A fiziognómusok szerint a vörös színű nyelv szerencsés asszonyt jelez. Ha a nyelv színe fekete, akkor veszekedős, féltékeny, heves természetű és irigy asszonnyal állunk szemben. Ha a no nyelve fehér, a hölgy nem örvend jó egészségnek. Ha egy asszonynak a nyelve érdes, és a hegyénél nem hegyes, hanem úgy néz ki, mintha levágták volna, perlekedős, gonosz természetről informál. Emellett az ilyen asszony gyakran minden ok nélkül elkeseredik, és bánatos marad. A túlságosan hosszú nyelv balszerencsés asszonyok sajátja.
A nyelv milyenségének megítélése sokféle, miképpen az értelmezéseik és a hozzájuk fűzött magyarázatok is.
Általában a hosszú és lekerekített nyelv jóérzésű ember sajátja. A széles, nagy nyelv önzőséget, meggondolatlanságot feltételez viselőjéről. A rövid és kerek nyelv szociálisan érzékeny, jó közösségi embert jelöl, míg a keskeny és rövid nyelv akaraterő hiányáról árulkodik. A hosszú, nagyon hegyes nyelv a gyáva, kétszínű emberekre jellemző.
Egy másik megközelítésben a vékony, karcsú nyelv a körülményekhez való helyes alkalmazkodás jele. A vastag és súlyos nyelv nehézkességet szimbolizál, olyan embert, aki maradi, nem fogékony az újdonságok iránt.
Úgy tartják, kiváló ízléssel megáldott az, akinek szivacsos, lyukacsos, puha, nyállal jól megnedvesített, de nem túl nedves a nyelve.
Ha a véredények a nyelv alatt vastagok és mélykékek, hazudós és pletykás emberrel van dolgunk.
A párkapcsolatban a lapos és kerek nyelv szerencsés jel; rossz ómen viszont, ha a kiöltött nyelv hegyes és vastag, ez balszerencsét és sok vitát jelez a partnerek között.
A pállott nyelv a barátságtalanság, szavahihetetlenség jele.
Annak a férfinak, akinek hólyag van a nyelvén, azt jelenti, hogy az illetőt hírbe hozták, megrágalmazták.
Perzsa hiedelem szerint hamarosan meggyógyul a duzzadt és vastag nyelv, ha a beteg a család elsőszülöttére hajtja a fejét.
Arisztotelész (i.e. 384-322) görög filozófus, tudós, orvos - a nyelv mozgásának sebességét megfigyelve - arra a megállapításra jutott, hogy egyaránt rossz, ha beszéd közben túl gyorsan pörög a nyelv, vagy, ha akadozva, dadogva beszél az ember. A nagyon gyors beszédű férfiak szerinte teljesen ostobák, de a legjobb esetben is hiányos intelligenciájúak; míg a dadogó nyelvű, botladozó beszédű férfiak nehéz felfogásúak. Az utóbbiaknak emellett a gyakoriak a hangulatváltozásai, gyorsan méregbe gurulnak, de hamar lecsillapodnak.
A nyelv jellemzői (alakja, mérete, állaga stb.) tanulmányozása alapján számára a nagyon vastag és érdes nyelv értelmes, de ravasz férfiról árulkodik, aki rendkívül udvarias, az utóbbi azonban megtévesztő, mert valójában álnok, alattomos, és még a kegyetlenségre is hajlamos. A vékony nyelv bölcs és jó ítélőképességű, leleményes és megnyerő embert mutat, azonban néha félénk és túlságosan hiszékeny.
