A+ A A-

Vidra

  • Közzétéve itt: Állatvilág


Noha e kedves és barátságos teremtmények - mivel számos fajuk éjszakai vadászó életmódot folytat - a természetes élőhelyükön nem mindenhol, illetve csak ritkán figyelhetők meg, mégis régóta kapcsolatban állnak az emberrel. A természetüknek köszönhetően, fontos szerepet vívtak ki maguknak a mitológiában és a folklórban. Nem véletlen, hogy számos amerikai őslakó totemállatként tekint rá.

Az indiánok meséiben ugyan olykor csintalankodnak, de sohasem agresszívek vagy rosszindulatúak. A bennszülött amerikai népek többnyire szerencsés állatoknak tartják őket, egyes nyugati törzsek számára a becsületességet és a lojalitást szimbolizálják. Azonban az Újvilág északnyugati részén - Brit Columbiában és Alaszkában - élő tlingitek a (folyami) vidrákat a szellemekkel és a vízbefúltakkal társították, természetfölötti erővel rendelkező veszélyes teremtménynek tartották őket, és félelemmel, rettegve tekintettek rájuk. Egyedül a sámán tudta kordában tartani e szeszélyes lelkületű állatot, csak az ő tárgyain, varázseszközein volt látható a vidra képi ábrázolása.

Évszázadokon át tabu volt a húsának a fogyasztása, később - a gyarmati időkben - pedig a csapdaállítás és a szőrmekereskedelem okozott feszültséget a köreikben. Még ma is akadnak köztük, akik azt hiszik, hogy a vidrák embereket raboltak el, majd vidrákká változtatták őket, ezért aztán ők maguk is képesek emberré válni. Ugyanakkor a tengeri vidrákat régóta vadásszák húsáért és bőréért, a szőrméjéből készült bunda viselését pedig a tekintély jeleként értékelik.

Más őslakók szerint a vidra a női életerő szimbóluma, mivel a Föld és a Víz elemek mindegyikében otthonosan érzi magát. Ez az energia a férfiak és a nők számára egyaránt felhasználható. A kelták képzetében a vidra varázslatos teremtmény volt, a szarvasisten, Cernunnos kíséretéhez tartozott. Az ocelottal együtt, Peruban is tiszteletnek örvendett. Ugyanakkor a Hokkaido szigetén élő ainuk figyelmetlen és pazarló lényeknek tartották őket. Nem voltak jó véleménnyel róluk a vinebégó indiánok sem, ugyanis e kedves és játékos lények nevét az ostobaság és a naivitás szinonimájának tekintették.

A kínai hiedelemvilág erős szexuális hajtóerővel társítja a vidrát, számos történet kering róluk, melyben - asszonynak álcázva magukat - elcsábítják a férfiakat. Zoroaszter követői szerint a vidra (vízi kutya) egyike a teremtő isten, Ahura Mazda „tiszta állatainak” tartják, ezért tilos - és súlyos büntetést von maga után - bármelyikük megölése.

A skandináv mitológiában a „vidraváltságdíj” mondájával kezdődik a Völsung nemzetség története. Hreidmar fia, a törpe Otr - hogy megfeleljen a nevének (Otr vidrát jelent) - rendszeresen vidra alakját öltötte, és vidáman úszkált a folyóban, egészen addig, míg egy napon a vízesésnél, miközben éppen lazacot eszegetett - Odin és Hönír társaságában -, Loki egy kővel megdobva, halálra nem sebezte őt. Miután megnyúzták, este Hreidmarnál szálltak meg, ahol Loki kérkedve mesélte el, hogyan ölte meg a vidrát. Hreidmar azonnal rájött, hogy a fia, Otr az áldozat, ezért előhívta másik két fiát, és az istenek szabadon bocsátása fejében váltságdíjként annyi aranyat követelt, amennyi megtölti a lenyúzott vidrabőrből készített zsákot.

De megjelenik a vidra a koreai teremtésmítoszban is, mégpedig Habaek, a Jalu folyóban élő vízisten, és Haemosu, az egek urának viadalát leíró történetben. A koreai királyok őseinek tekintett istenek az erőpróba során az átváltozási képességüket mérik össze. A tét Habaek leánya, akit Haemosu feleségnek szemelt ki magának. Az első összecsapásban, mely a vízben zajlik, Haemosu vidra alakját öltve diadalmaskodik a ponttyá változó Habaek fölött. Miután a földön és a levegőben is Haemosu a győztes, Habaek kénytelen hozzádni feleségül a legidősebb leányát.

A babonások egykoron igen szerencsésnek vélték a fehér arcú (öreg) vidra bőrének a birtoklását. Az írek viszont óva intettek mindenkit a tengeri vidrák legyilkolásától, mert úgy tartották, ez az elkövető halálát okozhatja.

Álomban a vidra - a természetéhez híven - boldogságot, játékosságot és jó szerencsét jelez. A játszadozó vidra látványa azt mutatja, hogy az álmodó könnyedén és élvezettel veszi érzelmi élete hullámzásait. Készen áll arra, hogy sikeresen vegye az útjában megjelenő akadályokat. A vidrák a gyermeküket váró szülőknek szimbolikusan azt a vágyukat fejezik ki, hogy tökéletesen felkészüljenek az új családtag fogadására.

További olvasnivaló

A here

„A Czuczor-Fogarasi”, vagyis az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár meghatározása szerint a here (tökgolyó, mony vagy tojás): „A hímállatok nemző része, vagyis hosszúkás gömbölyű, tojáshoz hasonló, s egymásba...

Folytatás...

Nyál és köpködés

A szerszámokkal dolgozó férfiakat ma is gyakran látni, amint a tenyerükbe köpnek, mielőtt munkához fognának; ez a gyakorlat kétségkívül abból a babonás elképzelésből származik, hogy az emberi nyál titokzatos és...

Folytatás...

Angelina kézelemzése

A keze tömör, elasztikus jelezve, hogy nemcsak beszél, hanem cselekszik is és jó munkabírású. Tenyere ugyancsak tömör, erős, duzzadt, ami az energiájára, testi erejére utal. A tenyérhez képest az...

Folytatás...

India - Utolsó Buddhaként tisztelik

A máztalan szürkével keveredő, fénytelen fakó vörös színű terrakotta Rashtrapati Bhavan messziről olyan, mintha közvetlenül a földből nőne ki. A kovácsoltvas-bejáratot homokkő elefántok és díszruhás testőrök vigyázzák. A 170 hektárnyi...

Folytatás...

Arcszín

„Sápadt, fakó arcú ember láttán előrántod a késed, / Feketétől megvéded a feleséged.” - mondja a régi angolszász népi rigmus.Csehországban viszont úgy vélekedtek, hogy ha valakinek feltűnően sápadt az arca...

Folytatás...

Fák, cserjék, füvek elfeledett nyelve

A könyvnyomtatás felfedezése előtt - mikor még az írástudás kevesek kiváltsága volt - többnyire a festmények, közülük is elsősorban az élő természetet ábrázoló rajzok és képek - kisebb részben...

Folytatás...