A+ A A-

Ádámcsutka

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Az orvosi szakirodalom által prominencia laryngea, más nyelvekben Ádám almája (Adam’s apple, Adamsapfel, pomme d’Adam stb.) néven ismert ádámcsutka a gége legterjedelmesebb porcának, a pajzsporcnak csutkához hasonló kiemelkedése a nyakon. Mivel a pubertás során alakul ki, és különösen a mélyhangú férfiaknál feltűnő, sokan másodlagos nemi jegynek is tekintik. Ez utóbbi megállapítás azonban nem helytálló, ugyanis a nőknek is van ádámcsutkájuk, csak az övéké általában kisebb és a legtöbb esetben nem látszik.

Ha - megrezgetve a hangszálainkat - zümmögő hangot adunk ki, és megkeressük a rezgés forrását, az ujjunkkal a nem látható ádámcsutkánkat is kitapinthatjuk, mivel - pajzsként védelmezve - ez porc öleli körbe a hangszalagjainkat. Ugyanakkor az ádámcsutka nagysága viszont arányban áll a hang mélységével, ezért a mélyhangú hölgyeknek nemcsak tapintással, hanem szemmel is érzékelhető a gégeporcuk. Tehát az ádámcsutkának nem a férfiasság jelzése, hanem a rendkívül érzékeny „hangdoboz” sérülésekkel szembeni védelme az elsődleges feladata.

A pajzsporc hétköznapi elnevezésének eredetét illetően szintén megoszlanak a vélemények. A legnépszerűbb magyarázat bibliai eredetű, az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesésével kapcsolatos. Állítólag az ádámcsutka akkor keletkezett, amikor Éva unszolására Ádám is evett a tudás fájának tiltott gyümölcséből, és az almának egy darabja - csutkaszerű kidudorodást okozva - megakadt a torkán. Azonban ez a magyarázat valószínűleg helytelen, ugyanis az almafélék nem voltak tiltott gyümölcsök az Édenkertben. Nem tudjuk, hogy Ádám valóban almát evett-e, a Biblia ugyanis nem nevesíti a tudás fájának gyümölcsét. („Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok."; Genezis 3.3.)

Egyes vélekedések szerint a tiltott gyümölcs valószínűleg sárgabarack vagy gránátalma (a muszlim források alapján pedig banán) lehetett. Az alma-sztori feltehetően onnan származhat, hogy sokféle gyümölcsöt neveztek (vagy neveznek mind a mai napig) almának. Például egyes nyelvekben a gránátalmát Karthágó almáinak, a paradicsomot és a padlizsánt a szerelemalmáknak, a burgonyát pedig a föld almáinak hívják. A Pallas nagy lexikona a Citrus pomum Adami Risso nevű citromfajnak tartós jó illatú, tojásdad, egész körte alakú gyümölcsét nevezi Ádám-almának. Leírása szerint „aranyszínű héján, mint foghely, egy vagy több, kisebb vagy nagyobb behorpadás van, melyet a zsidók Éva harapásának neveznek. A Talmud állítása nyomán ez a «tudásfa» gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beléharaptak. Ezért zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve hadarfa gyümölcse néven említi.”

A gyümölcs azonosítását tovább nehezíti, hogy az Édenkert helyéről sincs egyetértés. Vannak, akik az ősi Káldeába, mások Örményországba vagy Perzsiába, sokan pedig Mezopotámiába képzelik. Ezért inkább a másik magyarázat - mely egy fordítási hibának tulajdonítja a világszerte elterjedt hiedelem kialakulását - tűnik helytállónak.

Ezzel összefüggésben Dr. Bartha Mór nyelvész, tanár a Nálunk használatos idegen szavak etimológiája című, 1909-ben publikált könyvében az - Ádám almája,  vagyis ádámcsutka jelentésű - Adamsapfel címszó alatt a következőket írja:

„(…) A román népeknél keletkezett néphit, hogy a gégének kiálló része a paradicsomkertben elfogyasztott almának csutkája, alkalmasint a héber tappuach haadam latin fordításán »pomum viri« alapszik, a közép latin nyelvben ugyanis a »pomum« szó átvitt értelemben az emberi testnek minden domborúságát jelenti.”

További olvasnivaló

Fokhagyma

A Közép-Ázsiából származó fokhagyma az egész világon jól ismert fűszer, gyógyszer, ajzószer, sőt varázsszer is. Régi füveskönyvekben, mint bujaságra serkentő szer szerepelt, de feltételezték róla, hogy képes meggyógyítani a...

Folytatás...

Hollókő sok képpel

Akik honlapom fotóit nézegetik, azt gondolhatják, ezek csak külföldre járnak. Pedig ez tévedés, egyáltalán nem igaz, mert mielőtt először átléptük volna a határt, bebarangoltuk az országot, s megismerkedtünk hazánk...

Folytatás...

Miért temetik el a halottal egy kisgyerm…

Kedves Erzsébet!Igen nagy tisztelője vagyok annak a tudományágnak, amit Ön is kutat, de nagyon keveset tudok róla. Most egy kérdéssel keresném Önt, nagyon megköszönném, ha segítene. Szeretném megkérdezni, hogy az...

Folytatás...

Kasmír mellett döntünk

Keralai fáradtságunk még ki sem pihentük, de már ismét hajt minket a felfedezés vágya és kíváncsisága az újabb és újabb tájak, emberek felé. Leküzdhetetlen mehetnékünk számára teljesen mindegy, hogy merre...

Folytatás...

Tenyérmintázatok

  A következőkben nem a palmisztriában jól ismert tenyérvonalakról, a rajtuk, illetőleg a tenyér dombjain található különféle szimbolikákról lesz szó (ezek ismertetése a Kézelemzés gyakorlata címszó alatt megjelent írásokban részletesen megtalálható)...

Folytatás...

Ízelítő a könyvből: Szócikkek: N-S

NA thesszáliai boszorkányok borból és nadragulya gyökeréből főztek hatásos varázsitaltRégen egész nagyböjtben nem ettek húst, és zsírt sem használtak, néhol még a zsíros ételekhez használt edényeket is eltettékTrinidád és Tobago...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?