A+ A A-

A here

  • Közzétéve itt: Az emberi test


„A Czuczor-Fogarasi”, vagyis az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár meghatározása szerint a here (tökgolyó, mony vagy tojás): „A hímállatok nemző része, vagyis hosszúkás gömbölyű, tojáshoz hasonló, s egymásba szövődött edényekből és csövekből álló magtartó a férfiaknál és hím állatoknál.” Mai megfogalmazással a hím nemzőapparátus része, páros szilva alakú szerv, mely a herezacskóban foglal helyet. Feladata a hímivarsejtek képzése, valamint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelése, vagyis a faj fenntartásának szolgálata. Átlagosan 4-5 cm hosszú, 2-3 cm vastag, tömege 15-20 g, térfogata 14-24 köbcentiméter.

Tudományos elnevezése, a testis latin szó, melynek bizonyság, tanú a jelentése. Talán ezért is mondják rá, hogy az ember férfiasságának, férfi voltának a bizonyítéka. Másrészről a tanúskodással, eskütétellel is kapcsolatba hozható, ugyanis az ókori zsidók eskütétel közben kezüket a heréikre helyezték. E szokásra a Genezis (Mózes első könyve) hivatkozik. (1Móz 23:1-9; 48:29) A nemi szervre helyezett kéz eskütétel közben azt szimbolizálta, hogy a hamis tanúskodással a vallomást tevő személy nemcsak magára hoz átkot, hanem a házára és leszármazottaira is.

A herék hibátlansága, megléte a - férfiasság és a nemzőképesség mellett - a tökéletességet és a tanútételre való alkalmasságot is jelezte. „Akinek szeméremteste zúzott vagy megcsonkított, ne menjen be az Úrnak községébe.” (5Móz 23:1) „Tedd a kezed a tomporom alá!” - mondja Ábrahám háza legöregebb szolgájának. (1Móz 24:2,3)

Egy másik férfi heréire helyezni a kezet eskütétel közben nem tekintették helytelennek, ha szintén férfi volt az illető. Ha viszont egy asszony nyúlt a férfi szeméremtestéhez, a héber törvények szerint kézlevágás járt érte. „Ha két férfi összevesz egymással, és az egyiknek felesége oda járul, hogy megszabadítsa az ő férjét annak kezéből, a ki veri azt, és kinyújtja kezét, és megfogja annak szeméremtestét: Vágd el annak kezét, meg ne szánja szemed.” (5Móz 25:11,12)

Egyes történészek szerint ezt a Bibliában leírt gyakorlatot az ókori rómaiak is átvették, mielőtt a bíróság előtt tanúként megszólaltak volna, jobb kezüket a heréikre téve tettek esküt, hogy csakis az igazat mondják. Részben ez is magyarázhatja azt, hogy az eunuchok és az asszonyok a peres ügyekben nem tanúskodhattak. Sőt - állítólag - az is előírás volt, hogy mindkét here meglegyen. „Unus testis non est testis.” - mondja a latin szólás, vagyis „egy here, nem here.” Persze az is lehet (és talán ez a valószínűbb), hogy ez esetben a testis szó a tanú értelmében használatos, vagyis amiről csak egy ember tud, az nem tekinthető bizonyítéknak.

A here megérintése eskütétel közben nemcsak Közel-Keleten és az ókori római birodalomban volt szokás, hanem a hinduk is hasonló gyakorlatot követtek, amikor igazmondásuk bizonyságául kezüket Nandí bikának, Siva isten szent hátas állatának heréire tették.

Bár a fajfenntartásban játszott fontosságában ókori eleink sem sokat tévedtek, szerepüket azonban túlértékelték. Anaxogorász (i.e. 500k - i.e. 428k) például - ellentétben a modern tudománnyal - azt állította, hogy a férfi mag a jobboldali heréből származik, a női pedig a baloldaliból. Innen már csak egy apró lépés volt annak „felfedezése”, hogy a megfelelő here elkötésével, garantálható a születendő gyermek neme. Ezen kívül azt is tudni vélte, hogy a fiú magzat a méh jobboldalán, a leány a balon fejlődik ki. Hippokratész (i.e. 460 - i.e. 375) és követői ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítottak a jobb és a bal megkülönböztetésének, szinte meggyőződéssel állították, hogy sokkal súlyosabbak a jobb oldal betegségei. Például a jobb here hideg voltát, vagy visszahúzódását a halál előjelének tartották.

