Amikor egy kedves olvasóm, „Zergevirág” kezét elemeztem, elgondolkodtam, milyen lehet a zergevirág, egyáltalán létezik ilyen? Miután elkezdtem kutatni a zergevirág után, hamarosan kiderült, csak a nevét nem ismertem, hiszen a kertemben is van belőle. Mivel a zergéről más is eszembe jutott - ha már megtaláltam a virágról szóló információkat - néhány egyéb zerge előtagú összetett szót is megnéztem.
A fürge, félős zergék Európa hegyvidékein őshonosak, előfordulnak például a Pireneusokban, az Alpokban, a Kárpátokban, a Magas-Tátrában, a Fogarasi havasokban, de megtalálhatók Kis-Ázsiában, a Kaukázusban, és sikerült betelepíteni Új-Zélandra, sőt nálunk is megtalálható. A kis csapatokban élő változatos színű szőrzetű zergék mindegyikének fekete a farka és a hátcsíkja, arcmintázatuk pedig fekete-fehér. Jellegzetes kampós szarvúk, amelynek hegye meredeken hátragörbül. A 80 cm magas növényevő emlősök súlya 25-50 kg, élethosszúk általában 25 év.
A vadbivalyok Dél-Ázsiában, és Afrikában élnek, közülük a legkisebb termetű, a mindössze 1 méter magas anoa, vagyis a zergebivaly más néven ősbivaly, melynek hazája Celebesz.
Közép-Európa magas hegyeiben élő növények összetett neveinek gyakori előtagja a zerge név, amely növénynevekben a hágok, havasi rétek füveire, virágaira utal. A sárga színű, rózsabimbóhoz hasonlító zergeboglárt a boglárkafélék közül a legszebbek közé sorolják. Elsősorban a havasok dísze, nálunk az alacsonyabb hegyvidékeket kedveli, de előfordul az Alföldön és felfedezhető néhány kertben is.A zergevirágok a havasok szikláin élnek, mint a zergék, amelyek nagy fészekvirágzatát - nevükhöz híven - szívesen legelik. A növénynek sok alfaja van, melyek a kevésbé zord körülményeket kedvelik. A magyar látványos zergevirág citromsárga színével szinte bevilágítja a sziklakerteket, amelyekben virít. Jól érzi magát Közép-Magyarország agyagos, árnyékos hegyvidékein, de legjobban a Mecsek lejtőit szereti, ahol olyannyira jellemző, hogy a Mecsek Egyesület jelvényének virága lett. A bányászok vagy hegyhágók füvének is nevezett zergevirág a régieknek a szédülés és nyavalyatörés ellen orvossága volt.
A zergetoll viszont egy régi emlékként jutott eszembe. Gyerekkoromban Édesapám egyszer azt kérdezte tőlem, melyik a helyes: az, ha a kalapomhoz, vagy az, ha a kalapomra zergetollat tűzök. Gondolkodtam mindkét válaszon, de egyik sem tetszett, végül kiderült, a tétovázásom jogos volt, mert ugye a zergének szőre van és nem tolla.
A zergék hátgerince táján a meghosszabbodott szőrök izgalmi állapotban felborzolódnak. Ez a közismert és a vadászok körében olyannyira kedvelt „zergetoll” (valójában zergeszakáll), amely a szarvaknál is jobban áhított trófea.
De létezik egy zergeszakáll nevű növény is, mely a sziklai szittyó másik neve. Ezt a szittyófajt a serteszerű ecsetvirágzata alatt fejlődő, két-három meglehetősen hosszú lomblevélszerű fellevél miatt nevezik zergeszakállnak.
