A+ A A-

Arcprofilszög

  • Közzétéve itt: Az arc


Camper-szögA koponya méreteivel a koponyaméréstan (craniometria) foglalkozik. A koponyára jellemző különféle méretek közül fontos információt hordoz a Camper-féle profilszög, az angulus faciei, amelynek egyik szára az orrbejárat alsó széle (sutura interincisiva) és a külső hallójárat közepe közötti egyenes, másik szára pedig ugyancsak a sutura interincisivától a homlok legkimagaslóbb pontjához térő vonal.

Petrus Camper (1722-1789) holland orvos, anatómus, antropológus. Építészettel, szobrászattal, politikával is foglalkozott. Elsőként ismerte fel a növényi és állati szervezet analógiáit. A művészek számára írt munkájában kifejtette, hogy az emberi arc jellegzetességei oldalnézetben fejeződnek ki leginkább. A róla elnevezett arcprofilszög megállapítása volt az első antropológiai mérés a koponyán.

Vizsgálódásai, során melyeket elsősorban az ókori művészetek iránt táplált érdeklődése ösztönzött, megfigyelte azt a tényt, hogy az antik görög-római szobrokon ez a szög 95 és 105 fok között, az európai embereken 90 fokos, a keletieken 80 fokos, a feketéken 70 fokos és az orángutánon 58 fokos volt.

Megállapításaiban azonban nem volt semmi rasszizmus, csupán az általa megfigyelt tényeket rögzítette, vagyis azt, hogy az emberi fajok közül számára a leginkább az afrikaiak álltak a legtávolabbra az ideális szépség klasszikus értelmezésétől. Eredményeit később a tudományos rasszizmusban használták fel, azokban a kutatásokban, melyeket Étienne Geoffroy Saint-Hilaire (1772-1844) és Paul Broca (1824-1880) folytattak.

Camper fontosabb megállapításai időtállónak bizonyultak, hiszen napjainkban is széles körben elfogadott az a nézet, hogy a különféle rasszok meg¬ítélésében, megkülönböztetésében az arckoponya döntő szerepet játszik. Az arc formájának jellemzéséhez és az ezzel összefüggő fiziognómiai vizsgálatokhoz tehát változatlanul eredményesen használható a Camper-féle arcprofilszög.

Mivel az arcprofilszög nagyságán kívül az intelligencia számos egyéb tényezőtől is függ, evidens, hogy nem fogadható el ennek az a fajta kiterjedt alkalmazása, melyet Camper javasolt. Ha azonban egyéb jellemzőket is számításba veszünk, e szög meghatározása egyáltalán nem haszontalan.

Az intelligencia fokai a Camper-szög alapjánAz arcprofilszög nagysága, függ attól, hogy az állkapocs mennyire kiugró, illetve a homlok milyen mértékben húzódik vissza. Minél kisebb ez a szög, annál inkább állati természetre vall, és egyúttal az intelligencia alacsonyabb fokára. Ha az egyéb jellemzők azonosak, a kisebb arcprofilszög alacsonyabb intelligenciára, míg a nagyobb, 90 vagy akár 100 fokos Camper-féle szög fejlett intelligenciára vall. Ha azonban ez a szög tovább növekszik, vagyis az előreugró homlok miatt meghaladja a 100 fokot, az esetben abnormális vagy agybeteg embert jellemez.

Ha figyelemmel vagyunk a módszer korlátaira és az időközben végrehajtott pontosításokra, a fiziognómiai vizsgálat során jól használható az arcprofilszög megfigyelése. Az ábra jól szemlélteti, hogy a különböző fejlettségi szinten álló emberek intelligenciája - a koponya mérete, alakja mellett - miként tükröződik az arcprofilszögük nagyságában.

Hozzászólások  

+1 #3 Geronimo 2012-06-23 23:20
Kedves Erzsébet köszönöm válaszát.
Már értem teljesen,
sajnos nehezen koncentrálok néha.
Idézet
0 #2 Rosta Erzsébet 2012-06-23 10:13
Kedves Geronimo!
Az írásom utolsó előtti bekezdése választ ad a kérdésére. Ha az Ön által említett fejről profilból készít egy fényképet, az illető arcprofilszöge a felső ábra figyelembe vételével meghatározható.
Üdvözlettel,
Rosta Erzsébet
Idézet
+1 #1 Geronimo 2012-06-23 00:08
Kedves Erzsébet!

Engem az érdekelne, ha valakinek beesett az álla és kicsi, és nincs erős állkapcsa, nem ugrik előre és egyenes sima a homloka, az orra áll leginkább előre, akkor e szerint az elmélet szerint melyik csoportba osztható.
Csak kíváncsiságból kérdezem, nem előítéletből.
Köszönöm!
Idézet

További olvasnivaló

Az indiai kezekkel találkozni egészen kü…

  Dr. Puskás Ildikó indológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Ha összeszámolom, akkor talán ötször lehettem Indiában, de a meghatározó az első utam volt, amikor egy esztendőt töltöttem kinn egyhuzamban. Delhi...

Folytatás...

Dzsantar Mantar

Dzsajpurban, amikor a Királyi Palotával átellenben megpillantjuk a Dzsantar Mantar modern formájú, különleges alakú műszereit, olyan érzésünk támad, mintha egyenesen a jövőbe, vagy egy absztrakt szobrászművész kiállítására érkeztünk volna. A...

Folytatás...

Törökország, Bulgária és Kis-Jugoszlávia…

    Már jócskán délutánra jár az idő, mire magunk mögött hagyjuk a türkizzöld Márvány-tenger szemet nyugtató víztükrét. Trákia hullámos táján, Edirnén át a bulgár határhoz iparkodunk. Ezen az útszakaszon végre csillapodni...

Folytatás...

Lábujjkörmök - Tények és hiedelmek

Jól ismert tény, hogy a lábujjakon jóval lassabban nőnek a körmeink, mint a kezeken. Az eltérést meg is mérték, így kiderült, hogy a lábujjkörmök növekedésének sebessége csak harmada-fele a kezek...

Folytatás...

India - A tibeti pásztorlánykák nyomában

  Nagyobb térképre váltás Amritszárt észak felé hagyjuk el, a szikhek szent városa után egyenesen a tibeti menekülteknek otthont adó Dharamszalába tartunk. A települések között igen jó az út, sokkal jobb mint...

Folytatás...

Várakozás a Banihal-hágónál, a Dzsavahar…

Az orrunk előtt zárják le az alagutat. Hiába kérleljük a rend szigorú őrét, könyörtelenül nemet int. Jóllehet, már szívesen nyúlnék el egy kényelmes ágyban, de most pihenés gyanánt megelégszem...

Folytatás...