellenállást. Többé nem tartóztatnak fel.

Érdekes módon - miközben az iszlám etikett megengedi, sőt étkezés után „elvárja” - az álomban észlelt böfögés a muszlimok körében meglehetősen negatív jelentésű. A muzulmánok értelmezése szerint, ha azt álmodjuk, hogy magunk vagy egy ismerősünk böfög, az arrogancia szimbólumának tekinthető. Más szavakkal ez a különös álom valószínűleg azt próbálja meg kifejezni, hogy túlságosan büszkék vagyunk magunkra, és a viselkedésünk meglehetősen agresszív. Ez az álom arra figyelmeztet, hogy egoistává lettünk, és a környezetünk egyre kevésbé tolerálja a társaságunkat. Ennek oka az, hogy időnk java részét magunkra fordítjuk, senkire és semmire nem figyelünk oda a környezetünkben. Ezért azt tanácsolják, próbáljuk meg objektíven értékelni magunkat, és - még mielőtt végleg elveszítenénk barátainkat, támogatóinkat - sürgősen változtassunk viselkedésünkön.

További olvasnivaló

Június

Az első nyári hónap a rómaiaknál még csak 29 napból állt, és a tíz hónapos évükben a negyedik volt a hónapok sorában. Csak Julius Caesar naptárreformját (i.u. 46) követően vált...

Folytatás...

A bajusz

A régi magyarok előszeretettel hordtak bajuszt, közülük is a közkedvelt sodrott; a harcsa; a tömött; a kacskaringós- és a kihúzott bajuszok voltak a legelterjedtebbek. Kétségtelen, hogy a bajusz is...

Folytatás...

Tamás kézelemzése

Az ujjvégződés nélküli tenyérképekről elég problémás megállapítani azt, hogy ujjai milyen hosszúak, csak részben hasonlíthatók össze egymással, és az sem egyértelmű, hogy, milyen végződésűek. Nem látszódik, hogy ujjai és...

Folytatás...

A méregvonal

Beryl B. Hutchinson (1891-1981), a 20. század legkiválóbb kirológusait (kézelemzőit) tömörítő SSPP (Society for the Study of Physiological Patterns) egyik neves képviselőjének a kézelemzők által ma már klasszikusnak tekintett, Your...

Folytatás...

Selene kézelemzése

Anélkül, hogy a kéztípus meghatározásával megpróbálkoznék (ami egyébként a fényképek torzító hatása miatt gyakran igen nehéz), fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ilyen, finom vonalakkal átszőtt, szögletes tenyér, viszonylag hosszú ujjakkal...

Folytatás...

A fülcsap

A tragus, cáp, fülcáp névvel is illetett fülcsap egy porcos kiemelkedés a külső hallójárat előtt, mely elfedi a bemeneti nyílást. A tudományos elnevezés a kecskét jelentő görög tragos szóból származik...

Folytatás...