A+ A A-

Bolha hiedelmek

  • Közzétéve itt: Állatvilág


Állítólag a bolhák (és egyéb paraziták) megérzik a közelgő halált. Ezért, ha a táplálékukként szolgáló páciens halála közeleg, elhagyják az illető testét. Ezért a hirtelen távozásukat, egy közelgő súlyos betegség jeleként is lehet értékelni. Másrészről, ha egy beteg embert támadnak meg, és ehetőnek találják a vérét, az a biztos gyógyulás előjele.

BolhaA babonások szerint, akinek bolha ugrik a kezére, hamarosan váratlan vendége érkezik, vagy hírt kap valakiről. A bolhacsípés viszont annak a jele, hogy „társaságunk” van, nem vagyunk egyedül. Németországban, ha a vérszívó a kezet választja, kifejezetten örülnek a csípésének, mert ezt egy csók vagy jó hírek előjelének vélik.

A bolhák - más rovarokhoz hasonlóan - az időjárás előrejelzésére is képesek. Állítólag összegyűlnek, vagy sokkal gyakrabban csípnek, amikor csapadék közeleg. Vagy, ahogyan a versike mondja:

 

„Amikor a bolhák száma nagyra nő, / Hamarosan jön a hó vagy az eső.
Ha pedig buzgón csípnek, mert szomjasak / Beborul az ég, és nyomban leszakad.”

 

A legtöbb esetben azonban jobban örülünk, ha a meteorológusok jelzik előre az időjárást, a gyógyulásunk esélyeiről inkább a háziorvosunktól érdeklődünk, és a bolháknál „jobb társaságra” vágyunk. Ezért mindent megteszünk, hogy megszabadulhassunk tőlük. Szerencsére a babonásoknak erre is van néhány ötletük.

Ha akad pálmafa a háznál, tépjünk le egy pálmalevelet, alaposan kenjük be sózatlan birkazsírral, majd tűzzük valamivel a falhoz. Ha elkészültünk, mondjuk el egy imát - a hosszától függően - háromszor vagy hétszer, és ha mindent jól csináltunk, az imádkozás végére a bolhák a levélre ugrálnak, s a zsírba valamennyien beleragadnak. Ezután nincs más dolgunk, mint elégetni őket.

Régebben a bolhákra „allergiás” vidéki háziasszonyok március elsején a szokásosnál jóval korábban keltek, és miután bezárták az összes ablakot, gondosan kitakarították a lakást. Alaposan letisztogatták az ajtófélfát, a zsanérokat, az összes repedést és hasadékot. Azt mondták, hogy ez a procedúra - melyet egyébként sokan még a 20. század elején is követtek - távol tartja a rovarokat a háztól, és az egész évre garantálja számukra, hogy mentesüljenek a társaságuktól.

Az európai hagyomány szerint a bolhák sohasem költöznek olyan ágyba, melyet Nagycsütörtökön alaposan kiszellőztettek, és elkerülik a szerzetesek ágyát is. (Az első megoldással nincs gond, viszont olyan ágyat, melyet korábban egy pap használt, nem könnyű beszerezni.) Ha történetesen Nagycsütörtökön hideg lenne, bolhariasztónak a jobb cipőnk talpáról összekapart talaj is megfelel, de csak akkor, ha ez az első az első kakukkszó felhangzása után került rá. Ugyancsak bolhaűző hírnévnek örvend a diófa levele és a gyűszűvirág. Id. Plinius (23 – 79) viszont a férfi vizelet és a rutafű keverékére esküdött.

Kelet-Angliában úgy tartották, hogy e vérszívó lények a boszorkányok teremtményei. Egy darab flanellszövetbe tűket szurkáltak, amit a bajba került páciens bőrére terítettek, és éjfélkor elégettek. Állítólag ez elűzte a gonosztevőket.

Az amerikai hagyomány szerint azzal távozásra késztetheti „vendégeit” a bolháktól gyötört személy, ha Szent Iván éjszakáján átugorja a nyárközép ünnepére gyújtott pásztortüzet, illetőleg birkát vagy kecskét hoz a házhoz. Vagy húsvét vasárnapján feldíszíti a Szűz Mária képet, és míg a feltámadást jelző harang szól, folyamatosan a „csontnélküli lények távozzatok” szavakat zsolozsmázza.

A filippínók szerint az a biztos módszer, ha egy papírlapra teszünk néhány elfogott és elkábított példányt, majd elvisszük őket egy másik házhoz. Állítólag a többiek is utánuk mennek.

Hasonló helyzetben az albánoknál a ház legfiatalabb leánya mezítelenre vetkőzik, majd - miután az összes helyiséget gondosan kisöpörte - a bejárati ajtónál megállva, háromszor fennhangon elismétli a „szabadok vagyunk. a bolhák elmentek” varázsszavakat.

Bolhákkal álmodni, annak a jele, hogy egy hozzánk közelálló személy haragra gerjeszt és bosszút táplál bennünk valaki iránt. Ha pedig meg is csípnek az álmunkban, hamis barátaink rossz hírünket keltik.

További olvasnivaló

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

Mi a háromfejű Ganésa üzenete?

Kedves Erzsébet!Nekem van egy Ganésa szobrom, viszont nem egy, hanem három feje van, egyébként mindenben olyan, mint az írásában (Ganésa az elefántfejű isten) szereplő. Tudna valamit mondani a háromfejű ganésa...

Folytatás...

Pandzsábi és turbán a jellemző viselet

Mint színházban fellibbenő függöny mögül megelevenedő kép, tárul most elém az ébredő, éledező s egyre élénkebb arcát mutató külvilág. Pathankot városába érve egyszer csak szinte észrevétlenül egy hatalmas piac kellős...

Folytatás...

A megújulást jelképező zöld féltékenység…

A középkorban a zöldet a szerencsétlenség és a gonosz színének tartották, és sokan magával a sátánnal társították. Egyesek annyira babonásak voltak, hogy véletlen sem öltöttek volna zöld ruhát magukra. A...

Folytatás...

Egyszerű számok - öt

5-ös, a Merkúr számaAz 5-ös számot a Merkúr szimbolizálja. Konstruktív aspektusában az értelemnek olyan gondolat- és ihletgazdagságot kölcsönöz, amely az 5-ös embert írói vénával, szónoki tehetséggel áldja meg; rossz szögállás...

Folytatás...

Lábszár, lábikra

Nem dolgozik, lustálkodik az, aki nem csinál mást, csak a lába szárán csapkodja a legyet. És az sem túlságosan hízelgő, ha az emberre azt mondják, hogy a lába szárába szállt...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?
  • Áll-babonák

    Azt mondják, hogy a csapott áll ostobaságot, a...

  • Karácsonyfa

    Az egyiptomiaknál, kínaiaknál és a zsidóknál ősi...