A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint az ajak az ember szájának külső, izmos, piros széle, míg a szájat a felső és az alsó ajak, a köztük lévő nyílás (az emésztőcsatorna kezdete) és a mögötte található üreg alkotja.
Az ajkak megfigyelésével – elsősorban a méretük, az alakjuk, a rajzolatuk és a színük, valamint az alsó és a felső ajkak egymáshoz viszonyított nagysága, elhelyezkedése alapján – különböző karakterjegyek állapíthatók meg.
A kicsi ajkak például önzésre, egoizmusra, a vékony ajkak pedig fösvény természetre, türelmetlenségre, valamint az empátia hiányára utalhatnak. Az utóbbi, vagyis a vékony ajak, gyakran az intelligencia jele is, e típus megítélését viszont jelentősen lerontja, hogy az ilyen emberek gyakran nincsenek tekintettel mások érzéseire. A vékony, kis ajkúak általában jó társalgók, azonban barátságuk nem mindig őszinte, inkább irigylik mások sikereit, boldogulását.
A nagy ajkak viszont a bőkezűség, nagylelkűség jelei. A vastag ajkú emberek őszinték, kendőzetlenül, nyíltan kifejezik a véleményüket. A kissé vastag és kerek ajkak erkölcsi tisztaságot jelképeznek. Az ilyen emberekre nyugodtan rábízhatjuk a titkainkat. A telt ajkak hízelkedő és frivol természetről, míg a nagyon vérbő ajkak, erkölcstelen, csapodár életvitelről tanúskodnak. A duzzadt, kidudorodóan, telt, vörös ajkú asszonyok hajlanak a luxus élvezetére, kényelemszeretők, értékelik a szépséget és igénylik a ragyogást. Ideáljaik nem szükségképpen magasra törők, de érzelmeikben szenvedélyesek és nagyon impulzívak.
A közepes vastagságú ajkak a lojalitás, a feletteshez való hűség jelvényei. Egykoron ezt a tulajdonságot igen nagyra értékelték a kínai császárok. Ugyancsak a kínaiak figyelték meg, hogy az alsónál vastagabb felső ajak ravaszságot, a csavaros észjárást jelent, viszont akiknél fordított a helyzet, vagyis az alsó ajkuk a duzzadtabb, nehézségeik lehetnek a bizalom elnyerésében.
Általánosságban igaz, hogy a vastag ajkú emberek érzékibbek, és érzelemben gazdagabbak a vékony ajkú társaiknál. Ez utóbbi fokozottan igaz, ha az ajkak színezete sötétvörös és/vagy fényes.
A felső ajak alakja, nagysága a mentális szférát jellemzi, míg a színe a személy érzelmeit jeleníti meg. Minél mélyebb és teltebb színű a felső ajak, annál gazdagabb érzelemben az illető. A piros színű ajkak szangvinikus természetről tudósítanak, emellett az a hiedelem is járja, hogy a piros ajkúak hosszú életkort élhetnek meg. A szederjesen lila, a feltűnően fehér, vagy a hosszú és széles ajkak a balszerencse jelei, de jellembeli fogyatékosságról is árulkodhatnak.
Az előrenyúló felső ajak a szőrszálhasogató emberek sajátossága. Ha emellett a felső ajak élesen felfelé görbül, abból az illető rossz, konok természetére lehet következtetni. A kidomborodó alsó ajkú személyről jó tudni, hogy az észrevételei, megjegyzései fenntartással, óvatosan kezelendők. A nagy és előreálló ajkú férfiak szorgalmasak, keményen dolgoznak, de ritkán megbízhatóak.
A vékony, piros ajkú nőt szenvedélyes vágy fűti, gondoskodó, remek háziasszony és szeret csevegni. A hatalmas, legörbülő és vastag ajkak viszont vérbő, buja természetről, a házassági esküjét gyakran megszegő asszonyról tanúskodnak. Ha az alsó ajak telt és erősen kidomborodik, az annak a jele, hogy az illető szeret csókolózni.
Az előreugró, lefelé görbülő alsó ajak gonosz hajlamokra utal. A domború alsó ajak rosszindulatról és zsugoriságról informál. A felfelé ívelő, kissé telt piros ajkak nagyon szépek lehetnek, de az illető hölgyről nem állítható, hogy nőies érzelmű, vagy, hogy sokat gondolkodik.
Az a hölgy, akinek az alsó ajka piros színű és kerek, továbbá egy vonal fut végig rajta, királynői életre számíthat, ugyanis - nagy mázlista lévén - jómódban fog élni. A vastag és sötét szederjes színű alsó ajak viszont jellemfogyatékos, problémás természetű asszonyra jellemző, aki valószínűleg elhagyja a férjét.
