A+ A A-

A testolvasás indiai rendszere

  • Közzétéve itt: Fiziognómia - karakterolvasás


A hinduk Szamudrikát, a tengerek istenét tekintik a fiziognómia megalapítójának, aki az óind legenda szerint - az égi tengerekben az ezerfejű Sesa kígyóisten hátán, Visnu isten és hitvese, Laksmi társaságában a jóga-meditációt élvezve - jegyezte le az isteni pár testén lévő szerencsés jegyeket, avégből, hogy azok útmutatásként szolgáljanak az emberiség számára. A kezdeti irányelveket később a bölcs risik rendszerezték és fejlesztették gyakorlati tudománnyá. A testen fellelhető kedvező jegyeket a szerencse előjeleként értelmezték, a hiányukból viszont baljóslatú történésekre, problémákra, nehézségekre következtettek.

A filozófiai rendszereket megalapító risik munkásságának köszönhetően alakult ki az indiai tradícióban a jó és a rossz előrejelzésének nyolcfajta módszere. Ezek az anga (végtagok), a szvapna (álmok), a szvara (hang), a bhumi (attitűd), a vjandzsana (a testen megfigyelhető jellemzők, a testjegyek), a laksana (ómenek, rossz előjelek), az utpatha (a véletlenszerű természeti jelenségek, mint például a földrengések), valamit az anthariksha (tér) gondos tanulmányozása.

Dél-Indiában - különösen a Malabár- és a Kovalam-parton - a Kárttikeja szisztémát gyakorolják, miszerint isten a Dharma (erkölcs, hit, vallás) és az Adharma (erkölcstelenség, hitetlenség, vallástalanság) következményeit minden egyes ember esetében a testükön található jellemzők segítségével állítja reflektorfénybe.

A legfontosabbnak a kezet tartják, de a kéz elemzésén kívül elengedhetetlennek tekintik az élettartam megállapítását, a test magasságának, egyes testrészek milyenségének vizsgálatát, valamint a bőr és a lélegzet megfigyelését is. Szerintük az emberi test részei közül ötnek kell hosszúnak, ötnek sima tapintásúnak, hatnak magasnak, hétnek vörös színűnek, háromnak mélynek és ugyancsak háromnak szélesnek lennie. Úgy tartják, hogyha a testi feltételek megfelelnek a fenti követelményeknek, akkor az adott ember jegyei ideálisnak, sőt dicséretesnek mondhatók.

Az öt hosszú testrész: a kezek, a szemek fehérje, az arc, az orr és a mellek közötti távolság; az öt sima: az ujjpercek, a haj, a fogak, a körmök és a bőr, amelyek hosszú életűvé teszik a férfit. A hat magas testrész: a derék, a has, a mell, az orr, a vállak valamint a homlok, amelyek akkor eszményiek, ha valamennyi kimagaslik. A hét vöröses színű testrész: a tenyér, a talp, a szemek, a körmök, az íny, a nyelv és az alsó ajkak. A három mély jellemző: a lélegzet, a jellem és a köldök. Noha a nagy és mély lélegzet értékes, de az életerővel, az életrevalósággal (életképességgel), az elevenséggel szoros kapcsolatot mutató vitalitás még a lélegzetnél is fontosabb. A három széles testrész: a mellkas, a homlok és a csípő. A széles mellkasú férfi jómódra számíthat, a széles homlokú személy „király a királyok között”, vagyis vezető egyéniség; a széles csípő vagy hátsófertály pedig sok gyereket és feleséget feltételez.

A fej alapvető részei: az arc, az orr, de a szemek a leglényegesebbek. A csillogó szemek nagy családi boldogságot jeleznek. A ragyogó fogak a különleges ételek élvezetét szimbolizálják. A vöröses bőrszín gazdagságra, a fehéres bőrárnyalat szolgaságra utal. Az arcszín akkor a legkívánatosabb, ha a bőr olajosan csillogó. A testen lévő szimpla szőrgyökerek magas méltóságú; a dupla szőrgyökerek tanult; a háromszoros vagy négyszeres szőrgyökerek viszont rövid életű embert jellemeznek. A puha munkához nem szokott kezek, és a járáshoz túlságosan karcsú lábak gazdag személyre utalnak, a nagy lábak tartós kényelmet, a jó formájúak pedig valamilyen jármű birtoklását mutatják.

További olvasnivaló

’Kíváncsi Cseresznye’ kézelemzése

A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva elsőként az ötlik a kézelemző szemébe, hogy - az elsőként beküldött kézfej képeken, melyek természetes helyzetben mutatják az ujjakat - a gyűrűs és a kisujjak...

Folytatás...

Csodababánk kézelemzése

Akár a klasszikus megközelítést, akár a modern kézelemzés osztályozását választjuk, a kéz típusát nehéz besorolni, ugyanis a telt, de egyúttal elasztikusnak is tűnő, szögletes tenyérhez különböző - szögletes, lekerekített és...

Folytatás...

Görögdinnye

A tökfélék családjába tartozó - édes íze miatt sokak által gyümölcsnek tekintett - görögdinnye Afrikában őshonos zöldség, elnevezésének semmi köze sincs Hellasz földjéhez és lakóihoz. Őshazája Afrika, a Kalahári sivatagban...

Folytatás...

Mit jelent a fogfájás álma?

A fenti kérdést - idézett levelében - Zs nevű olvasóm tette fel. „Kedves Erzsébet! Azt álmodtam, hogy az egyik jobb első metszőfogam fájt, sőt vérzett és mozgott is. (Pontosabban: én...

Folytatás...

Rizsbabonák

A rizsről szóló babonák elsősorban Ázsiában honosodtak meg, a rizsfogyasztó országok embereinek képzetében születtek és terjedtek el a világ más tájain is.  Ázsiában a rizs a termékenységet, a bőséget és...

Folytatás...

Cigány kártyavetés

A cigányok nemcsak a kézjóslásban hisznek, hanem - a jövendőt firtatva - előszeretettel fordulnak a kártyavetéshez is. A jóslatuk azon alapszik, hogy a sorsát megtudakolni vágyó személyt jelző figura (a...

Folytatás...