Függetlenül attól, hogy milyen rasszba tartozik az ember, füleinek a színe egy kissé világosabb, mint az arcáé. Ugyanakkor az egészséges emberek esetében nem szokatlan, hogy a füleik színárnyalata összhangban van, harmonizál az arcukéval.
A lusta, renyhe természetű emberek fülei mindig sötétebbek, mint az arcuk. Ugyanis, amikor fizikailag, érzelmileg vagy spirituálisan felvillanyozódunk, a füleink színe fokozatosan világosabbá válik.
Amikor az ember zaklatott, a harag, a szorongás vagy a szexuális izgalom miatt felfokozott érzelmi állapotban van, a fülei elvörösödhetnek, ami teljesen természetes. Ha viszont a fülek mindig vörösebbek az arcnál, az az ingerlékenység, sérülékenység és a vékony, érzékeny bőr jele. Ez esetben nem árt, ha megkeressük, mi okozza érzelmi felindulásunkat, és megpróbáljuk kontrollálni magunkat, mert a tartós feszültség magas vérnyomáshoz vezethet.
Nem jó a jelentésük a krónikusan vörös, száraz, pikkelyes füleknek sem. Az ilyen fülek a minden apróságon dühbe guruló, veszekedésre hajlamos személyekre jellemzők. Ha felmérgesednek, legjobb békén hagyni őket, vagy kedvességgel, gyengédséggel kell lecsillapítani indulatukat.
A szürke fülűek a tanárok rémálmai, mivel szinte lehetetlen egy szürkefülű ember figyelmét felkelteni. Ezek az emberek csak cseverészni szeretnek, egyik témáról a másikra cikáznak, és közben szinte levegőt sem vesznek.
Ha viszont a füleink nem eredendően szürkék, hanem hirtelen váltak ilyenné, nem árt, ha óvatosak leszünk, mert ez valamilyen betegség, vagy közelgő balszerencse jele lehet.
A fülcimpák színe a fül gazdájának természetéről, szenvedélyéről árulkodik. A feltűnően vörös fülcimpájú emberek meglehetősen ingerlékenyek, amikor szerelembe esnek, nem hallgatnak az eszükre, ezért sokszor csalódásban van részük. Ezzel ellentétben, a sápadt fülűeket az agyuk irányítja, nem törődnek azzal, amit a szívük mond, a szenvedély nem jellemző az életükre. Ha pedig még hideg is a fülük, nyugtalan, ideges természetük miatt jobb, ha messziről elkerüljük őket.
