Rosta Erzsébet weboldala


„Az egészség mindent betetőző szépsége az arc és az ajkak ragyogása.”


Jelen írásnak nem célja szakmai ismeretek nyújtása az egészség, illetve a betegségek diagnózisáról és előrejelzéséről (ez az orvostudomány feladata), azonban az olvasó számára hasznos lehet, ha tud valamit ezek legszembetűnőbb és legkönnyebben megfigyelhető jeleiről. Remélhetően a leírtak kellően meggyőzőek lesznek, és segítenek a fiziognómiai jegyek helyes értékelésében, melyek a legtöbbször megbízhatóan jelzik a test szerveinek - legyenek azok belsők vagy külsők - állandóan változó kondícióit.

Az emberi test egészséges állapotának az első és talán a legfontosabb jele a szépség. Mert miben nyilvánul meg a kellem, ha nem a harmonikus fizikai és szellemi fejlettségben? És hogyan érhető el ez a harmonikus fejlődés, ha nem az egészségen keresztül? A legéletrevalóbb növény vagy a legegészségesebb állat a legszebb saját szépségszabványa szerint. Ugyanez érvényes az emberre is, az összes testrész tökéletes fejlettsége alkotja a legszimmetrikusabban szervezett testet, és garantálja a testi funkciók tökéletes teljesítményét, az emberi szépség legmagasabb rendjét. Ha közelebbről vizsgáljuk meg az emberi szervezetet, arra a megállapításra jutunk, hogy a - különböző szerveket a legmagasabb fejlettségi állapotukban egyesítő fej körvonala akkor a legszebb, ha az arc, a fiziognómiailag legszebb, legtökéletesebb szervekből épül fel. Minél egészségesebb egy szerv, annál alkalmasabb a speciális feladatának ellátására. A legtisztább és legragyogóbb szemek látnak a legjobban. A legszabályosabb és szimmetrikus felépítésű orr érzékeli legjobban a különféle szagokat. Az a legbájosabb száj, amelyikhez legtökéletesebb fogazat és a legszebben formált ajkak tartoznak. Azok a végtagok - karok vagy lábak - a legszemrevalóbbak és a legalkalmasabbak feladatuk ellátására, melyek a legkiválóbb izomzattal rendelkeznek. Ezért mondhatjuk, hogy ahol teljes egészséget találunk, ott makulátlan szépségre is lelünk, a legtágabb és a legigazabb értelemben, mivel a fittségnek elválaszthatatlan velejárója, ez jelzi a test részeinek és egészének tökéletes alkalmazkodását speciális feladatainak ellátására.

Minél nagyobb az eltérés a szépség általános jellemzőitől, annál kisebb a harmónia a szervezetben, tökéletlenebb a testi fejlődés, és annál hangsúlyosabbak a betegség illetőleg a leépülés bizonyítékai. Látva tehát, hogy az egészség mennyire nélkülözhetetlen a szépség eléréséhez, nem szükséges bizonygatni, hogy miért fontos kihasználnunk a természet adta képességeinket. Ugyanis az élet és az egészség törvényeinek való engedelmeskedés garantálja a legnagyobb fejlődést számunkra, amelyre szervezetünk egyáltalán képes lehet; és az egészség valamint a boldogság azok, melyekkel létezésünk értelme és célja realizálódik. A szépség Isten ajándéka, így azok, akik gúnyolódnak rajta, vagy leértékelik, tiszteletlenséget követnek el az Isteni gondoskodással szemben, mely minden lényt jónak teremtett.

Kevésbé általánosan fogalmazva az egészség adja a szimmetriát és az esztétikus formát a testnek, az orcák bájosan kerek körvonalát és lágy, hamvas pírját, a rózsásságot az ajkaknak, a szemek fényességét, a kecses járást, a rugalmas lépteket és a teljes személyiség leírhatatlan mágneses vonzerejét.

