Noha a huszas szám általában nem nagy jelentőséggel bír a misztika és mágia iránt érdeklődők számára, a számlálásban, a számrendszerek képzésében viszont fontos szerepet játszott, és kap helyenként még ma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a kezek és a lábak ujjainak az összege húsz, számos kultúrában ez a szám képezi a számlálás alapját. A kelták például a negyvenet kétszer húsznak mondják. Az Észak-Japánban (Hokkaido szigetén) élő ajnuk számára a 80 négyszer húsz, ami pontosan megfelel a franciák által ugyanezen szám megnevezésére használt quatre-vingts-nek, vagy az angol four score-nak. A húsz hasonló megjelenésére más nyelvekben is találhatunk példákat, vagyis a vigezimális (20 alapú) számrendszer használata az egyes számok elnevezésében számos kultúrában jelen van.
A német nyelvben még ma is fellelhetőek annak a maradványai, hogy a 20-at régebben váltószámként használták. 20 konc papír volt 1 rizsma* (Ries) papír; 1 Stiege pedig 20 darab tojásból áll, de ugyanezt a terminust használják 20 yard vászon megjelölésére is. A kis erdei út elnevezésére használt Schneise szó eredetileg egy darab kötelet jelentett, melyre 20 tőkehal akaszthattak fel szárítás céljából.
A maják a 20-as számot napistenükkel társították, akárcsak az ősi Babilon lakói, akiknél a nap, a jóslás és bíráskodás istenüknek, Samasnak a száma volt ez a száma. A maja írásrendszerben (quiche) a 20-as szám jele egy emberi figura, a hopik körében a gyermek életének 20. napján kapott nevet, hogy ember váljék belőle. Az ókori görögöknél a húsz kerek számként jelent meg, amit jól példáz az Odüsszeia, amikor azt írja, hogy Odüsszeusz 20 fát vágott ki a tutaja elkészítéséhez.
A közép-amerikai indiánok elsősorban a kalendáriumaikban használták a huszas számot. Az aztékoknál egy hónap húsz napból állt, melyben minden egyes napnak saját elnevezése (alligátor, szél, ház, gyík, halál stb.) volt. A szoláris - vagyis a föld nap körüli keringését követő - évük (siupovajli) összesen 18 hónapot tartalmazott, melyet további öt (négyévenként hat) nappal egészítettek ki. Ez utóbbiakat fölösleges napoknak (nemontemi) nevezték, és semmiféle vállalkozás vagy tevékenység elkezdésére nem tartották alkalmasnak őket. Az így meghatározott hónapjaik természetesen nem valódi hónapok voltak, azonban ezek a mesterséges egységek jól illeszkedtek a legfontosabb számukhoz, a húszhoz, mivel ez a kéz- és a láb ujjai számának az összege, vagyis teljes, illetve tökéletes.
A zsidó kabbala szerint a héber ábécé 11. betűje a húszas számértékű kaf (כ), mely tenyeret jelent, alakja pedig az üres (nyitott) kéznek felel meg. A Tarotban az isteni végítéletet (egyesek szerint az újjászületést, a reinkarnációt) jelentő kártyája viseli a 20-as (XX) számot.
Megtalálható a 20 a Bibliában is. Sámson húsz évig bíráskodott Izrael fölött. (Bírák könyve, 16, 31) Elizeus próféta egy Baál-Sálisából jövő férfi húsz árpakenyeréből száz embert lakatott jól. (2Királyok 4:38-44) Az Isten arra kéri Mózest, hogy számlálja meg az összes hadra fogható (20 éves vagy annál idősebb) férfit Izraelben. (4Mózes 1,3) Jákob húsz esztendőt töltött Lábánnál. (1Mózes 31, 38)
A Krisna hívők (a hinduizmusban Krisnát Visnu egyik inkarnációjának tartják) napjában 20-szor borulnak le a földre istenük Krisna, és vallásalapítójuk, Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda (1896 - 1977) előtt.
Matematikai érdekesség, hogy az első négy nullától különböző pozitív páros szám. és az első négy háromszögszám** összege egyaránt húsz.
Az 1, 2, 3,…,9 számokból kialakított szabályos háromszög mindegyik oldala mentén 20 a számok összege, ha viszont e számok négyzeteit összegezzük, az eredmény 126. A bűvös négyzet esetében viszont ez utóbbira 120 adódik.
A geometria öt szabályos teste közül - húsz egyenlő oldalú háromszöggel - a szabályos ikozaédernek van a legtöbb lapja.
A gyógyszerészek számára 20 csepp képez 1 millilitert. Az optikusoknál a 20/20 az átlagos vagy normál látás. (Ezt 6/6-os látásnak is szokták nevezni.) A 20/20-as elnevezés annyit tesz, hogy azt látjuk 20 láb (kb. 6,1 m) távolságból, amit egy átlagos ember lát. Sokak látása jobb, mint 20/20-as. A borászok Nabukodonozornak nevezik az olyan palackot, melynek űrtartalma 20 normál palackénak felel meg, azaz 20 x 0,75 liter, tehát 15 literes.
És végül egy magyar vonatkozás, a huszár szó - mely a könnyűlovasság katonájának az elnevezése volt - valószínűleg a húsz szóból származik, ugyanis Mátyás király rendelte el, hogy minden húsz telek után a tulajdonosaik egy fegyverzettel felszerelt lovaskatonát kötelesek kiállítani a fekete serege számára.
* A szállításra előkészített, becsomagolt papír mértékegysége volt a középkorban.
** A matematikában az 1+2+3+…+n=n(n+1)/2 alakba írható számok, vagyis amelyek előállnak az első néhány egymást követő pozitív egész szám összegeként. Nevüket onnan nyerték, hogy kavicsokkal vagy más módon kirakva őket, szabályos háromszög alakba rendezhetőek.