A+ A A-

Szárnáth, ahol Buddha elindította a 'Tan kerekét'

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A zarándokoktól zsúfolt, turistákkal teli Benáresz után, éles kontrasztként hat a várostól mindössze 12 kilométerre lévő Szárnáth békés csendje.  Amíg Benáresz a hinduk szent városa, Szárnáthot elsősorban a buddhizmus hívei keresik fel.

Buddha tanítványaival SarnathbanA hagyomány szerint Buddha szigorú aszkézissel, önsanyargatással, testi kínokkal vállalt elmélyült elmélkedéssel, szemlélődéssel felismerte az emberi szenvedések okait, elméje kitisztult, vagyis megvilágosodott, azaz Buddhává vált. A megvilágosodást remeteségének hetedik, életének harmincötödik évében Bodhgayában érte el. Hosszas vívódás után indult el az akkori Mrigadavába (mostani nevén Szárnáthba). ahol az Őz parkban elsőként öt társát avatta be mindabba a tudásba, aminek a birtokába jutott. E szent helyen hirdette először tanát, tartotta Gautáma első prédikációját, itt „hozta mozgásba a Tan kerekét.”

Felismerte, hogy a szélsőségek sehova sem vezetnek, sem a mértéktelen önsanyargatás, a túlzott aszkétizmus, sem pedig a szabadosság, a tékozló életmód nem hoz az ember problémáira megoldást. Rájött, hogy a céljaink eléréséhez, a belső béke megtalálásához, és végül a megvilágosodáshoz az arany középutat kell követnünk. Neki sikerült elsőként végighaladnia az elmélyedésnek mind a négy fokán, megértenie, hogy az embert sem a világi gyönyörök, sem az önként vállalt aszkézis nem teszi boldoggá. Csak a szenvedés lényegének (négy nemes igazság) és a szenvedés leküzdési módjának elsajátítása (nemes nyolcrétű örvény) révén érhető el a háborítatlan belső nyugalom.

Figyelmét elsősorban az élet és a szenvedés kapcsolata kötötte le, meggyőződéssel tanította, hogy az embernek magának kell megküzdenie a szenvedéstől való megszabadulásért, és ez a négy nemes igazságon kell, hogy alapuljon. Tudnunk kell, hogy az élet egyetlen valósága a szenvedés, mert minden hívságos és mulandó; a szenvedés oka az önző vágy, vagyis a lét szomjazása; amitől a vágy elfojtásával szabadulhatunk meg; és végül azt, hogy vágyainktól a nemes nyolcrétű ösvény (nyolcrészes út) szabályait követve szabadulhatunk meg. Ennek grádicsai - melyek Szárnáthban mutatkoztak meg előtte - a helyes ismeret, a helyes hozzáállás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes időtöltés és megélhetési forma, a helyes erőfeszítés, a helyes gondolkodás és a helyes elmélkedés. Ehhez jön még az „öt tilalom”: Ne ölj; Ne lopj, Ne hazudj; Ne kövess el házasságtörést; Ne részegeskedj. (A szerzetesek számára pedig még a nőtlenség és a szegénységben élés is előírás.)

Buddha 36 éves korától 80 éves koráig fáradhatatlanul járta Észak-India útjait, beszédeivel, prédikációival terjesztette eszméit.  Híveinek száma rohamosan gyarapodott, tanainak, vallási-filozófiai rendszerének egyre több követője lett. Tanai megmutatják az utat, amelyen megszüntethető a mohóság, a harag és az ostobaság.

„Tanítása régi volt, mégis új azoknak, akik belebonyolódtak a metafizika finomságaiba – írta Nehru. – Megragadta a műveltek képzeletét, és mélyen hatott a nép szívére… Tanítása egyetemes jóakarat, szeretet mindenki iránt. »A világon soha még gyűlölet nem oltott ki gyűlöletet; a gyűlöletet a szeretet szünteti meg.« … Hatalmas, ragyogó egyénisége sokkal inkább hatott, mint vitái és bizonyítékai.” [Forrás: Ligeti Vilma – A Gangesz partján, Gondolat Kiadó, 1969.]

