A+ A A-

Páros és páratlan számok

  • Közzétéve itt: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája


Elsőként az ókori görögök figyelték meg, hogy az összes páros szám - a kettő (diász) kivételével, amely nem más, mint két egység (monász) - egyaránt felosztható két egyenlő és két nem egyenlő, de azonos paritású részre. Így például a 4 felosztható két egyenlő részre: 4 = 2 + 2, ahol mindkét szám páros, és két nem egyenlő részre: 4 = 3 + 1, ahol a 3 és az 1 páratlan számok. A 6 lehetséges felosztásait - 6 = 3 + 3; 6 = 4 + 2; 6 = 5 + 1 - nézve ugyanez a helyzet. A páratlan számok viszont csak egyenlőtlen részekre oszthatók fel, és az egyes részek paritása mindig különböző. Az elmondottakat a 7 felosztásain - 7 = 4 + 3; 7 = 5 + 2; 7 = 6 + 1 - szemléltetve, jól látható, hogy a 7 mindig két különböző páros és páratlan szám összegének az eredménye.

A régi görögök a két egyenlő részre nem osztható monászt, vagyis az egyest páratlanként határozták meg, és - mivel más egész számok összegeként sem állítható elő - ez lett az első a páratlan számok sorában. Másik érvük emellett az volt, hogyha páros számokat adtak össze, az eredmény mindig páros szám lett, ha viszont a monászt adták valamelyik páros számhoz, a két szám összegeként páratlan számot kaptak.

A püthagoreusok, a „számok atyjának” tartott ókori görög filozófus és matematikus, Püthagorász (i.e. 582 - 496) követői a páros számokat nőies jelleggel, a páratlanokat pedig férfias természettel ruházták fel. Ám nemcsak ok ítélték meg eltérő módon az egyes számokat, de a különböző vallásokban is, korok és országok népeinek felfogásában, szokásaikban is sokféle - olykor ellentétes - elképzelés született az egyes számokról. Például az osztóinak (1, 2, 3) összegével megegyező, ezért a matematikusok által tökéletesnek tartott hatos egyszer a gonoszság száma, másszor az alkotó teremtésé, a tizenhármas hol szerencsétlennek, hol szerencsésnek minősül.

A rómaiak szemében a páros számok azon tulajdonsága, hogy egyenlő részre oszthatók, balszerencsét jelentett, ugyanis számukra ez a felosztás a halál jelképe volt. Például a páros számú életkort nem szabadott másnak megmondani, mert a hiedelmeik szerint ezzel nagy veszedelmet hozott az ember magára. A szlávok viszont a páratlan számokkal voltak így, azokról gondolták, hogy hibásak, negatívak, sorsüldözöttek. Ugyanez mondható el a sziámiakról is, akik annyira irtóztak a páratlan számoktól, hogy még véletlenül sem tettek páratlan számú ablakot, ajtót házaikra és templomaikra. A törökök a páratlan számok közül nemcsak a tizenhármast, de a negyvenegyest sem állhatták, mindkét számtól mániákusan ódzkodtak. Ezzel szemben Kelet-Szomália lakói a páros számoktól iszonyodtak, ezért amikor - szokásukhoz híven - kávét rágcsáltak, gondosan ügyeltek rá, hogy mindig páratlan számú kávészem legyen a szájukban. Akárcsak a régi rómaiaknál, vagy a babonás emberek többségénél, náluk is a páratlan számok jelentettek szerencsét, örvendtek megbecsülésnek. Ez sok tekintetben megegyezik a kínaiak azon elképzelésével, miszerint a páros számok, a földi számok, a páratlanok viszont a mennyhez tartozóak. A babiloniak és az egyiptomiak legkedveltebb száma a hetes volt, a rómaiak, a görögök és az afrikaiak a hármashoz vonzódtak, az ausztrálok és az amerikaiak pedig a négyest tartották a legtöbbre.

A páratlan számokhoz számos babona fűződik. A japánok szerencsétlennek bélyegezték a hármast, és sohasem ültek hárman az asztal mellé. Az irokéz indiánok a békepipából háromszor pöfékeltek, a halott lelkéről meg azt tételezték fel, hogy három nap múlva tér vissza eredeti otthonába, hazatértét három kopogással jelezve. Régen, a Moszkva környékiek gyakorta ismételgették az „egy, kettő, három, az Isten szereti a szentháromságot” mondókájukat, mert azt hitték, hogy ez szerencsét hoz számukra. Hasonló szólásmondás járta a németeknél is: „minden, ami jó, az három!”. Nálunk „három a magyar igazság”. Az a hit járja, hogy ha valami háromszori próbálkozásra sem sikerül, érdemes még egyszer nekiveselkednünk, ugyanis ezt az újabb kísérletünket már bizonyosan siker koronázza. A szerencsét, hogy el ne szalasszuk, a fán háromszor kell lekopogni, alulról-felfelé. A levél biztosan célba ér, ha a postaládára háromszor ráütünk. A nyakláncon függő keresztet háromszor kell megcsókolni, hogy ne érje szerencsétlenség az embert. Az asztrológusok azt is megfigyelték, hogy bizonyos dolgok periodikusan háromszor egymás után ismétlődnek.

