A+ A A-

Tizennégy, a katolikus egyház védőszentjeinek és a síiták tévedhetetlen tanítóinak száma

  • Közzétéve itt: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája


A nagyobb számok mélyebb jelentéséről olykor úgy szerezhetünk információt, ha az osztóit - jelen esetben a kettőt és a hetet - vesszük szemügyre. A kettő feminin szám, jellemzője, hogy egyensúlyra törekszik az ellentétek között; míg a hét az egyik leghatékonyabb mágikus szám. A szorzatuk, vagyis a tizennégy mindkét szám tulajdonságaival rendelkezik, sőt még kedvezőbb kombinációban egyesíti őket.

A tizennégyet gyakran hozzák kapcsolatba a holddal, ugyanis a növő holdnak ennyi napra van szüksége, hogy elérje a telihold állapotot, és kétszer ennyi ideig - 28 napig - tart a teljes holdciklus. Az ókorban a holdisteneket - feltehetően a fogyó hold idején egyre sötétebbé váló éjszakák miatt - sokfelé az alvilággal társították. Egy akkád költemény szerint Nergalt, a másvilág urát a mennyekből 14 isten kísérte vissza az alvilágba.  Az egyiptomi holdistennő, Ízisz férje volt a könyörületes és jóságos Ozirisz, akinek testét - miután megölte - a gonosz Széth 14 darabra szaggatta.

A hinduk szerint minden egyes Brahma-nappal (43 200 000 000 év) során 14 Manu születik, akik egyenként 71 csaturjuga (71 ezred Brahma-nappal vagy kalpa) ideig uralkodnak a világmindenség és az emberek fölött.

A zsidó-keresztény hitvilágban ugyancsak gyakran fordul elő ez a szám. Máté evangéliumának Jézus családfáját ismertető 1. fejezete háromszor tizennégy nevet sorol fel: „Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babiloni fogságra vitelig tizennégy nemzetség, és a babiloni fogságra viteltől Krisztusig tizennégy nemzetség.” (Mát. 1,17; Károli Gáspár fordítása)

Állítólag 14 (egyesek szerint 15) könyvből álltak a Hyeronimus (Jeromos, 340-420) által Apokriphának nevezett apokrif iratok, melyek eredetileg a görög Ótestamentum függelékei voltak, vagyis nem szerepeltek a héberül írt Bibliában.  Elsősorban a Krisztus idején diaszpórában élő zsidók használták őket. Az egyiptomi kivonulás emlékére az izraeliták a Nisszán hónap 14. napján ölték le a Pészah ünnepén elfogyasztott pászka-bárányt. Tizennégy stációja (állomása) van Jézus keresztútjának, mely a zsidó naptár szerint Nisszán hónap 14. napján ért véget.

Természetesen az iszlámban, ahol a hold szimbolizmusa igen fontos szerepet kap, a tizennégyes szám különleges helyet foglal el. A szent Korán nyelvében - az arab ábécében - 28 betű: 14 nap- és 14 holdbetű található, és közülük 14 betűhöz tartozik diakritikus jel, 14-hez pedig nem. Ám a tizennégy nemcsak a hold-házak és az ábécé betűi számának a fele, de az ember kezének 14 ujjpercére, az arc 14 csontjára, s a hátgerinc alsó részében lévő 14 csigolyára (5 ágyék-, 5 összenőtt keresztcsonti és 4 összenőtt farkcsonti csigolya) is utal.

Valószínűleg ezek az összefüggések is szerepet játszottak a kabbalisztikus szufi misztika (hurufism) kialakulásában, melyben a betűket és a számmisztikát az emberi arc és test részeivel kombinálták. Így például a „kéz” يد és az „arc” وجه szavak mindegyikének 14 a numerikus értéke.

Ezek tükrében nem lehet véletlen, hogy a muszlimoknál azt a fiúgyermeket, aki betöltötte a 14. életévét, felnőttnek tekintik, és minden tettéért felel Allah előtt, és az sem, hogy síiták szerint tizennégy személy: Mohamed próféta, leánya, Fatima és a 12 imám tévedhetetlen. Ők tizennégyen azok, akiket Allah megvéd minden hibától, akik birtokolják az összes tudását, s arra választattak ki, hogy átadják az üzenetét.

Érdekes módon e szám a szabályos testek között is megjelenik. Ha ugyanis a tüzet jelképező tetraéder csúcsai (4), élei (6) és lapjai (4) számának az összegét képezzük, eredményként 14-et kapunk. Az ókori orvosok a lázas betegségeknél a tizennegyedik napot tartották a kritikusnak, s az emberek tizennégy szögletű amulettet hordottak magukkal vagy viseltek a testükön a kórok megelőzése érdekében.

A középkori Európában a nagy pestisjárvány idején (a 14. és 15. században) főként Németországban alakult ki a védőszentek kultusza, mely később más országokban is elterjedt. A tizennégy Segítő Szent emlékét számos kápolna és templom őrzi. A legismertebb közülük a Basilika Vierzehnheiligen, mely Bajorországban Bad Staffelstein fürdőváros közelében található. A szenteknek ajánlott későbarokk-rokokó templom Balthasar Neumann tervei alapján 1743 és 1772 között épült fel.

További olvasnivaló

Babi kézelemzése

A tenyérnél valamivel rövidebb ujjak szerint barátságos, kedves ember lehet, aki viszont nem vesz túlságosan semmit sem a szívére. A részletekkel nem sokat problémázik. Gyorsan megragadja a lényeget. A...

Folytatás...

Pro és kontra a cápaporcról

Néhány hónapja egy kedves ismerősöm egy doboz cápaporc kapszulával lepett meg, aminek igen megörültem, mert hallottam, hogy kiváló gyulladás gátló, enyhíti az ízületi fájdalmakat, a porckopásokat. Ráadásul éppen kapóra jött...

Folytatás...

Kovidombi kézelemzése

A képeket szemlélve, már az első ránézésre szembetűnik, hogy a viszonylag széles és nagy tenyerekhez rövid, tömzsi ujjak társulnak, melyeknek különösen a tőperceik fejlettek. Ez utóbbi érzéki természetről árulkodik, ami...

Folytatás...

Másodlagos fővonalak

Az európai palmisztria szerint a tenyéren található legfontosabb mellékvonalak, az ún. másodlagos fővonalak a sors-, a Nap- és az egészségvonal.A sorsvonalElsősorban a sorsszerű eseményeket ábrázolja, de milyenségével, futásával, végződésével következtethetünk...

Folytatás...

Cérnametélt édességek, khírek és f…

Valamikor azt hittem, hogy a cérnametélt kizárólag csak húslevesbe való, aztán vegetáriánussá válásunk után zöldséglevesbe főztem levesbetétként. A zöldséges chop-suey - melynek receptje nemrég jelent meg honlapomon - elkészítésénél...

Folytatás...

Emese kézelemzése

A keze - a különböző ujjvégződések alapján is - a vegyes kéztípusba sorolható. Az ilyen kezeken felfedezhető különböző ismertetőjegyek ellentmondásossá és nehezen körülírhatóvá teszik ezt a kéztípust. Azt, hogy kéz...

Folytatás...