A+ A A-

Csúcsszámok és csúcsperiódusok

  • Közzétéve itt: Modern numerológia

A modern numerológia szerint életünknek négy jelentős, ún. csúcsidőszaka van, melyek fölött egy-egy csúcsszám dominál. Mindegyik életszakaszban vannak feladataink, melyeket el kell végeznünk, és leckéink, melyeket meg kell tanulnunk. Az adott életszakasz csúcsszáma jelzi a lehetőségeinket, és - a feltételek leírásával, vagy az előttünk álló kihívások jelzésével - ahhoz is támpontot nyújt, hogy mit kell tennünk képességeink és esélyeink kihasználása, vagyis az előmenetelünk érdekében. Az első csúcsidőszak a születés napjától kezdődően - az életút számától függően - 27-től a 35. életévig tart, ezt két kilenc éves szakasz követi, míg az utolsó, vagyis a negyedik csúcsidőszak, a harmadik periódus végétől kezdődik és a halál beálltával ér véget.

Ezek a ciklusok nagyon fontosak, és az átmenetet egyikből a másikba igencsak megérezzük. Ha ismerjük a következő életszakasz csúcsszámát, már előre felkészülhetünk a ránk váró feladatokra és kihívásokra. Az átmenet az egyik ciklusból a másikba körülbelül 2 évig tart, valószínűleg ekkor hozzuk meg az életünk változását segítő fontos döntéseinket (házasság, válás, munkahelyváltás stb.), vagy - ha a helyzet úgy kívánja - kezdünk bele a személyiségünk átalakításába.

A változások közül - kívül és belül egyaránt - talán az első ciklusból a másodikba történő átmenet a legjelentősebb. Erre - az életút-számunktól függően - a húszas éveink végén vagy a 30-as éveink elején kerül sor. Ez rendszerint egy nehéz időszak, de miután túljutottunk rajta, egyenes irányt vesz az életünk. Tulajdonképpen ekkor alakul ki az identitásunk, és válunk igazán éretté.

A csúcsidőszak-váltások meghatározásához egyedül az életút számára van szükség, mely a születés dátumából határozható meg. Ha pl. valaki 1987. június 15-én született, az életút száma 1-nek adódik. (1+9+8+7=25; 2+5=7; 7+6=13+6+1+5=37 -> 3+7=10 és 1+0=1.)

életút
száma
1.
csúcsidőszak
2.
csúcsidőszak
3.
csúcsidőszak
4.
csúcsidőszak
1

0-35

35-44 44-53

53+

2 0-34 34-43 43-52 52+
3 0-33 33-42 42-51 51+
4 0-32 32-41 41-50 50+
5 0-31 31-40 40-49 49+
6 0-30 30-39 39-48 48+
7 0-29 29-38 38-47 47+
8 0-28 28-37 37-46 46+
9 0-27 27-36 36-45 45+
11 0-34 34-43 43-52 52+
22 0-32 32-41 41-50 50+

A táblázat számai alapján könnyen megállapítható, hogy az első csúcsidőszakot úgy kapjuk meg, hogy a 36-ból kivonjuk az életút számát. (Ha az életút száma valamelyik mesterszám, vagyis 11 vagy 22, akkor az életút számot numerológiai redukcióval egyjegyűre kell átalakítani.)

A következő lépés az egyes életszakaszokat domináló csúcsszámok meghatározása. A csúcsszámokat - melyekből ugyancsak négy van - a korábban leírt életciklusok számaiból lehet kiszámítani, mégpedig a következő módon:

Az első csúcsszám az első és a második ciklus számának, a második csúcsszám a második és harmadik ciklus számának, a harmadik csúcsszám az első és a második csúcsszámok, míg a negyedik csúcsszám az első és a harmadik ciklus számának az összege. Az összeadást - kivéve, ha az valamelyik mesterszámot eredményezi - addig kell folytatni, míg egyjegyű számot nem kapunk.

Az eljárást egy példán keresztül is bemutatjuk, az illusztrálás céljából felhasznált személy 1966. július 13-án született.

Csúcsszám számítás példa

A számítás meglehetősen egyszerű: először írjuk le egymás mellé az életciklusok számait (7, 4, 4), majd föléjük az első és a második csúcsszámot (7+4=11 -> 1+1=2; 4+4=8). Mivel az életút száma jelen esetben 6, az első csúcsidőszak 0-tól 30. évig tart, a második pedig a 30-tól a 39-ig. A harmadik csúcsszám, mivel az első és második csúcsszám összege (2+8=10 -> 1+0=1) 1. Ehhez a 39-től a 48-ig életévig tartó csúcsidőszak tartozik. A 48. életévtől uralkodó negyedik csúcsszám - mivel 7+4=11 és 1+1=2 - megegyezik a második csúcsszámmal.

További olvasnivaló

A tél közepéig se hó, se hideg - Má…

A média úgy ír és számol be a mostani - a 2013-14-es - évforduló enyhe, szinte tavaszias időjárásáról, mintha egyedülálló jelenség lenne. Valóságos csodaként írják le, hogy többfelé havazott az...

Folytatás...

Az ajkak

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint az ajak az ember szájának külső, izmos, piros széle, míg a szájat a felső és az alsó ajak, a köztük lévő nyílás (az emésztőcsatorna...

Folytatás...

Gyerek-kezek

A gyermek kezének értékelése, típusának meghatározása elsősorban azért fontos, mert - nem megfelelő döntések esetén - különböző problémák adódhatnak abból, ha a gyerek keze eltérést mutat a szüleitől. Ha...

Folytatás...

Május elseje

Jóllehet a legtöbbünknek e dátumról valószínűleg a nemzetközi munkásmozgalom szociális és gazdasági vívmányainak ünnepe jut elsőként az eszünkbe, május első napjának megünneplése valójában a kereszténység előtti időkből eredő pogány szokás...

Folytatás...

Marika kézelemzése

Keze láttán azonnal Királyhegyi Pál Szervusz című írásának egy mondata jutott eszembe, mely 1936 januárjában a Pesti Naplóban jelent meg. Ezt idézem most: „Vannak okos, kedves, megbízható, hűsítő, keskeny...

Folytatás...

Áll-babonák

Azt mondják, hogy a csapott áll ostobaságot, a lapos rosszindulatot, a hegyes áll ravaszságot jelez. A kerek áll a társasági örömök élvezetére, a csapott áll gyenge akaratú emberre, az...

Folytatás...