Az emberi test
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
Noha a fogak fejlődése már az anyaméhben - kb. az első trimeszter közepe táján - elkezdődik, s a húsz tejfog részben a magzati lét végére kialakul, teljessé a születés után válnak, és általában csak a csecsemő hat hónapos korától kezdődően bújnak elő. Ezt a régiek is tapasztalták, ezért nem
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
A kéz körmeivel kapcsolatosan meglehetősen sok hiedelem létezik, és nem kevés közülük a csecsemőkre vonatkozik. A legfontosabb, hogy nem tanácsos a kisded körmeit egyéves kora előtt levágni, mert enyveskezű felnőtt lesz a gyerekből. Mások azért óvnak ettől, nehogy dadogós legyen. Ha viszont a gyermek először - természetesen csak az
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
Ma már többnyire ismertek a különféle hallásszervi problémák, betegségek okai, és a kezelésükre is általánosan elfogadott eljárások léteznek, a régi időkben nem volt ez így. Mind a kiváltó okok, mind pedig a gyógymódok tekintetében számos babonás elképzelés létezett. Köztük olyanok is, melyek a süket embereknek különleges képességeket tulajdonítottak. Érdekes,
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
A modern társadalmakban meglehetősen illetlennek tekintett nyilvános szellentés - mint ahogyan a többi szükséglet elvégzése is - egykoron teljesen természetes dolognak számított. Ez minden bizonnyal nálunk is így lehetetett, legalábbis erre enged következtetni, hogy kevés szavunknak van oly sok szinonimája, mint a végbélnyíláson (hang kíséretében) kiáramló bélgáz jelentésű szellentés, illetve
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
Jól ismert tény, hogy a lábujjakon jóval lassabban nőnek a körmeink, mint a kezeken. Az eltérést meg is mérték, így kiderült, hogy a lábujjkörmök növekedésének sebessége csak harmada-fele a kezek körmeiének. A különbség oka feltehetően az, hogy a kéz vérellátása (amiatt, hogy közelebb van a szívhez) jobb a lábfejénél, ezért
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
Miközben a palmisztria az évezredek során töretlenül fejlődött, sőt a klasszikus tenyérjóslást a 20. század derekától egyre inkább a kezek morfológiai sajátosságainak és az örökletes jellemzőket hordozó bőrrajzolatai és ujjlenyomatai vizsgálatára összpontosító kézelemzés váltja fel, addig a pedomantia ősi módszere szinte teljesen feledésbe merült. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
Olykor bizony frászt kapunk, ha az izmaink hirtelen, akaratunktól függően, heves fájdalmat okozva összehúzódnak, vagy sűrűn ismétlődő, éles érzés hasít belénk; görcsbe rándul a gyomrunk, amikor apró gyermekünkre rátör a nyavalyakórság (epilepsziás roham), és a teste rángatózásba kezd. Szerencsére ma már nem kell frászkarikát* készítenünk, (aki mégis ezzel próbálkozna, megérdemel
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Az emberi test
„A Czuczor-Fogarasi”, vagyis az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár meghatározása szerint a here (tökgolyó, mony vagy tojás): „A hímállatok nemző része, vagyis hosszúkás gömbölyű, tojáshoz hasonló, s egymásba szövődött edényekből és csövekből álló magtartó a férfiaknál és hím állatoknál.” Mai megfogalmazással a hím nemzőapparátus része, páros szilva alakú
erzsebetrosta.hu
Álmok, álomfejtés
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.