Noha a negyven felfogható lenne például a nyolc páratlan számú többszörösének is, a számsorban elfoglalt előkelő helye miatt külön írást érdemel. Szakrális jelentésén túl várakozást, hatalmasságot és nagyon hosszú időtartamot jelöl. Jelentősége abból a tényből is adódhat, hogy az asszonyok terhessége 280 napig tart, mely időszak 40 hetet - azaz hét 40 napos periódust - reprezentál, ami megmagyarázza, hogy a régiek a 40-es számot miért kapcsolták össze a kísértés, a megpróbáltatás, a viszontagság időtartamával, illetve, hogy miért beszéltek 40 napos, hetes, hónapos vagy éves szenvedésről. Úgy tartják, 40 éves koráig az evés a legjobb az embernek, 40 fölött viszont már az ivás a hasznosabb. Aki átvészelt 40 évet szenvedés nélkül, elmondhatja, hogy elnyerte élete jutalmát.
A bibliamagyarázók szerint Isten negyvenes időegységekként avatkozott a világ dolgaiba. A Vízözön negyven napig tartott. A zsidók negyven évig vándoroltak a pusztában, s a sivatagi vándorlás során negyven évig mannán éltek. Buddha ugyancsak negyven évig járta India északi és keleti részét. Mózes negyven napig böjtölt a Sínai-hegyen.
Negyven napon át köszöntötték áldozattal Mitrászt az ősi Perzsiában, 40 éjszakán át tartott a gyász Perszephoné misztériumjátékában, a keresztények hamvazószerdától húsvétig tartó böjti időszakához hasonlóan, 40 napot ölelt fel a babilóniaiak gyásza, mely megelőzte Istár alvilágba alászállásának az ünnepségét. Negyven a vétkesek büntetésének száma, mondja Mózes V. könyve. Dávid, Saul és Salamon negyven évig uralkodtak. Isten negyven nappal halasztotta el Ninive pusztulását. Mária negyven nap alatt tisztult meg. Jézus negyven napig böjtölt és imádkozott, halála után pedig a negyvenedik napon támadt fel.
Gyertyaszentelőt a keresztény hívek február 2-án ünneplik, annak emlékéül, hogy Jézust, születése után negyven nappal, szülei: József és Mária, elvitték Jeruzsálembe, hogy elsőszülöttként bemutassák az Istennek. A karácsony és gyertyaszentelő közötti időszak pedig pontosan negyven nap. Jézus Krisztus mennybemenetele óta a vallásos emberek úgy vélik, hogy a lélek negyven napig marad a földön, vándorolva menny és pokol között.
De nemcsak a katolikus vallást jellemzi ez a szám, a negyvenes gyakran megjelenik az iszlám szentírásokban is. A muszlimok hite szerint Gábriel arkangyal segédletével született meg vallásuk, az iszlám, i.u. 610 körül, amikor is a negyvenéves Mohamednek megjelent álmában, és lediktálta neki a Korán szövegét. A muzulmánok 40 napig gyászolják halottaikat és a hagyományos előírás szerint a gyermek születését követően 40 napig tisztátalannak tartják asszonyaikat.
A törökök a halotti tort a negyvenedik napon tartották, amikor az elhunyt testéből eltávozott a lélek. Más szokásaikban, hiedelmeikben is gyakorta előfordul a negyvenes szám. A nők gyermekáldás reményében szent Merkez efendi sírjáról negyven napig szedtek rózsát. Az újszülöttről negyven napig nem vették le a kis inget. Tündéreik számát negyvenre becsülték, azt hitték, hogy Allah egyszer negyven lányt változtatott kővé. Az egyik legismertebb mese az Ali baba és a negyven rabló. A negyven vezér történetéről szól a híres török népkönyv, melynek tartalma röviden az, hogy a padisah előtt bevádolja a szultán asszony a mostoha fiát. A padisah halálra is ítéli az ártatlan ifjút, ám azáltal, hogy a negyven vezér negyven napon át egy-egy történetet mesélnek el a padisahnak, megmentik a fiút, és a negyven nap leteltével kitűnik az ártatlansága.
A zsidó hagyományok, hitviták és bibliamagyarázatok szent könyve, a Talmud szerint a petesejt megtermékenyülése után negyven nappal alakul ki az anyaméhben az embrió, s a szülést követően a negyvenedik napra nyeri vissza az asszony a tisztaságát. A Földet megtisztító 40 napos vízözön analógiájára a született meg a zsidóknál az az előírás, hogy a rituális megtisztulására szolgáló Mikveh-be, negyven mérőedény vizet kell önteni. A zsidó miszticizmuson alapuló kabbala tanait a csak a negyven év feletti, családos férfiak tanulmányozhatnák, mégis akad a hívok között szép számmal nő is.
