A+ A A-

A sakkjáték története

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

Voltaképpen kétszemélyes hadijáték a sakk, melyben szerepelnek bástyák, lovasok, futárok (hírnökök), közlegények, vezér és király. A 64 kockára osztott táblán 16-16 főnyi fehér és fekete figurával játsszák. A sakkjáték eredete a mitológiai időkben kezdődhetett, valószínűleg keletről jutott el az arabokhoz, akiktől az európaiak a keresztes hadjáratok idején tanulták meg és hozták el nyugatra. A sakk Perzsa közvetítéssel jutott el Arábiába, Spanyolországba. Körülbelül a XIII. század óta játsszák a mai formában, de léteznek helyi sakkváltozatok.

Sakkfigurák

Sokan a játék feltalálását a perzsáknak tulajdonították, azonban, Indiában vagy Kínában keletkezhetett a VI. században. A monda szerint a sakk indiai feltalálója, a királytól, kinek unalmát a játékkal akarta elűzni, jutalmul azt kérte, hogy a sakktábla 64 mezejére helyezzen számára árpaszemeket, oly módon, hogy az első mezőre 1, a másodikra 2, és minden további mezőre az előzőnél kétszerte több szem jusson. Azt a váratlanul nagy számot, amely ily módon adódik, joggal tekintik a sakkjáték kimeríthetetlenül gazdag kombináció lehetőségűnek, ez tette a sakkot minden idők legmagasabb rendű, nem egyszer komoly szellemi erőfeszítést követelő társasjátékává.

A sakk mai nevét Perzsiában kapta, ugyanis a perzsa királyok címe, sah, mellyel a játékban szereplő királyt is illették. Európában a sakkot az arabok terjesztették el a középkorban. II. Rákóczi Ferenc, mint diák sakkozott jezsuita tanáraival. Magyarországon olasz hatások során terjed el a sakkjáték. Róbert Károly 1335-ben a cseh királynak ajándékba küldött egy díszes sakkot. Szenvedélyes játékos volt, Beatrix magyar királyné. Leonardo da Vinci itáliai polihisztor, XII. Károly svéd király, I. Napóleon francia császár.

Sakk

Magyarországon a sakk a XIX. században honosodott meg. Nagy játékos hírében állt Batthyány Ferenc. A XVIII. század végén Kempelen Farkas sakk automatája világszerte feltűnést keltett. A sakknak legnevesebb korai művelője, Erkel Ferenc zeneszerző volt. A XIX század óta szervezett nemzetközi sakk életben a magyarok kezdettől fogva jelentős szerepet visznek. Az első nemzetközi versenyen, 1851ben Szén József ötödik helyezést kapott. A neves sakkozók közül Maróczy Géza nemzetközileg elismert nagymester, a világ legjobbja volt.

Ajánlott cikk: Kovalam-parti sakkparti

További olvasnivaló

Indiában szültem a fiamat

Pár évvel gyermeke születése után, már itthon készítettem riportot a konzul feleségével, Jári Melindával, „Indiában szültem a fiamat” címmel. Nagyon érdekes dolgokat tudtam meg tőle.Indiában rengeteg tévhit van forgalomban, amelyekkel...

Folytatás...

Irán - Beludzsisztánban ismét biztons…

Ezúttal az iráni oldalon igen gyorsan végzünk, az Indában vásárolt ajándékainkat dróttal gondosan áttekerik és leplombálják. Azt mondják, azért, hogy ne kelljen elvámoltatnunk Iránból való kilépéskor. Az afgán szerelők munkájának...

Folytatás...

Szarkalábak - ráncok a szem külső sa…

Sokan - különösen a nők közül - valósággal kétségbeesnek, amikor az első ráncok megjelennek a szemeik sarkában, és - pénzt nem sajnálva - mindent megpróbálnak, hogy eltüntessék őket. Pedig nem...

Folytatás...

A tenyérvonalak örökletesek

A normális kézvonalak három fővonalból, valamint a belőlük eredő mellék- illetve másodlagos vonalakból állnak. Szoros vérrokonsági kapcsolat esetén a fővonalak hossza, íve, elágazásainak formája nagy hasonlóságot, esetleg teljes azonosságot...

Folytatás...

Görcs, frász, nyavalyakór - hagyomán…

Olykor bizony frászt kapunk, ha az izmaink hirtelen, akaratunktól függően, heves fájdalmat okozva összehúzódnak, vagy sűrűn ismétlődő, éles érzés hasít belénk; görcsbe rándul a gyomrunk, amikor apró gyermekünkre rátör a...

Folytatás...

Szilveszter

A világon mindenütt megünneplik az esztendő fordulóját, óév végét és az új év kezdetét. Az emberek szilveszter éjszakáján vigadnak, búcsúztatják a mulandóságot jelképező óévet, majd éjfélkor köszöntik az újjáéledést...

Folytatás...