A szeplőn - tudományos nevén ephelisen - a hámréteg festékének megszaporodásából származó, mákszemnyi-lencsényi apró barnás foltokat értjük. Leggyakrabban a fehér bőrű, vörös vagy vörösesszőke hajú embereken tűnnek fel. A hajlamot öröklött embereken, ha bőrüket a napfény ultraibolya sugárzása éri, megjelennek arcukon, karjaikon, kézfejeiken a szeplők, de a napozás következtében a hátukon is megjelenhetnek. Télen elhalványulnak, nyáron azonban ismét előjönnek a szeplők, de a ruhával eltakart bőrfelületen nem tűnnek fel. Örökletes jegyek lévén, a szeplők öt éves kor tájékán jelennek meg, fiatal korban jobban látszódnak, idővel felnőtt korban azonban elhalványulnak.
A szeplők, aszerint, hogy hol találhatók, minden időkben megmozgatták az emberek fantáziáját. A görög mitológia legendás jósa Melampusz, aki állítólag értette a madarak nyelvét és járatos volt a fiziognómiában. A szeplőkről a következő megfigyeléseket tulajdonítják neki: szeplő az ember homlokán vagyont és boldogságot; a szemöldök körül boldog házasságot; az orrnyergen bujaságot és szertelenséget, az orrcimpán állandó utazást szimbolizál. A férfiak és nők ajakszeplői falánkságról árulkodnak, az állon található szeplők azt jelzik, hogy az illető aranyra vagy ezüstre tesz szert. A fül és a nyak szeplői szerencsés előjelűek; vagyont és hírnevet jósolnak; a tarkón megjelenők viszont lenyakazásról informálnak. Az ágyékszeplők tulajdonosai képmutatók, utódaik balszerencsések lesznek. A vállon megjelenő szeplők rabságot és boldogtalanságot; a mellen szegénységet jelölnek; a kézen sok gyereket; a hónaljon pedig gazdag és jóképű férjet vagy feleséget ígérnek. A keblen és a hason lévő szeplők telhetetlenségről; a lábszáron láthatók gazdagságról beszélnek; a gyomor alsó részén található szeplők, férfiak esetében mértéktelenségről, a nőknél pedig az ellenkezőjéről tudósítanak. Melampusz tanulmányában kifejtette: az arc szépségfoltjai megtalálhatók a testen is, s az értékeléshez meg kell figyelni, hogy a jobb vagy bal oldalon van-e a szeplő, az előbbiek ugyanis baljóslatúak, rettenetes jelentésűek, míg a jobb oldaliak általános gazdagságot és becsületes életet jövendölnek.
Később az olasz orvos, matematikus, fizikus, asztrológus, fiziognómus Girolamo Cardano (1501-1576) a zodiákus jegyekkel pontosította Melampusz szeplő-tanát. A homlokon lévő szeplőket pontos helyzetük szerint értelmezte, azt vizsgálta, vajon a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, a Szűz vagy az Oroszlán jegyét viselik-e. Szerinte az orrnyergen megjelenő szeplők a Mérleggel vannak összefüggésben, a pofacsonton, a Skorpióval vagy a Nyilassal, az állkapcson a Bakkal, az orr és a felső ajak között a Vízöntővel, az állon pedig a Halakkal.
Melampusz azon megállapítását, hogy a tarkón lévő szeplő lenyakazást jelent, Cardano a Szaturnusz hatásának tulajdonította. Jean Belot francia káplán, az 1649-ben publikált művében nem értett egyet ezzel a tannal, ő ugyanis a Szaturnusz bolygó lenyomatát a bal fülre helyezte.
Franklin Benjamin (1706-1790) amerikai nyomdász, kiadó, író, feltaláló, tudós és diplomata, írói álnevén Richard Saunders, a 17. század végén megjelent a test csillagainak leírásában egy női alakon mutatta be a testen szétszóródó mintegy százötven szeplőt, ábrája a csillagos ég térképére emlékeztet. Saunders a melampuszi hagyományt követve rosszat jósolt annak, akinek hátul, a nyaka bal oldalán van szeplője. Szerinte a mézszínű szeplők sok viszályt, s jelentéktelen okok miatti bebörtönzést jeleznek. Ha a szeplő vörös, gyorsan szabadon engedik; ám ha fekete, rabságban végzi életét. A sors mintha kegyesebb lenne a nőkhöz, mert a hasonló szeplő náluk megpróbáltatást, a szülőföld elhagyását és két férjet jelent, amit nem kell feltétlenül rossznak tekinteni.
A kék vagy lila szeplősök a Jupiter-jegy szülöttei, a fekete szeplőjűek a Szaturnuszé. A gesztenyeszínű szeplőjűek születésekor fényesen sütött a Nap; a fehér és sápadt szeplősök pedig holdfényes éjszakán születtek. A sárga szeplőből arra következtethetünk, hogy az illetőnek a Vénusz az aszcendense. A Merkúr szülötteinek a szeplő ólomszínűek. A szeplőt adó bolygó akadályoztatásakor a szeplő az átlagosnál nagyobb lesz, vagy láthatóbb helyen fog megjelenni. Ha a szeplőket adó égitest hímnemű, akkor a szeplők a jobb oldalra kerülnek, ha nőnemű, akkor a baloldalra; a horizont fölött tartózkodó bolygó a test elejére, a horizont alatti pedig a test hátuljára nyomja rá bélyegét.
