A+ A A-

Ádámcsutka

  • Közzétéve itt: Az emberi test


Az orvosi szakirodalom által prominencia laryngea, más nyelvekben Ádám almája (Adam’s apple, Adamsapfel, pomme d’Adam stb.) néven ismert ádámcsutka a gége legterjedelmesebb porcának, a pajzsporcnak csutkához hasonló kiemelkedése a nyakon. Mivel a pubertás során alakul ki, és különösen a mélyhangú férfiaknál feltűnő, sokan másodlagos nemi jegynek is tekintik. Ez utóbbi megállapítás azonban nem helytálló, ugyanis a nőknek is van ádámcsutkájuk, csak az övéké általában kisebb és a legtöbb esetben nem látszik.

Ha - megrezgetve a hangszálainkat - zümmögő hangot adunk ki, és megkeressük a rezgés forrását, az ujjunkkal a nem látható ádámcsutkánkat is kitapinthatjuk, mivel - pajzsként védelmezve - ez porc öleli körbe a hangszalagjainkat. Ugyanakkor az ádámcsutka nagysága viszont arányban áll a hang mélységével, ezért a mélyhangú hölgyeknek nemcsak tapintással, hanem szemmel is érzékelhető a gégeporcuk. Tehát az ádámcsutkának nem a férfiasság jelzése, hanem a rendkívül érzékeny „hangdoboz” sérülésekkel szembeni védelme az elsődleges feladata.

A pajzsporc hétköznapi elnevezésének eredetét illetően szintén megoszlanak a vélemények. A legnépszerűbb magyarázat bibliai eredetű, az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesésével kapcsolatos. Állítólag az ádámcsutka akkor keletkezett, amikor Éva unszolására Ádám is evett a tudás fájának tiltott gyümölcséből, és az almának egy darabja - csutkaszerű kidudorodást okozva - megakadt a torkán. Azonban ez a magyarázat valószínűleg helytelen, ugyanis az almafélék nem voltak tiltott gyümölcsök az Édenkertben. Nem tudjuk, hogy Ádám valóban almát evett-e, a Biblia ugyanis nem nevesíti a tudás fájának gyümölcsét. („Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok."; Genezis 3.3.)

Egyes vélekedések szerint a tiltott gyümölcs valószínűleg sárgabarack vagy gránátalma (a muszlim források alapján pedig banán) lehetett. Az alma-sztori feltehetően onnan származhat, hogy sokféle gyümölcsöt neveztek (vagy neveznek mind a mai napig) almának. Például egyes nyelvekben a gránátalmát Karthágó almáinak, a paradicsomot és a padlizsánt a szerelemalmáknak, a burgonyát pedig a föld almáinak hívják. A Pallas nagy lexikona a Citrus pomum Adami Risso nevű citromfajnak tartós jó illatú, tojásdad, egész körte alakú gyümölcsét nevezi Ádám-almának. Leírása szerint „aranyszínű héján, mint foghely, egy vagy több, kisebb vagy nagyobb behorpadás van, melyet a zsidók Éva harapásának neveznek. A Talmud állítása nyomán ez a «tudásfa» gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beléharaptak. Ezért zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve hadarfa gyümölcse néven említi.”

A gyümölcs azonosítását tovább nehezíti, hogy az Édenkert helyéről sincs egyetértés. Vannak, akik az ősi Káldeába, mások Örményországba vagy Perzsiába, sokan pedig Mezopotámiába képzelik. Ezért inkább a másik magyarázat - mely egy fordítási hibának tulajdonítja a világszerte elterjedt hiedelem kialakulását - tűnik helytállónak.

Ezzel összefüggésben Dr. Bartha Mór nyelvész, tanár a Nálunk használatos idegen szavak etimológiája című, 1909-ben publikált könyvében az - Ádám almája,  vagyis ádámcsutka jelentésű - Adamsapfel címszó alatt a következőket írja:

„(…) A román népeknél keletkezett néphit, hogy a gégének kiálló része a paradicsomkertben elfogyasztott almának csutkája, alkalmasint a héber tappuach haadam latin fordításán »pomum viri« alapszik, a közép latin nyelvben ugyanis a »pomum« szó átvitt értelemben az emberi testnek minden domborúságát jelenti.”

További olvasnivaló

Hatos, a teremtés és a misztikus végz…

Noha e számot Püthagorasz Aphrodité képzetével társította, aki a görög mitológiában a szépség, a szerelem, a házasság és a szülés istennője volt, a hatost mégsem volt kedvelt a régiek...

Folytatás...

A sarkak

Bár manapság a puha és sima sarkak ugyancsak hozzátartoznak az ápolt és kulturált megjelenéshez, mivel kevésbé szembetűnő részei a testnek, nem nagyon mozgatták meg a régiek fantáziáját. Az emberi testrészek...

Folytatás...

Brunner Erzsébet festőművésznél

Ezúttal nem az autóriksás útjaink során megszokott irányba, a Connaught Place felé indulunk, hanem a számunkra a piacáról ismert Szarodzsini Nagart délről megkerülve Rabindra Nagar felé vesszük az irányt...

Folytatás...

A köldök

„Az emberek és állatok hasán azon kerekded mélyedés, melynek közepében az elmetszett köldökzsinór csomós vége vagyon.” „A Czuczor-Fogarasi” által meglehetősen szemléletesen leírt testrész - amellett, hogy szimbólumként a teremtésmítoszokban, a...

Folytatás...

Szállj ki, biztatom magam

Valahogy nem akarnak fogyni a kilométerek, az útnak még több mint harmada hátra van. A Dzsammuig megteendő 115 km végtelen hosszúnak tűnik. Bár jövet sem voltam nyugodt, most azonban visszasírom...

Folytatás...

Karácsonyi plumpuding és sütemények

Karácsonykor sokféle sütemény kerül az ünnepi asztalra, melyektől nemcsak azt várjuk, hogy legyenek finomak, szerezzenek kulináris élményt, ejtsék varázslatba a nassolókat, hanem azt is, hogy tartsanak ki az ünnepek...

Folytatás...