A+ A A-

Bolha hiedelmek

  • Közzétéve itt: Állatvilág


Állítólag a bolhák (és egyéb paraziták) megérzik a közelgő halált. Ezért, ha a táplálékukként szolgáló páciens halála közeleg, elhagyják az illető testét. Ezért a hirtelen távozásukat, egy közelgő súlyos betegség jeleként is lehet értékelni. Másrészről, ha egy beteg embert támadnak meg, és ehetőnek találják a vérét, az a biztos gyógyulás előjele.

BolhaA babonások szerint, akinek bolha ugrik a kezére, hamarosan váratlan vendége érkezik, vagy hírt kap valakiről. A bolhacsípés viszont annak a jele, hogy „társaságunk” van, nem vagyunk egyedül. Németországban, ha a vérszívó a kezet választja, kifejezetten örülnek a csípésének, mert ezt egy csók vagy jó hírek előjelének vélik.

A bolhák - más rovarokhoz hasonlóan - az időjárás előrejelzésére is képesek. Állítólag összegyűlnek, vagy sokkal gyakrabban csípnek, amikor csapadék közeleg. Vagy, ahogyan a versike mondja:

 

„Amikor a bolhák száma nagyra nő, / Hamarosan jön a hó vagy az eső.
Ha pedig buzgón csípnek, mert szomjasak / Beborul az ég, és nyomban leszakad.”

 

A legtöbb esetben azonban jobban örülünk, ha a meteorológusok jelzik előre az időjárást, a gyógyulásunk esélyeiről inkább a háziorvosunktól érdeklődünk, és a bolháknál „jobb társaságra” vágyunk. Ezért mindent megteszünk, hogy megszabadulhassunk tőlük. Szerencsére a babonásoknak erre is van néhány ötletük.

Ha akad pálmafa a háznál, tépjünk le egy pálmalevelet, alaposan kenjük be sózatlan birkazsírral, majd tűzzük valamivel a falhoz. Ha elkészültünk, mondjuk el egy imát - a hosszától függően - háromszor vagy hétszer, és ha mindent jól csináltunk, az imádkozás végére a bolhák a levélre ugrálnak, s a zsírba valamennyien beleragadnak. Ezután nincs más dolgunk, mint elégetni őket.

Régebben a bolhákra „allergiás” vidéki háziasszonyok március elsején a szokásosnál jóval korábban keltek, és miután bezárták az összes ablakot, gondosan kitakarították a lakást. Alaposan letisztogatták az ajtófélfát, a zsanérokat, az összes repedést és hasadékot. Azt mondták, hogy ez a procedúra - melyet egyébként sokan még a 20. század elején is követtek - távol tartja a rovarokat a háztól, és az egész évre garantálja számukra, hogy mentesüljenek a társaságuktól.

Az európai hagyomány szerint a bolhák sohasem költöznek olyan ágyba, melyet Nagycsütörtökön alaposan kiszellőztettek, és elkerülik a szerzetesek ágyát is. (Az első megoldással nincs gond, viszont olyan ágyat, melyet korábban egy pap használt, nem könnyű beszerezni.) Ha történetesen Nagycsütörtökön hideg lenne, bolhariasztónak a jobb cipőnk talpáról összekapart talaj is megfelel, de csak akkor, ha ez az első az első kakukkszó felhangzása után került rá. Ugyancsak bolhaűző hírnévnek örvend a diófa levele és a gyűszűvirág. Id. Plinius (23 – 79) viszont a férfi vizelet és a rutafű keverékére esküdött.

Kelet-Angliában úgy tartották, hogy e vérszívó lények a boszorkányok teremtményei. Egy darab flanellszövetbe tűket szurkáltak, amit a bajba került páciens bőrére terítettek, és éjfélkor elégettek. Állítólag ez elűzte a gonosztevőket.

Az amerikai hagyomány szerint azzal távozásra késztetheti „vendégeit” a bolháktól gyötört személy, ha Szent Iván éjszakáján átugorja a nyárközép ünnepére gyújtott pásztortüzet, illetőleg birkát vagy kecskét hoz a házhoz. Vagy húsvét vasárnapján feldíszíti a Szűz Mária képet, és míg a feltámadást jelző harang szól, folyamatosan a „csontnélküli lények távozzatok” szavakat zsolozsmázza.

A filippínók szerint az a biztos módszer, ha egy papírlapra teszünk néhány elfogott és elkábított példányt, majd elvisszük őket egy másik házhoz. Állítólag a többiek is utánuk mennek.

Hasonló helyzetben az albánoknál a ház legfiatalabb leánya mezítelenre vetkőzik, majd - miután az összes helyiséget gondosan kisöpörte - a bejárati ajtónál megállva, háromszor fennhangon elismétli a „szabadok vagyunk. a bolhák elmentek” varázsszavakat.

Bolhákkal álmodni, annak a jele, hogy egy hozzánk közelálló személy haragra gerjeszt és bosszút táplál bennünk valaki iránt. Ha pedig meg is csípnek az álmunkban, hamis barátaink rossz hírünket keltik.

További olvasnivaló

India - India szellemisége árad a városb…

Szakadó esőben, bal kéz felől elhaladva a Dum-Dum repülőtér mellett, északról érünk Kalkuttába. A városban minden sáros, latyakos, a buszokról fürtökben lógnak az emberek, a rácsos század eleji villamosok inogva...

Folytatás...

Ostracoda kézelemzése

  A széles, tömör, spatulás illetve lapka formájú tenyere szerint magabiztos, energikus, tevékeny ember, aki igényli a függetlenséget, nem érzi jól magát a szoba négy fala között, inkább a szabad levegőn...

Folytatás...

Elefánt

A ma élő szárazföldi állatok legnagyobbika, az afrikai elefánt tömege eléri a 7500 kg-ot, és 3-4 méter magasra is megnő, az indiai elefánt valamivel kisebb, 5000 kg körüli, magassága...

Folytatás...

Gyümölcs- és püspökkenyér karácsonyra

Keresztlányom anyja egy alkalommal - mialatt jóízűen falatozta gyümölcskenyerem - azt mondta, ezek olyan sütemények, melyek a spájzból összekapart maradékból készülnek. Ennek hallatán megdermedtem, hisz én mindig a legjobb...

Folytatás...

Másodlagos fővonalak

Az európai palmisztria szerint a tenyéren található legfontosabb mellékvonalak, az ún. másodlagos fővonalak a sors-, a Nap- és az egészségvonal.A sorsvonalElsősorban a sorsszerű eseményeket ábrázolja, de milyenségével, futásával, végződésével következtethetünk...

Folytatás...

Mit jelent, ha álmunkban egy farkas táma…

Mivel álmunkban nem ritka esemény, hogy valamilyen állat üldöz, vagy támad meg bennünket, úgy döntöttem, hogy Zs nevű olvasóm - lentebb kissé részletesebben megfogalmazott - álmával kapcsolatos kérdésére adott válaszomat...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?