A+ A A-

Ádámcsutka

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Az orvosi szakirodalom által prominencia laryngea, más nyelvekben Ádám almája (Adam’s apple, Adamsapfel, pomme d’Adam stb.) néven ismert ádámcsutka a gége legterjedelmesebb porcának, a pajzsporcnak csutkához hasonló kiemelkedése a nyakon. Mivel a pubertás során alakul ki, és különösen a mélyhangú férfiaknál feltűnő, sokan másodlagos nemi jegynek is tekintik. Ez utóbbi megállapítás azonban nem helytálló, ugyanis a nőknek is van ádámcsutkájuk, csak az övéké általában kisebb és a legtöbb esetben nem látszik.

Ha - megrezgetve a hangszálainkat - zümmögő hangot adunk ki, és megkeressük a rezgés forrását, az ujjunkkal a nem látható ádámcsutkánkat is kitapinthatjuk, mivel - pajzsként védelmezve - ez porc öleli körbe a hangszalagjainkat. Ugyanakkor az ádámcsutka nagysága viszont arányban áll a hang mélységével, ezért a mélyhangú hölgyeknek nemcsak tapintással, hanem szemmel is érzékelhető a gégeporcuk. Tehát az ádámcsutkának nem a férfiasság jelzése, hanem a rendkívül érzékeny „hangdoboz” sérülésekkel szembeni védelme az elsődleges feladata.

A pajzsporc hétköznapi elnevezésének eredetét illetően szintén megoszlanak a vélemények. A legnépszerűbb magyarázat bibliai eredetű, az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesésével kapcsolatos. Állítólag az ádámcsutka akkor keletkezett, amikor Éva unszolására Ádám is evett a tudás fájának tiltott gyümölcséből, és az almának egy darabja - csutkaszerű kidudorodást okozva - megakadt a torkán. Azonban ez a magyarázat valószínűleg helytelen, ugyanis az almafélék nem voltak tiltott gyümölcsök az Édenkertben. Nem tudjuk, hogy Ádám valóban almát evett-e, a Biblia ugyanis nem nevesíti a tudás fájának gyümölcsét. („Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok."; Genezis 3.3.)

Egyes vélekedések szerint a tiltott gyümölcs valószínűleg sárgabarack vagy gránátalma (a muszlim források alapján pedig banán) lehetett. Az alma-sztori feltehetően onnan származhat, hogy sokféle gyümölcsöt neveztek (vagy neveznek mind a mai napig) almának. Például egyes nyelvekben a gránátalmát Karthágó almáinak, a paradicsomot és a padlizsánt a szerelemalmáknak, a burgonyát pedig a föld almáinak hívják. A Pallas nagy lexikona a Citrus pomum Adami Risso nevű citromfajnak tartós jó illatú, tojásdad, egész körte alakú gyümölcsét nevezi Ádám-almának. Leírása szerint „aranyszínű héján, mint foghely, egy vagy több, kisebb vagy nagyobb behorpadás van, melyet a zsidók Éva harapásának neveznek. A Talmud állítása nyomán ez a «tudásfa» gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beléharaptak. Ezért zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve hadarfa gyümölcse néven említi.”

A gyümölcs azonosítását tovább nehezíti, hogy az Édenkert helyéről sincs egyetértés. Vannak, akik az ősi Káldeába, mások Örményországba vagy Perzsiába, sokan pedig Mezopotámiába képzelik. Ezért inkább a másik magyarázat - mely egy fordítási hibának tulajdonítja a világszerte elterjedt hiedelem kialakulását - tűnik helytállónak.

Ezzel összefüggésben Dr. Bartha Mór nyelvész, tanár a Nálunk használatos idegen szavak etimológiája című, 1909-ben publikált könyvében az - Ádám almája,  vagyis ádámcsutka jelentésű - Adamsapfel címszó alatt a következőket írja:

„(…) A román népeknél keletkezett néphit, hogy a gégének kiálló része a paradicsomkertben elfogyasztott almának csutkája, alkalmasint a héber tappuach haadam latin fordításán »pomum viri« alapszik, a közép latin nyelvben ugyanis a »pomum« szó átvitt értelemben az emberi testnek minden domborúságát jelenti.”

További olvasnivaló

A szervezet sav-bázis egyensúlyának …

A kínai kézdiagnosztika a tenyérterületek felosztása során elsőként az általános irányokat határozza meg. Felső résznek általában az ujjak csúcsait (körömperceit), míg alsónak a tenyér csukló felé eső részét tekintik. A...

Folytatás...

Tomi kézelemzése

A tenyér- és a kézfejfotók különböző méretarányai miatt, sajnos a kezeket nem tudtam egyik típusba se besorolni, ezért a morfológiai értékelést kizárólag az egyes ujjak jellemzői alapján kellett elvégeznem.Az összes...

Folytatás...

Kevés és sok vonal a tenyérben

A kézelemzők többsége egyetért abban, hogy a finom vonalakkal teleszőtt tenyerű emberek rendszerint nagyon érzékenyek, ideges alkatúak, komplikált lelkületűek. Szenzitív természetükből fakadóan gyakran kínlódnak lelki zavarokkal. Ha a kézen...

Folytatás...

Koldusok, leprások, szent emberek

Kovalam tengerpartját nemcsak egészséges gyereksereg népesíti be, hanem akadnak itt szerencsétlen sorsú, valamilyen rendellenességtől, betegségtől szenvedők is. A partrésznek megvannak a maga koldusai, elesettjei, akik naponta elzarándokolnak ide egy...

Folytatás...

Viszketés

A viszketést okozhatja rovarcsípés, vagy bőrbetegség, de kiválthatja valamilyen belső probléma, például anyagcserezavar, vese-, és májbaj, vérképzéssel kapcsolatos rendellenesség, daganatos megbetegedés, valamint gyógyszerallergia is. Előjöhet terhesség idején vagy idős korban...

Folytatás...

Miért eszünk, vagy együnk Újév napj…

A legtöbbünk azonnal rávágja a választ: Azért, hogy az új esztendőben szerencsénk és sok pénzünk legyen. Szilveszter éjjelén, vagy Újév napján babonából még azok is esznek egy-két kanál lencselevest, -főzeléket...

Folytatás...