Más népek folklórjában is bőven találunk példát erre a számra. A feljegyzések szerint Walesben 40 kenyérből és 40 csésze vajból állt a járadék, melyet Llandaff püspökének fizettek. A kezdő bárd 40 pennyt kapott az énekéért, míg a mester fizetsége kétszer 40 penny volt. A hajókat, melyekről azt vélték, hogy fertőző betegséget hordoznak, negyven napig tartották karantén alatt, vagyis ennyi ideig nem pakolhatták ki az áruikat, vagy nem volt szabad a tengerészeknek partra szállniuk.
A közép-ázsiaiak a világ kormányzását negyven tudósnak tulajdonítják. A kara-kirgizek negyven lánytól eredeztetik magukat. Az üzbégek negyven nap elteltével bontották ki a pólyából a csecsemőt, a turkesztániak negyven nap múltán adtak a gyereknek nevet. A vojtákok sohasem laktak negyven évig egy helyben, mert ez nagy szerencsétlenséget hozott rájuk. A kazár fejedelem uralma negyven évnél nem lehetett hosszabb, ugyanis a negyven év elegendő volt a legteljesebb életerő és az uralkodói képesség csúcsának elérésére. Negyven esztendőt tartották elégnek egy ország felvirágoztatásához. A magyar honfoglaló Árpád, negyvennapi pihenő és négynapi áldomás után kapta meg apjától, Álmostól a hatalmat.
A magyar kereszténység első századából maradt fenn András, hitvalló lengyel paraszt története, aki Szent István idejében a Fülöp apát vezetése alatt álló Zobor hegyi Benedek-rendi apátsági tagja lett, de inkább remeteéletet folytatott. Testét annyira sanyargatta, hogy a negyvennapi böjtöt mindössze negyven dióval húzta ki, és mellette fát vágott, s irtotta az erdőséget.
A spanyol nyelvű országokban, a leendő apa feleségével együtt „vajúdik”, vagyis - mintha maga is szülne - átéli nejének szülési fájdalmait, görcseit, és negyven napig ugyanúgy viselkedik, mint nemrég szült asszonya. A spanyol mamák pedig a szülés után negyven napig nem hagyhatták el a házat, és ez alatt fürödniük vagy hajat mosniuk is tilos volt. Néhány országban az a hiedelem járja, hogyha egy gyermekágyas asszony negyven napra elhagyja az otthonát, az nagy szerencsétlenséget jelent. A törököknél azt mondják, hogy két csecsemőt, negyven napos koruk előtt nem szabad egyedül hagyni egy szobában, mert az egyik magasra nő, a másik pedig alacsony marad.
A babonások azt hiszik, hogyha valamit az ember negyvenszer elmond, az megvalósul és nem tanácsos valakit disznónak, vagy malacnak nevezni, mert aki ilyen szavakat használ, annak negyven napig nem lesz étvágya. Az oroszok szerint, negyven bűne alól nyer feloldozást, megbocsátást az, aki elpusztít egy pókot, mert a pókhálók függönyök a szentképek előtt. Anatólia számos helyén a csillaghullást a halál baljós jeleként ismerik; az aláhulló csillagot látván úgy vélik, negyven nap múlva meghal az, akié volt. Kampir, a tádzsikok boszorkánya (vasorrú bábája) mennydörgést tud gerjeszteni, és negyvenfülű üstjében főzi meg a hozzá betévedt embereket.
A középkorból eredő nagyböjttel kapcsolatos népszokás, a negyvenelés azt jelenti, hogy hamvazó szerdától húsvétig mindössze negyvenszer esznek a hívők, kizárólag hideg ételt. Ezen időszak során tartózkodnak a dohányzástól, a szeszes italok fogyasztásától, a férfiak pedig a borotválkozástól. Ezt a negyven napot nemcsak negyvenelésnek, hanem Szent negyven napnak is nevezik. Az eredeti negyven nap helyett mára már - a II. vatikáni zsinat (1962-65) óta - csak két szigorúan előírt böjti nap maradt: a hamvazószerda és a nagypéntek. A karnevál a negyvennapos nagyböjt előtti mulatságokban, tréfákban bővelkedő farsang.
A népi időjárási szabályokban vezérszám a negyvenes. A legismertebb a Medárd napjához kapcsolódó regula, mely szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig fog zuhogni. A hamvazószerdai napra vonatkozó időjárási jövendölés ugyancsak a negyvenes napos előrejelzések közé sorolható, vagyis ennek a napnak az időjárása meghatározza a rákövetkező negyven nap időjárását. Ilyen időjárás-változtatónak tartják még a Vízkeresztet, a Pál-fordulást, a Gyertyaszentelőt és a Piroska napját (január 18-án) is, mert ha ezeken a napon fagy, akkor az elkövetkező negyven nap is fagyos lesz.