Arisztotelész (i.e. 384 - i.e. 322) szerint „magot csak a férfi termel, ez okozza a menstruációs vér megalvadását, és ez a keverék (koagulátum) hozza létre az embriót.” Emellett azt is megjegyezte, hogy a férfi magja határozza meg az embrió alakját; nők nem termelnek magot, az ő heréik (petefészkeik) - akárcsak a férfiak mellbimbói - fölöslegesek és haszontalanok. Megfigyelte továbbá, hogy sem az eunuchok, sem a nők nem növesztenek szőrzetet a mellükön, amit a herék hiányának tulajdonított. Néhány évszázaddal később Galénosz (130-200) ugyancsak ezt az elméletet tanította.

A görögök azt is észrevették, hogy a jobb here többnyire nagyobb a baloldalinál, míg az utóbbira az jellemző, hogy valamivel mélyebben csüng testesebb „párjánál.” A méretkülönbséget azzal magyarázták, hogy jobb here termeli az erősebb, értékesebb férfi magot, azt pedig, hogy a bal lejjebb lógott, az alacsonyabb rendű voltával indokolták. Megállapították, hogy a kicsi heréjű személyekből hiányzott a férfiasság, míg a herék nélkül született, vagy a heréjüket elvesztő férfiak képtelenek voltak gyermekeket nemzeni.

Mivel a herék elkötése általában csak 50 százalékban váltotta be a reményeket, a fiú vagy leány utód biztosítása érdekében más módszereket is kipróbáltak. Idős Plinius (23 v 24 – 79) például a bolha útifű nedvének fogyasztását javasolta a fiúgyermek nemzéséhez; az általa gyakran idézett a görög Glaukiasz (i.e. 3. század) pedig a bogáncsról volt hasonló véleménnyel. Id. Plinius leírásából ismert az a hiedelem, mely szerint a várandós kismama is tehet érte, hogy fia szülessen, ehhez étkezésre nyúlherét, vagy teljesen csupasz nyúlmagzatot fogyasztania.

De nemcsak az utódlásban kap fontos szerepet a here, megjelenik más babonás hiedelmekben is.Varáha Mihira, a Brihat Szamhitá szerzője szerint, akinek egyetlen heréje van, fulladásos halálra (vízbefúlásra) számíthat; a különböző nagyságú herék birtokosa viszont élvezetét fogja lelni a szeretkezésekben. Akinek egyformák a heréi, királlyá lesz; akinek azonban magasan ülnek, nem reménykedhet hosszú életben; ellentétben az alácsüngő, lelógó herék szerencsés gazdájával, aki akár a száz évet is megélheti.

A 16. századi Kanadában fogamzásgátlásra a következő érdekes módszert javasolták: Hódok heréit megdarálták, majd összekeverték alkohollal, megfőzték és megitták. (Az kétséges, hogy ez a módszer egyetlen terhességet is megakadályozott volna, az viszont több mint valószínű, hogy kiváló ital lehetett.)

Dél-Afrikában a hosszan elhúzódó háborúk során a katonákat gyakran kasztrálták, hogy így növeljék a harci szellemüket. A meggyilkolt ellenség szívéből, májából és heréiből húslevest főztek, amit megettek és harci festékként is felhasználtak.

A szudáni kuku törzs tagjai nem szívesen mennek olyan férfival vadászatra, akinek csak egy heréje van, mert biztosak benne, hogy zsákmány nélkül fognak visszatérni. Háborúban még rosszabb a helyzet, mert a csatában állítólag azok esnek el legelőbb, akik a harcos hiányzó heréjének oldalán tartózkodnak. Szerencsére ez esetben a baj megelőzhető, ha mindig a „jó oldalon” tartózkodnak, vagy ha a megfelelő zsebükbe egy követ tesznek. Ezzel ugyanis „visszaáll az egyensúly”, és az egyheréjű harcos fog elesni.

Arra az esetre, ha a tehéncsorda őrzése közben testünket a gonosz szállná meg, egy portugál babona azt javasolja, hogy vegyük le a kalapunkat (vagy sapkánkat), tegyük a heréink fölé, majd dobjuk át a tehenek feje fölött. Mások szerint a gonosz ellen a ruta levele a leghatásosabb.

Régóta ismert az a primitív analógiás elgondolás, hogy az alakjukkal, megjelenésükkel az emberi test egyes részeire emlékeztető élő szervezetek rendelkeznek az adott testrész értékeivel, tulajdonságaival. Ezért tartották (vagy tartják ma is) vágykeltő, potencianövelő hatásúnak a herékre vagy hímvesszőre hasonlító zöldségek, gyümölcsök, állatok vagy állati testrészek fogyasztását. Mintegy 2000 éve például észrevették, hogy az orchidea (orchis morio vagy agárkosbor) gyökérgumói feltűnően hasonlatosak a herékhez, ezért porrá őrölt gyökereit kecsketejben feloldva itták a férfierő növelése érdekében. Állítólag az orchidea volt a legfőbb alkotórésze a szatürionnak, a görög mitológia kéjvágyó szatírjai szerelmi eledelének is.