A hármashoz kapcsolódik az a cigány adoma, mely szerint Jézus keresztre feszítéséhez szükséges négy szöget a cigánynak kellett volna beszereznie, ő azonban nagyon megsajnálta az Urat, ezért egy szöget ellopott a négyből, így Jézus lábát csak egy szöggel rögzíthették a keresztre. A részvétéért cserébe Jézus megengedte a cigánynak a lopást, azzal a feltétellel, ha harmadszorra sem sikerül valamit ellopnia, akkor nem kísérletezik vele többet.

A páratlan számok közül érdemes még elidőzni egy kicsit a tizenhármas számnál. A tizenháromhoz sokféle babona kötődik, és szinte valamennyi kellemetlen, szerencsétlen jelentésű, amitől jobb távol tartania magát az embernek. Az olaszok irtózását ettől a számtól ékesen bizonyítja, hogy Firenze utcáin és terein nincs tizenhármas szám, helyette többnyire a tizenkettő és felet használják. A számozás ebben a sorrendben 11, 12, 12 ½ , 14. De nemcsak Firenzében, hanem szerte Itáliában, sőt a francia fővárosban is kerülik a tizenhármas házszámozást. A világ számos szállodájában nincs tizenhármas szoba, az Egyesült Államok felhőkarcolói közül a legtöbből hiányzik a tizenharmadik emelet, persze csak ami a számozást illeti. A babonás emberek a tizenhármas ellenszereként az asztalon elhelyezett tizenharmadik tányér mellé tűt szúrnak, ami szerintük megszünteti a szám gonosz hatását. Néhány ember viszont - ellenkezve a közhiedelemmel - szerencsét hozó számnak tekinti a tizenhármat, és bármilyen tevékenységbe, új vállalkozásba kizárólag a hónap tizenharmadik napján kezd; szerződések, egyezségek kötését is erre a napra időzíti.

Nálunk olykor a szerelmi babonákban is felbukkan ez a szám. A legismertebb a Luca-napi szerelemjóslás, amikor az eladósorban lévő lány tizenhárom papírra tizenhárom fiú nevét felírja, majd az összehajtogatott papírgalacsinokból naponta egyet a tűzbe dob, a karácsonyra megmaradó cédulán jövendő férjének a neve olvasható. Ugyanezt a célt szolgálja a tizenhárom gombócba gyúrt cédula, vagy az András-napján készített, papírkerékre írt tizenhárom fiúnév is. A házasság-előrejelzések között a tizenhármas mellett a páros és páratlan számok is megjelennek: ha valaki káposztát tölt és a töltelékek száma páros, akkor a lány még abban az évben „megpárosodik”, ha páratlan számú, akkor várhat még a sorára.

Amíg a kerek tízes, a százas, az ezres a teljesség szimbolikájaként él a köztudatban, az eggyel nagyobb szám mindig valami rendellenességet sejtet, inkább minősül balszerencsésnek, mint szerencsésnek. A százegyes kedvezőtlen jelentésű számként szerepel a Védákban, a hinduknál a bűnelkövetőt százegy botütéssel sújtották, s az adósnak ezer rúpia tartozás helyében ezeregy rúpiát kellett visszafizetnie. Kedvező értelemben százegy ágyúlövés illette meg az újszülött trónörököst, és a világ egyik legszebb mesegyűjteménye az „Ezeregy éjszaka meséi”.

Hozzászólások  

0 #2 Szerelmes lany 2013-06-12 09:41
Nagyon jo cikk koszonjuk :-)
Idézet
0 #1 bors csenge 2011-11-29 12:59
nagyon jo kosz van ez szuper :P :roll: :lol: :D :-) ;-) 8) :-| :-*
Idézet

További olvasnivaló

A hajvonal

A hajvonal, vagyis a homlok felső részét keretező hajas felület rajzolata, a nőknél és férfiaknál gyakran különböző alakú. A fiziognómiában alapvetően ötféle - ívelt, V-alakú, M-alakú, szögletes és hullám-formájú -...

Folytatás...

Úszókertek, Nehru és Padmaszambhava

Az égbe szökő hegykoszorú csúcsai barátságtalanul fenségesen nyúlnak a völgyből magasba. Felsejlik bennem a gyanú, hogy a Teremtő e tökéletes kombinációjú és harmóniájú művét csakis békés jókedvében alkothatta. Forgatom...

Folytatás...

A keleti iskola legfőbb megállapításai

A kézjövendölés kutatói már régen felismerték a dermatoglífiai típusok, a különböző rajzolatok jelentőségét. Jamshed Mavalwala, a University of Toronto fizikai antropológia professzora Dermatoglífia: nemzetközi perspektíva címmel, 1978-ban kiadott könyvében...

Folytatás...

Tenyérformák

A kínai orvosi palmisztria számos tenyérformát ismer, melyeket azonban általában négy fő osztályba sorol. Ezek a kerekded, a négyszögletes (négyzet alakú), a homorú és a téglalap alakú tenyerek.Kerekded tenyérA gömbölyű...

Folytatás...

Kínos malőr a Palika Bazárban

Delhiben előző utunk óta szinte megállt az idő, úgy tűnik, mintha minden rendíthetetlenül ugyanaz volna. Változatlan Melinda őszinte vendégszeretete, a Nirula’s fagylaltjainak íze, nem változtatott kuporgó lótuszülésén a sarki suszter...

Folytatás...

A fájdalomölő, immunizáló, nyugtató és c…

Korábban ugyan az egyik cikkemben azt ecseteltem, miként jártam pórul a magnéziummal, ez azonban nem a citrát formájában fogyasztható magnéziumról, hanem a pezsgőtablettaként forgalmazott változatáról szólt. És akkoriban még nem...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?