Ha az ajkak egymáshoz viszonyítva úgy helyezkednek el, hogy a száj széleinél az általuk alkotott szög csúcsa lefelé mutat (legörbülő szájzug), komoly és pesszimista természetre következtethetünk, míg az ellenkezője - vagyis, ha szög csúcsa felfelé ível (felfelé kanyarodó száj) - a vidámság és az optimizmus jele.
A görög filozófus és természettudós, Arisztotelész (i.e. 384-322) szerint:
A nagy, duzzadt ajkak hiszékeny, nehéz felfogású, ostoba személyt mutatnak, aki bármire rávehető.
A különböző méretű ajkak diszkrét, titoktartó, megfontolt, értelmes, de hirtelen természetű embert jellemeznek.
A jó színű, inkább vékonynak tekinthető ajkak jó humorérzékkel megáldott emberekről árulkodnak, akiket könnyebb rávenni a jóra, mint a rosszra.
Ha az egyik ajak sokkal nagyobb a másiknál, az a szerencse forgandóságát jelzi, az illető nehézkes, lusta ember, aki igen hajlamos a könnyelműségre.
Gabányi Árpád Arczisme című könyvéből az ajkakról szóló megállapítások lényege a következő:
- Bevágás az alsó ajak közepén: gunyoros, kimért természetű, szeszélyes ember sajátja.
- Az erősen ívelt vonalú hullámos ajkúak: őszinték, ragaszkodók, okosak és nemes lelkűek.
- A hullámos ajkúak, ha a felső ajak középső csücske mintegy kiszökve, ráhajol az alsó ajakra: jóságos, forrón szerető, őszinte és naiv ember.
- A nagyon keskeny ajkúak, melyek mintegy keresztvonást képeznek az arcon: rendszeretők, tevékenységükben kitartók, hallgatagok és fösvények. Ha az ilyen formájú ajkak a szélükön felkunkorodnak, akkor az illető személy az előbb elmondottakon kívül követelődző, elégedetlen természetű, ravasz és hiú. Ha az előbb említett nagyon keskeny ajkak szögleteit ív alakú parányi ráncok tarkítják: gőgös megvetést, gunyoros, szívtelen kajánságot is jeleznek.
- A keskeny felső ajak, vastag és húsos alsó ajakkal: kicsapongó, könnyelmű életvitelt, kéjvágyat, jóakaratot és bizonyos korlátoltságot jeleznek.
- Ha a kiszökő felső ajak, mely kijjebb áll, mint az alsó ajak: jóságról, hűséges ragaszkodásról és szeretetről, de bőbeszédűségről árulkodik.
- A kidomborodó alsó ajak, amely se nem vaskos, se nem keskeny: gondos, házias asszony sajátja, aki türelmes, takarékos, kissé hűvös természetű és hallgatag. Amennyiben ez az ajaktípus vékony, keskeny: akkor zárkózott, fösvény, gunyoros az illető.
- Ha a nagyon előrenyúló ajkak közül az alsó kidomborodóbb, mint a felső, ráadásul, ha az áll is előrecsúcsosodik: szívtelen fösvénységről, önző, erőszakos, durva személyiségről árulkodik.
- Az összeszorított ajkak: hajthatatlan makacsságot, irigységet, bosszúvágyat, alattomosságot, beteges pedantériát jeleznek.
- A nagyon vaskos, húsos ajkak: érzékiséget, kérkedő hencegést, nagyzási hóbortot, hideg önuralmat, kíméletlenséget, tolakodó természetet jelképeznek.
A Hispaniában született, de valószínűleg Rómában nevelkedett Marcus Fabius Quintilianus (35 k.-96 után), aki korának legnagyobb rétora volt, Institutio oratoria (Szónoklattan) c. művében az ajakról a következőket írta: „Hiba az ajkakat kinyújtani, szétnyitni, összeszorítani, felhúzni úgy, hogy a fogak láthatóvá váljanak, és oldalt csaknem a fülig felhúzni, az undor jeleként tépkedni és csavargatni, lebiggyeszteni, és a hangot csak úgy szájszögletből kiereszteni. Az ajkakat nyalogatni és harapdálni is otromba dolog, mivel mozgásuknak a szavak formálása közben is szabályozottnak kell lennie; valóban inkább a szájjal, mint az ajakkal kell beszélni.” [Fordította Máté Ágnes; Forrás: Vígh Éva „Természeted az arcodon” I-II. Ikonológia és műértelmezés 11, JATEPress, Szeged, 2006.]