A jóllét, a fittség egyúttal életerőt is jelez, vagyis az egészség és az erő kéz a kézben járnak. Az életerőn azonban nem azt a görcsös erőlködést értjük, amely olykor egy kóros állapotban lévő idegrendszer megnyilvánulása, hanem a folyamatosan, szabályosan áramló energiát, amely csak egy teljesen egészséges szervezetből származhat. Ahhoz hogy az ember igazán erős karakterrel és gerincnek nevezhető tetterővel rendelkezzen, remek izomzatra, erős idegrendszerre és jó agyra van szükséges. Ezek a sajátságok az egészséges aktivitásából származnak. Az erős ember vasakarattal, szenvedélyes lendülettel végzi feladatait, és minden tevékenységében megmutatkozik karakterének ereje. Minél kiválóbb az egészsége, a külső megfigyelő számára annál szembetűnőbben nyilvánul meg testi kondíciója, fizikai teherbírása. Ugyanakkor a gyengeség vagy tehetetlenség az egyes szervek funkcionális alkalmatlanságát, a szervek, a testi képességek nem megfelelő fejlettségét, a test egyes részeinek vagy egészének beteg illetőleg kóros állapotát jelzi.

Az egészséges ember tevékeny, életvitelét az aktivitás jellemzi. Egészséges állapotban ugyanis a szervek, a testrészek tevékenyen végzik feladataikat, tökéletesen fejlettek, minden tekintetben képesek funkcióik ellátására. Az agy azonnal válaszol a(z éhes) gyomor segélykiáltására. Az emésztés gyors és tökéletes. A táplálék átalakítását és feldolgozását végző emésztőszervek gyorsan és hatékonyan végzik munkájukat, energiában gazdag tápanyagot adva az éhes izmoknak, idegeknek és az agynak. Az erőteljes és mély légzés révén megtisztított, és az aktív szív buzgó összehúzódásai által hajtott vér egyenletesen és akadálytalanul áramlik körbe a keringési rendszeren, és egészséges tápanyagot szállít a test és a lélek (agy) számára.

A tétlenség vagy tunyaság betegséget jelez, az egész testét vagy csak a passzív testrészét. A beteg személy törvényszerűen indolens, lusta. Vagyis a rest ember, beteg ember. Az egészség összeegyeztethetetlen a kimerültséggel és a tétlenséggel. A fittség aktivitásra serkent, és minél egészségesebb az ember, annál kiterjedtebb a tevékenységi szférája. „Az élet cselekvés, a tétlenség a halál.”

A szép, tetterős, tevékeny embernek minden oka megvan rá, hogy boldog legyen, vagyis az egészség sajátos ismérvei közé tartozik a boldogság is. Amíg az egészség a betegség ellentéte, a boldogság a szenvedésé, melynek a fájdalom az egyik megnyilvánulása. Ezért ha boldogok vagyunk, szükségszerűen egészségeseknek is kell lennünk. A kóros vagy beteg állapot negatívan hat a karakterre, panaszkodóvá, elégedetlenné, gorombává és kellemetlenné teszi az embert.

Mivel a betegséggel járó fájdalmak szenvedést, szomorúságot okoznak, vagyis az emberi boldogság erősen függ a test állapotától, olyan életünk során kondíciókat keresünk, amely a legnagyobb boldogságban tart bennünket. Ezért, aki egészséges, tetterővel bír és aktivitástól lángol, valamint tudatosan használja erejét az élet hadszínterén, boldog embernek érezheti magát. Az ilyen lélek pozitívan hat környezetére, az érzések melegségét, a szívből jövő együttérzést sugározza, bármerre is jár. Ha az egészség - a legtágabb értelemben véve - univerzális, nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a boldogság is mindenre kiterjedő. Az egészség egészséget nemz, és az egymást követő stádiumok egyre közelebb visznek a tökéletes emberi organizációhoz, mely a teljes egészséget, a tökéletes erőt, a hiánytalan aktivitást, a makulátlan szépséget és a hiánytalan boldogságot testesíti meg.

 

[Forrás: Samuel R. Wells: New Physiognomy or Signs of Character as manifested Through Temperament and External Forms and Especially in the Human Face Divine (1876.)]