Rosta Erzsébet weboldala

Richard Wahle (1857-1935) osztrák filozófus professzor négy alaptulajdonságot közölt.

Az első csoportba tartozó ember magatartása lehet pozitív és negatív is. A pozitív magatartású emberre jellemző, a külső hatásokkal kapcsolatos érdeklődés, a fogékonyság. A negatív magatartású ember viszont elzárkózik az új eszmékkel és benyomásokkal szemben, minden újat idegenül fogad, nem érdeklődik irántuk, elutasítóan fogadja ezeket.

A második alaptulajdonság a tevékenységre, az aktivitásra való ösztönzés. Ez az ösztön a különböző embereknél, kisebb vagy nagyobb aktivitású, a tevékenység lehet kitartó és lehet hullámzó, a „lázas” munkát felválthatja a tétlenség.

A harmadik sajátság a kifejezőképesség élénksége, amibe beletartozik a beszéd, az arcjáték, a taglejtés. Az emberek egy része reagál minden mozdulatra, könnyen talál kifejező szavakat gondolatai és érzelmei tolmácsolására. Mások viszont nehezen tudják magukat kifejezni, érzelmeiket nem árulják el, arcjátékukkal, sem taglejtésükkel.

A negyedik alapsajátság az értelmi képesség és a tehetség. Ezek alkotó elemei például az emlékező tehetség, a gondolkodás képessége, a képzelet, a találékonyság, az ítélőképesség. A tehetség megmutatkozik már gyerekkorban, viszont a tehetségtelen fiatalból később sem lesz tehetség. Erős külső hatásokra jelentkezhet némi változás, de ez kivételes eset. Előfordulhat az is, hogy a tevékeny, befogadó képességű ember a sorscsapások következtében elveszti fogékonyságát, lendületét.

C.G. Jung (1875-1961) svájci pszichiáter, pszichológus, orvos, elméletét, a szerint alkotta meg, hogy milyen az ember és a külvilág viszonya. Ezek alapján az emberek két csoportba tartoznak, vagy az introvertáltak, a befelé fordulók vagy az extrovertáltak, a külvilág felé tendálok. A két főcsoporton belül további alcsoportokat is megkülönböztetett

Az introvertált ember befelé forduló, megfontolt, töprengő, komoly, szorongásra fogékony. Nyugodt, nem szereti az izgalmakat, nehezen válik türelmetlenné. Nem bízik a pillanatnyi benyomásokban. Kedveli az egyedüllétet, visszavonultságában hajlik az önmegfigyelésre. A könyvek társaságában jobban érzi magát, mint az emberek között. Még közeli barátaival is tartózkodó. Megbízható, erkölcsös, becsületes, tisztességes. Érzelmileg nehezen nyílik meg, érzelmeit ellenőrzés alatt, kordában tartja. Közülük kerülnek ki az elmélkedő, magányos kutatók.

Az extrovertált ember impulzív, vidám, tetterős, gyorsan reagáló, szívesen teremt emberi kapcsolatokat, érdeklődése és tevékenysége a külső világ felé irányul. Imádja a társaságot, szereti az izgalmakat, szívesen kockáztat. Pillanatok alatt cselekszik, hamar közli gondolatát. Szívesen viccel és hallgat vicceket. Optimista, szeret nevetgélni. Hamar türelmetlenné, sőt , erőszakossá válik. Nem kitartó. Érzelmileg nem elég korrekt. Közülük találhatók a közéleti, tevékeny emberek.

Rudolf Erich Jaensch (1883-1961) német pszichológus, kutató, a személyiségek két típusát különböztette meg, az integráltat és a dezintegráltat.

Integrált típusú ember harmonikusan él környezetével, tud alkalmazkodni, könnyen teremt kapcsolatokat. Figyelme ingadozó, felfogása az összefüggések meglátására irányul.

Dezintegrált típus lelkileg elszigetelt, zárkózott, idegenként mozog az emberek között, nem képes kapcsolatot teremteni. Rugalmatlan, hiányzik belőle a rugalmasság morzsája is. Képtelen alkalmazkodni, látóköre beszűkült, gondolkodása csak egy bizonyos részre irányul.

Ernst Kretschmer (1888-1964) német pszichiáter vizsgálata alapján megállapította, hogy az emberek három testtípus valamelyikébe sorolható. Megkülönböztette az aszténiás-, a piknikus, és az atlétikus típust.

  • Aszténiás alkat: sovány, vékony, nyúlánk, erőtlen, bágyadt, gyenge típus.
  • Piknikus alkat: közepes, zömök, kerekded, hízásra és kopaszodásra hajlamos. Barátságos.
  • Atletikus alkat: izmos. nagy csontozatú, vastagbőrű.
  • Kretschmer meghatározta, hogy az ember testi alakja és a lelki alkata között szoros kapcsolat van. Továbbá kimutatta, hogy a testalkatok, és az elmebetegségek között összefüggés lehet. Ezek szerint:
  • Az aszténiás alkat: szkizofréniára hajlamos.
  • A piknikus alkat: mániás depresszióra hajlamos.
  • Az atletikus alkat: epilepsziára hajlamos

Fritz Künkel (1889-1956) német pszichiáter, amerikai pszichológus, kétféle csoportjából, az egyik a sachlich (jelentése: anyagi, érdemi, tárgyilagos, objektív), a másik csoport az ichhaft (ich jelentése én, a haft , szerű). (Mindkét kifejezést nehéz lefordítani, nincs magyar megfelelője.)

Az első csoporthoz tartozó ember érdeklődése a tárgyakra, a tényszerűségre fókuszál. Bármilyen feladatban, alkotásban kizárólag csak a megoldás érdekli, nem a személyes elismerés motiválja. Hajlamos az új benyomások elfogadására. Helyesen alkalmazkodik, nem mondható érzékenynek.

A másik típusú ember, nem a tárgyra irányítja a figyelmét, hanem önmagára. Nála a tények nem érdekesek, kizárólag csak a saját szerepe. Rosszul alkalmazkodik a különböző helyzetekhez. Sértődékeny, fondorlatos. Az ilyen típusú emberek megtalálhatók a közéletben és a politikában.

Hans Eysenck (1916-1997) német- angol pszichológus, a Hippokratész négy temperamentumát , vagyis a négy személyiségtípusát, introvertált és extrovertált valamint stabil és instabil kombinációk rendszerébe sorolta.

  • A szangvinikus típus, kifelé forduló, az extrovertált, érzelmileg stabil, társaságkedvelő ember: barátkozó, bőbeszédű, készséges, könnyed, alkalmazkodó, gondtalan, élénk, irányító, vezető típus.
  • A kolerikus típus, kifelé forduló, extrovertált, érzelmileg labilis személy: optimista, aktív, nyugtalan, impulzív, változékony, izgulékony, agresszív, szeszélyes, sértődékeny, ingerlékeny ember.
  • A melankolikus befelé forduló, introvertált, csendes, érzelmileg bizonytalan, labilis személy: pesszimista, változó hangulatú, emberkerülő, társtalan, szorongó, tartózkodó, frigid, nyugodt, józan, merev ember.
  • A flegmatikus ember, befelé forduló, introvertált, érzelmileg stabil, passzív, figyelmes, gondos, elmélkedő, békeszerető, fegyelmezett, kiegyensúlyozott, megbízható, közömbös és csendes.

lásd még: Személyiségtípusok, temperamentumok szerinti csoportosítása