A+ A A-

Csúcsszámok és csúcsperiódusok

  • Közzétéve itt: Modern numerológia

A modern numerológia szerint életünknek négy jelentős, ún. csúcsidőszaka van, melyek fölött egy-egy csúcsszám dominál. Mindegyik életszakaszban vannak feladataink, melyeket el kell végeznünk, és leckéink, melyeket meg kell tanulnunk. Az adott életszakasz csúcsszáma jelzi a lehetőségeinket, és - a feltételek leírásával, vagy az előttünk álló kihívások jelzésével - ahhoz is támpontot nyújt, hogy mit kell tennünk képességeink és esélyeink kihasználása, vagyis az előmenetelünk érdekében. Az első csúcsidőszak a születés napjától kezdődően - az életút számától függően - 27-től a 35. életévig tart, ezt két kilenc éves szakasz követi, míg az utolsó, vagyis a negyedik csúcsidőszak, a harmadik periódus végétől kezdődik és a halál beálltával ér véget.

Ezek a ciklusok nagyon fontosak, és az átmenetet egyikből a másikba igencsak megérezzük. Ha ismerjük a következő életszakasz csúcsszámát, már előre felkészülhetünk a ránk váró feladatokra és kihívásokra. Az átmenet az egyik ciklusból a másikba körülbelül 2 évig tart, valószínűleg ekkor hozzuk meg az életünk változását segítő fontos döntéseinket (házasság, válás, munkahelyváltás stb.), vagy - ha a helyzet úgy kívánja - kezdünk bele a személyiségünk átalakításába.

A változások közül - kívül és belül egyaránt - talán az első ciklusból a másodikba történő átmenet a legjelentősebb. Erre - az életút-számunktól függően - a húszas éveink végén vagy a 30-as éveink elején kerül sor. Ez rendszerint egy nehéz időszak, de miután túljutottunk rajta, egyenes irányt vesz az életünk. Tulajdonképpen ekkor alakul ki az identitásunk, és válunk igazán éretté.

A csúcsidőszak-váltások meghatározásához egyedül az életút számára van szükség, mely a születés dátumából határozható meg. Ha pl. valaki 1987. június 15-én született, az életút száma 1-nek adódik. (1+9+8+7=25; 2+5=7; 7+6=13+6+1+5=37 -> 3+7=10 és 1+0=1.)

életút
száma
1.
csúcsidőszak
2.
csúcsidőszak
3.
csúcsidőszak
4.
csúcsidőszak
1

0-35

35-44 44-53

53+

2 0-34 34-43 43-52 52+
3 0-33 33-42 42-51 51+
4 0-32 32-41 41-50 50+
5 0-31 31-40 40-49 49+
6 0-30 30-39 39-48 48+
7 0-29 29-38 38-47 47+
8 0-28 28-37 37-46 46+
9 0-27 27-36 36-45 45+
11 0-34 34-43 43-52 52+
22 0-32 32-41 41-50 50+

A táblázat számai alapján könnyen megállapítható, hogy az első csúcsidőszakot úgy kapjuk meg, hogy a 36-ból kivonjuk az életút számát. (Ha az életút száma valamelyik mesterszám, vagyis 11 vagy 22, akkor az életút számot numerológiai redukcióval egyjegyűre kell átalakítani.)

A következő lépés az egyes életszakaszokat domináló csúcsszámok meghatározása. A csúcsszámokat - melyekből ugyancsak négy van - a korábban leírt életciklusok számaiból lehet kiszámítani, mégpedig a következő módon:

Az első csúcsszám az első és a második ciklus számának, a második csúcsszám a második és harmadik ciklus számának, a harmadik csúcsszám az első és a második csúcsszámok, míg a negyedik csúcsszám az első és a harmadik ciklus számának az összege. Az összeadást - kivéve, ha az valamelyik mesterszámot eredményezi - addig kell folytatni, míg egyjegyű számot nem kapunk.

Az eljárást egy példán keresztül is bemutatjuk, az illusztrálás céljából felhasznált személy 1966. július 13-án született.

Csúcsszám számítás példa

A számítás meglehetősen egyszerű: először írjuk le egymás mellé az életciklusok számait (7, 4, 4), majd föléjük az első és a második csúcsszámot (7+4=11 -> 1+1=2; 4+4=8). Mivel az életút száma jelen esetben 6, az első csúcsidőszak 0-tól 30. évig tart, a második pedig a 30-tól a 39-ig. A harmadik csúcsszám, mivel az első és második csúcsszám összege (2+8=10 -> 1+0=1) 1. Ehhez a 39-től a 48-ig életévig tartó csúcsidőszak tartozik. A 48. életévtől uralkodó negyedik csúcsszám - mivel 7+4=11 és 1+1=2 - megegyezik a második csúcsszámmal.

További olvasnivaló

Halva, halvá, halava

A halva (helyes kiejtéssel halvá) az édes vagy édesség jelentésű arab szóból származik. Közép-keleten annyira népszerű desszert, hogy szinte minden banketten, ünnepi eseményen felszolgálják. Ez a mézből, vajból, lisztből és...

Folytatás...

A bőrrajzolatok osztályozása

A bőrfodorszál-rajzolatok rendszerint az ujjlenyomat közepén találhatók. Az egyes ujjnyom-minták két fontos alkotórésze a delta és a mag. Az íves rajzolatnak nincs deltája, és a tornyos ívnek is csak...

Folytatás...

A rajzolatok által szimbolizált szemé…

Jaquin angol kézelemző a 20. század harmincas éveiben kezdte tanulmányozni az individuális személyek ujjlenyomatai és pszichológiai jellemzői közötti kapcsolatokat, ugyanis azt szerette volna megtudni, hogy vajon az örvény mintázat...

Folytatás...

Magyar almás béles, francia és ír al…

Most nem méltatom külön az almát (ezt már többször is megtettem), a belőle készült süteményeket meg pláne nem, mert gyanús lenne olvasóimnak, hogy folyton csak jót mondok róluk. Korábbi cikkeimben...

Folytatás...

Ljudka kézelemzése

  Lehet, hogy csak az erős fénytől látszik fehér színűnek a keze, ám ha a valóságban is ilyen sápadt, a természetes fehér szín vérszegénységre, de elsősorban lágy természetre utalhat. A fehér...

Folytatás...

Gyurcsány Ferenc ujjai

  1961. június 4-én született Pápán. Középiskolai tanulmányai után a Janus Pannonius Tudományegyetemen előbb 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett. 1984-88 között a KISZ Pécsi Városi...

Folytatás...