A+ A A-

Ádámcsutka

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Az orvosi szakirodalom által prominencia laryngea, más nyelvekben Ádám almája (Adam’s apple, Adamsapfel, pomme d’Adam stb.) néven ismert ádámcsutka a gége legterjedelmesebb porcának, a pajzsporcnak csutkához hasonló kiemelkedése a nyakon. Mivel a pubertás során alakul ki, és különösen a mélyhangú férfiaknál feltűnő, sokan másodlagos nemi jegynek is tekintik. Ez utóbbi megállapítás azonban nem helytálló, ugyanis a nőknek is van ádámcsutkájuk, csak az övéké általában kisebb és a legtöbb esetben nem látszik.

Ha - megrezgetve a hangszálainkat - zümmögő hangot adunk ki, és megkeressük a rezgés forrását, az ujjunkkal a nem látható ádámcsutkánkat is kitapinthatjuk, mivel - pajzsként védelmezve - ez porc öleli körbe a hangszalagjainkat. Ugyanakkor az ádámcsutka nagysága viszont arányban áll a hang mélységével, ezért a mélyhangú hölgyeknek nemcsak tapintással, hanem szemmel is érzékelhető a gégeporcuk. Tehát az ádámcsutkának nem a férfiasság jelzése, hanem a rendkívül érzékeny „hangdoboz” sérülésekkel szembeni védelme az elsődleges feladata.

A pajzsporc hétköznapi elnevezésének eredetét illetően szintén megoszlanak a vélemények. A legnépszerűbb magyarázat bibliai eredetű, az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesésével kapcsolatos. Állítólag az ádámcsutka akkor keletkezett, amikor Éva unszolására Ádám is evett a tudás fájának tiltott gyümölcséből, és az almának egy darabja - csutkaszerű kidudorodást okozva - megakadt a torkán. Azonban ez a magyarázat valószínűleg helytelen, ugyanis az almafélék nem voltak tiltott gyümölcsök az Édenkertben. Nem tudjuk, hogy Ádám valóban almát evett-e, a Biblia ugyanis nem nevesíti a tudás fájának gyümölcsét. („Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok."; Genezis 3.3.)

Egyes vélekedések szerint a tiltott gyümölcs valószínűleg sárgabarack vagy gránátalma (a muszlim források alapján pedig banán) lehetett. Az alma-sztori feltehetően onnan származhat, hogy sokféle gyümölcsöt neveztek (vagy neveznek mind a mai napig) almának. Például egyes nyelvekben a gránátalmát Karthágó almáinak, a paradicsomot és a padlizsánt a szerelemalmáknak, a burgonyát pedig a föld almáinak hívják. A Pallas nagy lexikona a Citrus pomum Adami Risso nevű citromfajnak tartós jó illatú, tojásdad, egész körte alakú gyümölcsét nevezi Ádám-almának. Leírása szerint „aranyszínű héján, mint foghely, egy vagy több, kisebb vagy nagyobb behorpadás van, melyet a zsidók Éva harapásának neveznek. A Talmud állítása nyomán ez a «tudásfa» gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beléharaptak. Ezért zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve hadarfa gyümölcse néven említi.”

A gyümölcs azonosítását tovább nehezíti, hogy az Édenkert helyéről sincs egyetértés. Vannak, akik az ősi Káldeába, mások Örményországba vagy Perzsiába, sokan pedig Mezopotámiába képzelik. Ezért inkább a másik magyarázat - mely egy fordítási hibának tulajdonítja a világszerte elterjedt hiedelem kialakulását - tűnik helytállónak.

Ezzel összefüggésben Dr. Bartha Mór nyelvész, tanár a Nálunk használatos idegen szavak etimológiája című, 1909-ben publikált könyvében az - Ádám almája,  vagyis ádámcsutka jelentésű - Adamsapfel címszó alatt a következőket írja:

„(…) A román népeknél keletkezett néphit, hogy a gégének kiálló része a paradicsomkertben elfogyasztott almának csutkája, alkalmasint a héber tappuach haadam latin fordításán »pomum viri« alapszik, a közép latin nyelvben ugyanis a »pomum« szó átvitt értelemben az emberi testnek minden domborúságát jelenti.”

További olvasnivaló

Szalutáció, üdvözlés

A kézfogásról - melyről az alábbiakban is szó lesz - egy korábbi cikkemben már írtam, és a Tenyerünkben a jövő? c. könyvemben hosszabb összefoglaló is olvasható, ezúttal elsősorban az üdvözlésről...

Folytatás...

Kettes a dualitás, a házasság száma

A kettes mint a páros számrendszer bázisa, jelképe a dualitásnak, az alteregóknak, az ellentéteknek, a kettősségnek; reprezentálja a két nemet, az ikreket, a két pólust, a feszültséget, a megosztást...

Folytatás...

A nyúl

A folklórban a nyúl – páratlan nemző- és szaporodóképességének köszönhetően – gyakran a termékenység vagy az újjászületés szimbólumaként jelenik meg, és már hosszú ideje a tavasszal, illetőleg „húsvéti nyusziként”...

Folytatás...

Szempilla- és szemhéj hiedelmek

Szempilla babonák A szempillákról nem sok babona forog közszájon a népi hiedelemvilágban. A szemhéj szőrzetével összefüggő előjelek, jóslások legtöbbje a kívánsággal, hírrel és boldogsággal, szerencsével kapcsolatos. A kihullott szempillát...

Folytatás...

November

A hónap különféle elnevezései A Csízió ajánlásai Időjárási hiedelmek Mindenszentek napja Halottak napja Szent Hubertusz Borromeo Szent Károly Tours-i Szent Márton Szent Lipót Sicsi-go-san fesztivál Árpád-házi Szent Erzsébet Szent Cecília...

Folytatás...

A legegyszerűbb, legkönnyebben elkészíth…

Megkívántuk az édességet, de ebéd előtt sem időm, sem hangulatom nem volt nekiállni valamilyen sütemény készítéséhez. Mentőötletként eszembe jutott, a hűtőszekrényben van gesztenyemasszám, abból elég gyorsan gesztenyepürét tudnék alkotni, de...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?