A+ A A-

A tehénfejés leleményes praktikái a fejőgép feltalálása előtt

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

A fejésről és a tej vajjá köpüléséről, fennmaradt legrégibbi ábrázolást a babiloniai Úr tartomány Tel-el-obeid városának templomában egy féldomborműven fedezték fel, ami az időszámítás kezdete előtti 5. évezredből maradhatott ránk, egy másik elképzelés szerint 3100 táján készülhetett. A domborművön jól kivehető, hogy a teheneket hátulról, a két comb közé nyúlva fejték. Az egyiptomi Sakarai Ti piramison látható alkotáson, ami feltehetően az i. e. 2650-ből származik, látható, hogy a teheneket már oldalról fejték. A tehenek hátsó lábát összekötötték, hogy ne rúgjanak, és a borjukat anyjuk közelében tartották. Az i.e. 2050-ből származó királysír kőbe vésett emlékén, egy könnyeit hullató tehenet ábrázol. akinek tőgyéből hogyan vesznek pár csepp tejet, valószínűleg kozmetikai célra. Az emlékművön jól kivehető, a tehén lábához kötözött borjú. Az időszámítás kezdete előtt a tehenet úgy kényszerítették a tej leadására, hogy a tőgy bimbóit a borjúval vagy gyerekekkel szoptatták. A tehén béklyózását tehát már nem alkalmazták. Az i-e. 3. századból megmaradt görög vázaképen a teheneket guggolva, kényszer alkalmazása nélkül hátulról fejték.

De Serresnek 1600-ból szármzó leírása szerint, a tehenek megtévesztési fejési módszeréről a következőket írta:

„Minél jobban szereti borját a tehén, annál könnyebben adja oda tejét, amelynek mennyisége, mindinkább gyarapszik. Alig veszi a borjú a szájába a tőgybimbót, a tej a tőgyből, mint afféle megcsapolt hordóból ömlik. Ezután a borjút hirtelen elválasztják a tőgytől, s a megmaradt tej az utolsó cseppig megnyerhető. Vannak olyan tehenek is, amelyek könnyen adják le tejüket, mihelyt a borjat, hozzájuk vezetik. Ez okból a borjút kössük a tehén egyik lábához, hogy anyja élvezettel nyalogathassa és szagolgathassa, miközben a tehenet fejjük. Megtéveszthetjük a butuska állatokat. Ha szalmával kitömött borjúbőrt viszünk oda a tehénhez, a bőr láttán a jámbor jószág azt hiszi, hogy az a borja, s máris fejhető.”
Kérődző tehén

A fejéssel szemben tanúsított ellenállásra utal az indus irodalom egyik klasszikus remeke, a Védák könyve is. A fejő indust azzal vigasztalják, hogy a túlvilágon olyan teheneket kap, amelyek jámborak és nem rúgnak. Egy jóval későbbi perzsa miniatűr (Mu-in műve 1676) azt mutatja, amint a fejőnő egy mélyedésben guggolva baloldalról kényelmesen feji tejelő állatát, amely nyilván jóleső műveletet oda hajlással szemléli, s a fejőhöz dörzsölődik. Dél-Afrikai emberek szokása a megtévesztési módszer volt, egy gyermek borjúbőrt húzott magára, hogy azonos szaggal megtévesszék a tehenet. Az indiaiak borjúbábút is szoktak a tehénnek mutatni. Ezt a szokást a mongoloktól vették át.

A tejadási ösztön egy másik módszere, a külső nemi szervek ingerlése, de főként a levegő befújása. A görög Herodotosz, az ókori történetírás atyja, a Melpomené negyedik könyvében a szkítáknak arról a szokásáról ír, hogy a makacs kancák hüvelyébe csöves csonton át fújnak levegőt. Tibet és Kína határán élő pásztorok a külső nemi szerveket simogatják, és ha szükségesnek mutatkozik, a hüvelykbe levegőt fújnak. Talán a Tel-el-obedidi féldombor művön is a fejők elhelyezése és tartása végeredményben arra mutat, hogy a levegő befújást alkalmazták. A tejleadás ősi módszeréről van szó Wildebrandt, 1874-ből származó leírása szerint: „Ha a tehén kitömött borjú megmutatása után sem adja le a tejét, akkor a pásztor addig fúj az állatba levegőt, amíg annak hüvelye fölfúvódik, s lábát szétvetve áll, és magát fejni hagyja”. Kolb Péter 1819-ben közöl egy rézkarcot, amely a hottentották hasonló műveletét mutatja be.

Hazánkban ugyanilyen módszerekkel fejték a lovakat is. László Gyula „A honfoglaló magyar nép élete” című könyvében (1944) leírja, hogy a Hortobágyon Ferge csikós számadó úgy fejte a rúgós kancákat, hogy a végbélbe nádcsövet helyezett, s levegőt fújt bele.

Legelő tehén

Hazánkban szokásos volt, hogy a borjú nélkül maradt tehén alá idegen borjút tettetek, hogy a tehén tejelése megmaradjon. Mivel régi törekvés volt, hogy a tehenektől minél több tejet nyerjenek. különböző fejési módszereket találtak fel, az egyik ilyen fejőmódszer az allgaui. Hegelund dán állatorvos masszírozásos fejési módszert dolgozott ki, ami a tőgy minden részének áttapintását jellemzi. Egy másik módszer a tehenek tőgyére meleg vizes ruhát borítanak a fejés előtt.

Mivel a kézi fejés nehéz testi munkának bizonyult, hosszú kísérlet után, felváltotta a gépi fejés. Érdekes módon a fejőgép bugása, a fejő hangja a legtöbb tehénből kiváltja a tej leadását.

További olvasnivaló

Így utólag visszatekintve ez a jövend…

    Koncz Zsuzsa énekművész   Az első „Ki mit tud?” utáni nyáron minket „Gézengúzokat” sűrűn hívtak különböző rendezvényekre énekelni. Párszor együtt léptünk fel Szörényi Leventével és Szörényi Szabolccsal. A próbákat többnyire szüleik Visegrád utcai...

Folytatás...

Hatos, a teremtés és a misztikus végz…

Noha e számot Püthagorasz Aphrodité képzetével társította, aki a görög mitológiában a szépség, a szerelem, a házasság és a szülés istennője volt, a hatost mégsem volt kedvelt a régiek...

Folytatás...

Betegszoba, beteglátogatás

  A betegek meglátogatásának, ápolásának kötelme már a Bibliában is szerepel. Ezékiel könyvében az Úr nevében megszólaló próféta elmarasztalja Izrael pásztorait (rossz vezetőit): „A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok...

Folytatás...

A varázslatos és gyógyító ürülék

  Noha a legtöbbünk undorral fordítja el a fejét, és messze ívben kikerüli, ha találkozik vele, nem szabad elfelednünk, hogy a népi gyógyászat - a korábbinál ugyan jóval szűkebb körben -...

Folytatás...

Még a mát sem ismerjük, a holnapra go…

Ifj. Tóth György újságíró Nem jósoltattam, és horoszkópot sem készíttettem eddig, azonban az utóbbi időben az egyre több helyen megjelenő horoszkópokat rendszeresen elolvasom, áttanulmányozom. Ezek némelyike nagyon érdekes, egyes dolgok...

Folytatás...

A kurkuma kiváló fűszer és gyógysze…

A gyömbérfélék családjába tartozó sárgagyökér, vagyis a kurkuma (latin nevén curcuma longa) már az ókorban használatos volt fűszerként, keményítő, festékek, színezők készítésére. A gyógyászatban, mint serkentőszert, aromás illóolajait pedig illatszerként...

Folytatás...