A+ A A-

A fogak

  • Közzétéve itt: A száj


A fiziognómusok keveset foglalkoztak a fogakkal, pedig a tanulmányozásuk nem haszontalan,ugyanis a fogak számos információval szolgálhatnak. A fiziognómiai munkásságáról ismert svájci teológus, nagy sikerű szónok, lelkész és író, a kiváló megfigyelőképességéről híres Johann Kaspar Lavater (1741-1801) az Esszék a fiziognómiáról című művében kiemelt jelentőséget tulajdonít a fogaknak, ugyanis, mint mondja: „Semmi sem biztosabb, szembetűnőbb, vagy többet látható, mint a fogak jellemzői, és az a mód, ahogyan megmutatják magukat."

Megfigyelései szerint az apró, rövid fogak - melyeket korábban a gyengeség jelének tekintettek - a felnőtteknél rendkívüli erőről árulkodnak, ezek azonban ritkán hófehérek. Ugyanakkor a hosszú fogakat a gyengeség és a félénkség nyilvánvaló jeleinek véli.

A legjobbaknak a fehér, tiszta, jól elrendezett fogakat tartja, melyek nem állnak előre, és nyitott szájnál sem látszanak teljesen, ugyanis ezek a jó, őszinte, becsületes, eszes és megbízható férfiak sajátjai.

Az ápolatlan fogak számára nagyfokú hanyagságról árulkodnak, ezek az emberek nem örvendenek nagy tiszteletnek. Ha viszont az egyéb külső jegyei alapján az illető jó karakterűnek tekinthető, a piszkos és csúnya fogak valamilyen betegség, vagy lelki probléma jelei.

Az ember fogai, például az alakjuk, az elrendezésük és a tisztaságuk (az utóbbi csak akkor, ha az illető tehet róla), a megfigyelt személy ízléséről is tanúskodnak. A már az első szájnyitásra teljesen előtűnő felső fogíny általában barátságtalan, közönyös természetre utal.

A Lavater által többször is kritizált régi felfogás legteljesebb összefoglalása a híres görög filozófus, Arisztotelész (i.e. 384 – 322) fiziognómiával foglalkozó munkájában olvasható. Ennek a fogakkal kapcsolatos legfontosabb megállapításai a következők:

A kicsi, a rágásra alkalmatlan fogak, különösen, ha rövidek, és kevés van belőlük, gyenge fizikumú emberekre jellemzőek, akik ugyanakkor szelíd természetűek, becsületesek, megbízhatók és a rájuk bízott titkokat megőrzik.

Ha néhány fog hosszabb, vagy rövidebb a többinél, jó felfogású emberrel van dolgunk, ám az illető arcátlan, lekicsinylő, irigy és gőgös.

A nagyon hosszú, vékony fogak irigy, nagybélű, falánk, szemtelen, szégyentelen, hűtlen és gyanakvó személyt jeleznek.

A nagyon barna, vagy sárgás fogak - a hosszúságuktól függetlenül - gyanakvó természetű, irigy, álnok és garázda embereket szimbolizálnak.

Az erős, egymáshoz közel álló fogak a szép és tetszetős dolgokra vágyó, hosszú életű emberek sajátjai. Az ilyen emberek jókedvűek, mindenben megtalálják a humort, szeretnek új híreket hallani, amit aztán megosztanak másokkal. Nagy hibájuk azonban, hogy mindennél fontosabbnak tartják a saját maguk szórakoztatását.

A vékony, gyenge fogak erőtlen, beteges, rövid életű, nehéz felfogású, ugyanakkor szemérmes, szégyenlős, engedékeny és becsületes emberről árulkodnak.

Aki a fogak személyiségre vonatkozó megállapításait olvassa, annak feltűnhetett, hogy sem Lavater, sem Arisztotelész nem foglalkozik a hézagos, ritkás fogakkal, melyeknek a megítélése a fiziognómiában járatosok körében meglehetősen ellentmondásos. Van, aki azt mondja, hogy a hézagos fogak a jólét jelei, míg mások szerint az ilyen emberek teljesen kiszámíthatatlanok, az egyik pillanatban elbűvölőek, a másikban kifejezetten kellemetlenek, sőt olyan értelmezés is létezik, hogy a ritka fogak a rövid élet jelei.

Van, aki a fogak nagyságát is a fentiektől eltérő módon ítéli meg, a nagy, vastag fogakról erőt feltételez, míg az apró, kicsiny fogakat a szisztematikus, rendszerető életvitel jelének tekinti, a hegyes és éles fogakat pedig a ragadozó, élénk természetű, megbízhatatlan emberekkel társítja.
(További érdekes megállapítások olvashatók a fogakról a Fog-babonák című írásomban.)

További olvasnivaló

Egy könnyű, finom édesség - Peche Me…

Bizonyára még sokan emlékeznek, a múlt század ’70-es, ’80-as éveiben oly népszerű, különböző ízű krémekkel töltött csokoládéból készült Melba kockára, ami mostanában - mint nosztalgia-édesség - egyre több helyen ismét...

Folytatás...

Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges…

Nem igaz, hogy a mérges gombák: csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható. idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető...

Folytatás...

Rebarbara helyett cseresznye

Barátnőm, Aranka vasárnap reggel telefonált, menjek, mert meglepetésként akar adni valamit. Úgy emlékszem, mintha azt is hallottam volna, hogy a váratlan ajándék rebarbara lesz. Utólagosan bevallom, csak képzelődhettem, mert tavaly...

Folytatás...

Luca napja

A Gergely-féle naptárreform előtt (egészen 1582-ig) a Szent Luca (olaszul Santa Lucia) ünnepét megelőző december 12-e volt az év legsötétebb napja, a téli napforduló ideje, így Lucával kezdődött az...

Folytatás...

Az ujjak alatti dombok fejlettségének …

A 20. század kézelemzőit - bár megközelítési módjuk merőben eltér a régiekétől - ugyancsak foglalkoztatta, hogy mennyire fejlettek a tenyér dombjai, elsősorban az, hogy milyen magasan helyezkednek el a...

Folytatás...

Rendellenes vonalak a tenyéren III. –…

A Suwon-redő története még meglehetősen rövid, hiszen csak 2010 nyarán számoltak be felfedezéséről koreai kutatók, miután egy elég nagy - 3532 férfi és 1664 nő kezét tartalmazó - tenyérmintát értékeltek...

Folytatás...