Modern numerológia

Az asztrológiához hasonlóan a numerológia is a születés dátumának a harmóniáin alapszik, azonban a világrajövetel időpontja mellett figyelembe veszi a személy nevét is. Erre az ad lehetőséget, hogy az ábécé minden egyes betűjének megfelel az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számok valamelyike. A betűk és a számok közötti kapcsolatot (hozzárendelést) az alábbi táblázat mutatja:

A számoknak a betűkhöz való hozzárendelése az ősi Káldeába nyúlik vissza, ahol ugyanazokat a szimbólumokat használták a betűkre és a számokra. A modern számmisztika azonban a héber numerológiában gyökerezik. A zsidó számmisztika a számok tanulmányozásával a különféle ideák és szavak közötti kölcsönös összefüggéseket tárta fel. Úgy tartották, hogy a számok az egyén sajátos jellemzőiről, személyiségjegyeiről árulkodnak. Bár a numerológia elsősorban Püthagorasz és tanítványai tevékenységének köszönheti ismertségét és elterjedését, számmisztikai rendszerüket sokan ma is az ősi héber módszerre alapozzák, vagyis a zsidó ábécét próbálták vagy próbálják valamilyen módon az angolnak megfeleltetni. Törekvéseik során a két fő probléma abból adódott, hogy az előbbi kevesebb betűből áll, ráadásul egyes betűknek nincs angol megfelelőjük, továbbá a héber ábécében a betűk más sorrendben követik egymást. Ezen kívül azzal a feladattal is meg kellett birkózniuk, hogy az eredeti héber rendszer csak az 1-től 8-ig terjedő számokat használta.

A mai zsidó numerológusok a görög ábécét vették kölcsön, és a hiányzó betűk kompenzálásához azok értékeit használták fel. A régiek azért hagyták el a 9-est, mert ezt misztikus és szent számnak tekintették. Ugyanakkor a héber numerológia mai művelői azzal érvelnek, hogy a zsidó ábécé kilencedik és a tizennyolcadik betűinek (tet és cade) nincs angol megfelelője. Szerintük valószínűleg ez lehetett az oka a 9-es szám elhagyásának.

Az angolszász világban elterjedt (és ma már többnyire általánosan elfogadott) modern numerológia az amerikai zenetanárnő, Mrs. L. Dow Balliet munkásságával kezdődik, aki 1903-ban a püthagoraszi elveket az angol nyelvre - pontosabban az angol ábécé betűire - adaptálta.
Ő volt az, aki az egyes betűk számértékét az ábécében elfoglalt pozíciójuk szerint határozta meg. Az A betűnek - lévén a sorban az első - az 1-et; a második B-nek a 2-t, …, a kilencedik I-nek a 9-et feleltette meg. A tizedik betű, vagyis a J esetében egyszerűen elhagyta a nullát, és ismét 1-gyel kezdte a számozást. Az S-hez érve ugyanúgy járt el, mint a J esetében, s a betűk számozása az előzőekhez hasonlóan folytatódott. Eljárását Püthagorasz azon tanításával magyarázta, mely szerint kilenc alapszám létezik, és az összes többi ezeknek az ismétlődése.
Ebből adódóan a numerológiában, ha összetett (többjegyű) számmal találkozunk, addig kell összeadogatnunk a kapott szám számjegyeit, míg az 1-től 9-ig terjedő alapszámok valamelyikét nem kapjuk eredményül. Például a 15-ből 6 lesz (1+5=6), a 28-ból 1 adódik (2+8=10 és 1+0=1).

A számok ilyetén kezelése furcsának tűnhet, azonban ez a gyakorlat a számok feltalálása dívik. Egy számnak az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 alapszámok valamelyikére történő redukálása azon alapszik, hogy az alapszámából bármely egész szám elérhető a 9-es számtani haladvánnyal.
Például a 168 esetén - mivel 1+6+8=15 és 1+5=6) - alapszámnak 6 adódik. Ha a 168-ból levonunk 9-et, eredményül 159-et kapunk. Ha ezt a műveletet még tizenhétszer megismételjük, a 6-os számhoz jutunk. Hogy nem ezt a módszert követjük, annak praktikus okai vannak, ugyanis sokkal egyszerűbb maximum két vagy három összeadást elvégezni. Püthagorasz szerint kilenc alapvető tapasztalás, megismerés jellemző az emberre, melyet az 1-től 9-ig terjedő egész számok reprezentálnak. És e kilenc elv tökéletes ismerete mindent felölel, amit egy személyről tudni lehet.

A modern számmisztikában azonban az alapszámokon kívül két további szám, a két híres vallásalapító - Jézus (angol írással Jesus) és Buddha - neveinek betűiből képzett 11-es és 22-es szám is kiemelt jelentőséggel bír. Mivel - jövőképet adva nekik - mindkét személy igen sokat tett az emberekért, a numerológiában e két számot az emberiség számára hasznot és haladást hozó megvilágosodással és a megvilágosodás vezető úttal kapcsolták össze. Ezt a két a számot mester számoknak nevezik, ugyanis a két férfi igazi mester volt, olyan tanító, akiknek a lábainál sokan ültek tanácsra, eligazításra várva.

Ha a 11-es vagy 22-es számmal találkozunk a numerológiai számítás során, velük is elvégezhetjük a szokásos összeadást, azonban az interpretálásuk során szem előtt kell tartanunk, hogy ez esetben az eredményként adódó 2 vagy 4 több, mintha egyéb módon állt volna elő, ugyanis ilyenkor a 11 és a 22 magasabb rendű potenciáljával is számolnunk kell. Ezért, ha valakinek a születés- vagy a névszáma 11 vagy 22, megkülönböztetésként a 11/2 vagy a 22/4 jelölést használjuk.