A folklórban a nyúl – páratlan nemző- és szaporodóképességének köszönhetően – gyakran a termékenység vagy az újjászületés szimbólumaként jelenik meg, és már hosszú ideje a tavasszal, illetőleg „húsvéti nyusziként” a húsvéttal társítják. Mivel jellemzően zsákmányállat, az ártatlanságot is jelképezi, ami szintén a húsvéthoz kapcsolja. Tekintélyét a nagyfokú szaporaságának is köszönheti. Ez utóbbival függ össze, hogy a néphitben a húsvéti nyúl az elkövetkező időszak gyarapodásának garanciájaként jelenik meg. A keltáknál viszont inkább az évszakváltást reprezentálta, az írek például a mezei nyulat, mint ősi pogány jelképet és a tavasz beköszöntét jelző állatot, igen nagy becsben tartották. Amikor azonban a kereszténység Írországot is meghódította, a nyulat használták fel a pogány hagyományok keresztény környezetbe való átültetésére. Idővel így lett a tavaszhírnök mezei nyúlból húsvéti nyuszi.
Egy ősi germán mondában a nyúl egykoron még madár volt, azonban Ostara istennő, az alvilág uralkodója valamiért megharagudott rá, és ezért négylábúvá változtatta. Néhány német tartományban ilyentájt, a tavasz közeledtekor a tojásaival együtt, császármadarat ajándékoztak egymásnak az emberek. Mivel a császármadár neve németül Haselhuhn (röviden Hasel), a nyúlé pedig Hase, feltehetően ettől az „l” betűs különbségtől lett idővel a nyúlé az elsőbbség.
A nyúl az ókori görögöknél a szépség és a szerelem istennőjének, Aphroditénak volt a szimbóluma, a római szerelem istenének, Cupidónak pedig a kísérője. A mexikóiak az hiszik, hogy a nyúl találta fel az emberek számára az írást. Az afrikai mesehősök közül nem a róka, hanem a nyúl a legravaszabb állat. Különösen Kalulu, a közép-afrikai mesék ismert nyula, híres fortélyosságáról, aki nemcsak a pénzszerzésben, hanem a jó üzletek megkötésében is segíti az embereket. Sokfelé hosszú életűnek tartják, a néphit szerint a nyúl akár száz esztendőt is megél, s csak öregségére őszül meg.
Az Egyesült Államokban a nyulak oly rafináltak, hogy a róka eszén túljárnak. Nyúl komának, az afrikai mesék kópé állatának történetét rabszolgák vitték magukkal az Újvilágba. E közkedvelt néger folklórt, Joel Chandler Harris (1848-1908) amerikai író dolgozta fel, és tette igazán népszerűvé, amikor közreadta írását, Rémusz bácsi történeteit, a bölcs és barátságos, öreg néger meséit. E tanmesék a Nyúl komáról, a Rókáról, Medve komáról, Mosómedvéről és a többi állatról szólnak, amelyekben a kicsi, de leleményes, furfangos Nyúl koma rendre legyőzi a nála erősebb, a hatalmon lévő, de ostobább ellenfeleit.
A maják a holdbéli nyúl képét látják a holdon. Az amerikai indiánok úgy tartják, hogy a holdbéli nyúl irányítja a szeleket és a vizeket a Földön. A kínaiak csodálatos nyula, a holdon lakik, egy ott növő fahéjfa vagy akácfa alatt él, és varázsmozsarában töri a halhatatlanság elixírjét. A Hold-isten kísérője, és egyike a kínai zodiákus 12 égi állatának. Egyes tájakon „doktornak” vagy „nemes nyúlnak” nevezik, de hívják, „holdbéli” „jáde” vagy „jáspis” nyúlnak is. A holdra kerülésének története az éhező Buddhával kapcsolatos. A legenda szerint az éhező szentet meglátván, egy nyúl a tűzbe vetette magát, hogy legyen Buddhának mit ennie. E nemes tettéért Buddha hálából elküldte a holdra a jószívű állat lelkét. A japán mítoszok nyulai ugyancsak a Holdon laknak, ahol mochit (édes rizssüteményt) készítenek. Hasonlóan vélekedtek a koreaiak is, ám az o nyulaik rizssüteménye (Tteok) vörös babból készült tölteléket tartalmaz. Talán egyedül a zsidó tradíció tekint kifejezetten negatívan erre a kis négylábú emlősre, számukra ugyanis a nyúl a gyávaság megtestesítője.
Mivel a nyúlláb viselete jó ómen, gyakorta hordják talizmánként. Aki nyúllábat hord a zsebében, annak nemcsak termékenységet, hanem jó szerencsét is hoz, védi gazdáját a gonosz szellemektől, kellemetlen eseményektől, jó lapjárást biztosít kártyázásnál, ráadásul jó kapcsolatokat garantál a hatalmasságokkal. Igen szerencsés, ha a bal zsebünkben teliholdnál, egy bandzsa ember által megölt nyúl bal hátsó lábát hordozzuk. Ebben az esetben a sátánnal szembeni védettséget jelent, mert az erős nyúlláb megrúgja a gonoszokat. Régi walesi hiedelem, hogyha az újszülött testét végigdörzsölik egy nyúl lábával, felnőve az egész életében szerencsés lesz.
Egykoron a színészek közül sokan egy nyúllábat tartottak sminkes dobozukban, hogy szerencséjük legyen, ha elvesztették balszerencsésekké váltak. Még nem is olyan régen az autókban a belső visszapillantó tükrökön nyúlláb himbálózott, vélhetően a balesetek, koccanások megelőzése érdekében. Aki a slusszkulcsán viselt nyúllábat, azt jelezte ezzel, hogy nincs partnere, és kész a szerelemre. Az Egyesült Államokban viszont, a szerencse reményében, a nyúllábat ma is sokan kulcstartóként használják.
Az üregi nyulakat, mivel a föld alatt élnek, a sötétséggel, a boszorkányokkal és a sátánnal is kapcsolatba hozták. A magyar néphitben a nyulak megjelenésének többnyire negatív a következménye, elsősorban a tűzvészekhez köthető. A faluba beszaladó mezei nyúl például tűzesetre figyelmeztet. Ha a nyúl végigszalad az utcán, ott egy ház le fog égni. De szerencsétlenséget hozónak tartják a futó nyúl látványát is, különösen akkor, ha a nyúl jobbról balra fut át a halotti- vagy lakodalmi menet előtt, utazás közben vagy vásárba menet. Az utat keresztező nyúl viszont jó ómen, de ha az ember mögött fut el, rossz előjel. Nyúlról álmodni többnyire ugyancsak valamilyen szerencsétlenséget prognosztizál.
A középkorban azt gondolták, hogy a nyúl kapcsolatban áll a Holddal, ebből következett az a feltételezés, hogy aki nyúlhúst fogyaszt a holdkóros, vagy mélabús lesz. A népi gyógyászat a nyúl szinte valamennyi testrészét felhasználja gyógyításra. Például a nyúl agyát hajhullás ellen, a máját epilepsziára, a nyúl bogyóját pedig köhögés csillapítására ajánlják. Még a múlt század elején is általánosan elfogadott hiedelem volt, hogy a nyúl rövidesen elpusztul, ha terhes asszony vizeletét injekciózzák belé. Ezért a szerencsétlen állat gyakran a terhességi tesztek szenvedő alanya volt.