Végezetül - sajátos gondolkodásának, szemléletmódjának megvilágítására - az alábbiakban Buddha utolsó tanításaiból idézek néhányat:

„Önmagatokból merítsetek világosságot. Támaszkodjatok önmagatokra, ne hagyatkozzatok senki másra. Tanításom legyen a ti világosságotok, támaszkodjatok erre, ne hagyatkozzatok semmilyen más tanításra.”

„Tanítás lényege, hogy őrizzétek tulajdon elméteket. Tartsátok tisztán elméteket a mohóságtól, és testetek erős lesz, elmétek tiszta, szavaitok egyenesek. Gondoljatok állandóan az élet mulandóságára, és képesek lesztek ellenállni a haragnak és a mohóságnak, és minden gonoszt elkerülhettek.”

„Követve tanításaimat tiszteljétek egymást, együtt gyakoroljátok a tanításokat. Ne tékozoljátok el az időt vitával és semmittevéssel. Élvezzétek a megvilágosodás virágait és amint megérnek, takarítsátok be a helyes út gyümölcseit.”

„Ne keseregjetek feleslegesen, lássátok, hogy semmi sem örökkévaló; ismerjétek fel az emberi élet ürességét. Ne tápláljatok a hiú vágyat, hogy az örökké változó változatlanná lehet.”

„A világi vágyak ördöge csak az alkalomra vár, hogy megcsalhassa elméteket. Ha egy kígyó van szobátokban és nyugodtan szeretnétek aludni, először a kígyót kell kiűznötök.”

„Tanítványaim, életem utolsó pillanata elérkezett. De ne feledjétek, hogy a halál csak a test elmúlása. A test szülőktől született, ételtől tápláltatott, betegsége és halála elkerülhetetlen.”


[Az idézetek forrása: Buddha élete és tanítása, Pátria Kiadó, 1989]

További olvasnivaló

Irán - Vigyáz ránk az iszlám gárda

  Nagyobb térképre váltás   Közvetlen indulás után, még Yazd közelében meglepetés ér bennünket. Nem akarunk hinni a szemünknek, amikor egy ütött-kopott, nyitott ajtajú, az oldalán többszörösen horpadt, spenótzöld Subaru mellett húzunk el...

Folytatás...

A mellek III. – Mellformák és a karakter

  A karakterolvasás - akárcsak szerencsejövendölés - ősidők óta elválaszthatatlan része az emberiség történetének. Ugyanis nemcsak a jövő bizonytalan, és hordoz kockázatokat, hanem az is fontos, hogy vajon jól ismertünk-e meg...

Folytatás...

Szempilla

Ki gondolta volna, hogy a szempillák milyenségéből, milyen sok információt képesek megállapítani a hozzáértő szemű arcolvasók. A szemet a portól és egyéb szennyeződésektől óvó, védő szőrszálak együtteséről azt mondják...

Folytatás...

Egykoron a győzelemmel és a halállal is …

A Földközi-tenger mellékéről származó kerti petrezselyem egyik legfontosabb zöldségünk. Zöldje és gyökere, a fehérrépa ételek ízesítésére szolgál, viszont a metélő vagy fodros petrezselymet kizárólag a leveléért termesztik. A népiesen petemzsirom...

Folytatás...

Kovalami pincérek, keralai ízek

Mostanra már nagyon kiéheztünk valami finom falatra, gyomrunk jó ételeket kíván és szemünk sem olyan finnyás, nem kémleli olyan kritikusan az ismeretlen ennivalókat, mint az első időben. Mostanság már...

Folytatás...

India - A tibeti pásztorlánykák nyomában

  Nagyobb térképre váltás Amritszárt észak felé hagyjuk el, a szikhek szent városa után egyenesen a tibeti menekülteknek otthont adó Dharamszalába tartunk. A települések között igen jó az út, sokkal jobb mint...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?