Ugyanez a megfontolás állhat az avokádónak tulajdonított vágykeltő hatás mögött is. Az avokádó azték neve, az ahuacatl ugyanis szószerinti fordításban herefa, mellyel arra utalnak, hogy a gyümölcsei párokban lógnak, és nagyon hasonlítanak a férfiak heréire. Ezért az avokádó szüret idején az aztékok asszonyaikat, leányaikat nem engedték ki a házukból, mert attól féltek, hogy elveszítik tisztaságukat. Ez a stigma évszázadokon át az avokádón maradt, még a múlt század 20-as éveiben is kihasználták előnyeit a reklám kampányokban.

Idővel a herék olyannyira a férfiasság szimbólumaivá váltak, hogy azokra a személyekre, akik nem úgy viselkednek, ahogyan azt a társadalom a férfiaktól elvárja, azt mondják, hogy „elvesztette a golyóit”. A szembetűnő gyengeséget vagy döntésképtelenséget a nőiességgel azonosították, ugyanis a szexisták szerint e tulajdonságok a nők jellemzői, akiknek nincsenek heréik. Innen eredeztethető, e logika alapján magyarázható a férfiakkal agresszíven beszélő és viselkedő asszonyokra használt „golyói vannak” mondás. Sokfelé ma is megbélyegzik azt a férfit, aki fölött az asszony uralkodik, hiszen ezzel azt jelzi, hogy „elvesztette természetes felsőbbrendűsége látható szimbólumát, vagyis a férfiassága lényegét.”

Herékről álmodni a férfiúi önbizalmat, a nyers erőt, energiát, a termékenységet vagy a szexuális hajtóerőt szimbolizálja. Olykor azonban a szexuális képességünk miatti aggodalmunkat is jelezheti. Alternatív értelmezésben arra utal, hogy az előttünk álló feladat megoldáshoz nagy elszántságra van szükségünk.

A herék a férfi szexuális képességét vagy libidóját fejezik ki. Elvesztésüket, vagy apró voltukat rendszerint csapásként élik meg a férfiak, szorongást érezve amiatt, hogy képesek-e kielégíteni partnernőjüket.

Asszony álmában a here a teherbe esés vágyáról, a szexről, olykor ez utóbbi fizikai oldaláról szól.

További olvasnivaló

Könyök hiedelmek

Anatómiai értelemben a könyök a felkarcsontot a singcsonttal és az orsócsonttal, illetőleg e két utóbbit egymással összekötő ízületek - funkcionális és szerkezetileg egységet képező – együttesét, a könyökízületet jelenti.A felkart...

Folytatás...

Habrolók Euthymiának

Jó néhány levelet őrzök könyveim olvasóitól, s most már a honlapomra valamint az e-postaládámba is jócskán érkezik E-mail. Sokféle kérdést kapok, hisz többféle témában írok, de soha egyetlenegyet sem...

Folytatás...

Madárbeszéd, madárdal - kommunikáció a m…

„(…) nemsokára, hogy a nap a Bak jelébe lép s a téli mélypont után ismét emelkedni kezd, január első napjaiban, a cinke szólal meg először. Van úgy, hogy a napfényre...

Folytatás...

A belső szervek működési zavaraira, egés…

A kezek és az egészség kapcsolatával összefüggésben végzett munkássága miatt, a XX. század nyugati kézelemzői (kézolvasói) közül elsősorban két személy: Noel Jaquin és Dr. Charlotte Wolff érdemel említést. Bár Dr...

Folytatás...

Lábujj-hiedelmek

A hamisítatlan művészi láb ujjai enyhén befelé hajlanak. A felfelé ívelő lábboltozat szenvedélyes természetet jelez és gyakori a déli országokban.A befelé forduló lábujjak többnyire a szórakozott, feledékeny emberek sajátjai. Az...

Folytatás...

Mit tegyünk a kitört és ’otthagyott’ fog…

A fenti kérdést tette fel Zs nevű olvasóm levelében, melyben a kedvese édesapjának balesetéről az alábbiakat írta: „Egy szívroham következtében autóval belehajtott egy árokba, azóta kómában fekszik, nem akar felébredni. Mikor...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?
  • Drágakövek

    Drágaköveknek azokat az ásványokat tekintik,...

  • Május elseje

    Jóllehet a legtöbbünknek e dátumról valószínűleg a...