Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

A huszonnégy - akárcsak a nála kisebb számok legtöbbje - fontos szerepet játszik a különböző vallásokban. Például Szent Jeromos e számban a négy elem: a föld, a víz, a levegő és a tűz, valamint a teremtés hat napjának szorzatát látja. Jelentőségét mutatja, hogy két pár egész szám - a négy és a hat, valamint 3 és a nyolc - szorzataként is előállítható (3x8=4x6=24), melyek mindegyike gyakran szerepel a bibliamagyarázatokban.

Az evangéliumokban Krisztus összesen 33 csodát visz végbe, melyek közül 24 valamilyen gyógyítás.
A Jelenések könyvében Isten trónusa körül, fehér ruhába öltözve, fejükön aranykoronával egy-egy királyiszékben 24 vén foglal helyet (Jel 4,4) Lukács evangéliumának 24 fejezete van. A Krónikák könyve egy óriásról ír, akinek huszonnégy ujja volt: „További harc folyt Gátnál. Ott volt egy igen magas ember, akinek a kezein is hat, a lábain is hat, tehát összesen huszonnégy ujja volt. Rafától származott ő is.” (1Krón 20,6)

A Vízöntő Evangéliuma szerint 24 éves volt Jézus, amikor hazafelé tartva Perzsiába ért. Ugyanennyi évet számlált Szent Anna is, amikor frigyre lépett Szent Joachimmal. Maria Agreda látomása szerint ők voltak Szűz Mária szülei. Tamás evangéliumában 24 próféta szólt Izraelben Jézus Krisztus eljövetele előtt. (52)

A huszonnégy kohén ajándék a Gemára (a Misna magyarázata) szerint a zsidó papoknak nyújtott adományozás hagyománya. A héber Biblia (Tanakh) 24 könyvből áll. Ezek a következők: Mózes öt könyve; a próféták nyolc könyve, valamint az írások 11 könyve.

Az Ótestamentum 24 tisztátalan madarat sorol fel. De huszonnégyen vannak a tirthankarák is, a dzsainizmus tökéletes szentjei.

A huszonnégyes szám összesen 20 alkalommal fordul elő a Bibliában, a 600-as viszont 24-szer van megemlítve. János könyve (Jelenések könyve) huszonnégy különböző számot használ. Ezek a számok: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 24, 42, 80, 144, 666, 1000, 1260, 1600, 7000, 12000, 144000 és 200000000. Ezen kívül a tíz ezerszer tíz ezer és ezerszer ezer számot is fellelhetjük ugyanitt, ami felmérhetetlenül nagyot vagy megszámlálhatatlant jelent. (Jel 5,11) Ha ezt is számnak tekintjük, akkor azonban nem 24, hanem 25 számot használ a Jelenések könyve.

A bírák szóval 24 alkalommal találkozhatunk az Újtestamentumban, a bárány pedig ugyanennyiszer fordul elő a Jelenések könyvében, Szent János evangéliumában viszont a víz és a lélek szavak találhatók meg 24-szer.

A muzulmánok szent könyvében a 7-es szám az, amelyik huszonnégy helyen szerepel.

A káldeusok - a zodiákus kört nem számítva - 24 csillagot: 12 délit és 12 északit különböztettek meg, és az „univerzum bíráinak” nevezték őket. A japánok, a perzsák és a kínaiak egykoron 24 tizenöt napos hónapra osztották fel az évet. A buddhista eredetű kínai láncban 24 szem található.

A meridián vonalak cirkadián ciklusának 24 órája a napot egyenlő időtartamokra osztja. Az órák egyiptomi eredetűek, azonban az ekvinokciális óra (60 perc) a görögök találmánya. Régebben az egyiptomiak és a rómaiak körében az órák hossza évszaktól függően változott.

Állítólag az egyiptomiak 25 évvel az időszámításunk előtt „felfedezték”, hogy a majom szabályosan 24-szer vizel egy nap. Alküoneusz, a görög mitológiai egyik gigásza kezének egyetlen csapásával 12 szekeret zúzott szét és 12 harcost ölt meg, mielőtt Héraklész végzett vele.

A skandinávok ősi rúnaábécéjének, az idősebb Futharknak 24 írásjele (rúnája) van, melyek mindegyike jósképességgel és mágikus erővel rendelkezik.

Az emberi test 24 elemből épül fel, melyek közül a hidrogén (63%) és az oxigén (25,5%) képviseli a legnagyobb részt. A mellkasüreget 12 pár, azaz összesen 24 borda képezi. A tiszta aranyat 24 karátosnak mondják.

A huszonnégy hosszmértékegységként is megjelenik: az ősi germán Elle, ami 2 Fuß-nak (láb), vagyis 24 zoll-nak (hüvelyk) felelt meg.