A+ A A-

A sakkjáték története

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

Voltaképpen kétszemélyes hadijáték a sakk, melyben szerepelnek bástyák, lovasok, futárok (hírnökök), közlegények, vezér és király. A 64 kockára osztott táblán 16-16 főnyi fehér és fekete figurával játsszák. A sakkjáték eredete a mitológiai időkben kezdődhetett, valószínűleg keletről jutott el az arabokhoz, akiktől az európaiak a keresztes hadjáratok idején tanulták meg és hozták el nyugatra. A sakk Perzsa közvetítéssel jutott el Arábiába, Spanyolországba. Körülbelül a XIII. század óta játsszák a mai formában, de léteznek helyi sakkváltozatok.

Sakkfigurák

Sokan a játék feltalálását a perzsáknak tulajdonították, azonban, Indiában vagy Kínában keletkezhetett a VI. században. A monda szerint a sakk indiai feltalálója, a királytól, kinek unalmát a játékkal akarta elűzni, jutalmul azt kérte, hogy a sakktábla 64 mezejére helyezzen számára árpaszemeket, oly módon, hogy az első mezőre 1, a másodikra 2, és minden további mezőre az előzőnél kétszerte több szem jusson. Azt a váratlanul nagy számot, amely ily módon adódik, joggal tekintik a sakkjáték kimeríthetetlenül gazdag kombináció lehetőségűnek, ez tette a sakkot minden idők legmagasabb rendű, nem egyszer komoly szellemi erőfeszítést követelő társasjátékává.

A sakk mai nevét Perzsiában kapta, ugyanis a perzsa királyok címe, sah, mellyel a játékban szereplő királyt is illették. Európában a sakkot az arabok terjesztették el a középkorban. II. Rákóczi Ferenc, mint diák sakkozott jezsuita tanáraival. Magyarországon olasz hatások során terjed el a sakkjáték. Róbert Károly 1335-ben a cseh királynak ajándékba küldött egy díszes sakkot. Szenvedélyes játékos volt, Beatrix magyar királyné. Leonardo da Vinci itáliai polihisztor, XII. Károly svéd király, I. Napóleon francia császár.

Sakk

Magyarországon a sakk a XIX. században honosodott meg. Nagy játékos hírében állt Batthyány Ferenc. A XVIII. század végén Kempelen Farkas sakk automatája világszerte feltűnést keltett. A sakknak legnevesebb korai művelője, Erkel Ferenc zeneszerző volt. A XIX század óta szervezett nemzetközi sakk életben a magyarok kezdettől fogva jelentős szerepet visznek. Az első nemzetközi versenyen, 1851ben Szén József ötödik helyezést kapott. A neves sakkozók közül Maróczy Géza nemzetközileg elismert nagymester, a világ legjobbja volt.

Ajánlott cikk: Kovalam-parti sakkparti

További olvasnivaló

Trivandrumból Delhibe

Forró napra ébredünk, tűző fény vakít be ablakunkon. A gyors készülődés után alaposan szemrevételezzük a szobát, nem hagyunk-e itt valamit. Aztán irány a reptér! A pöfögő kis autóriksában olyan...

Folytatás...

Szerencsés és szerencsétlen napok - bete…

Az ember ösztönösen fél a betegségektől, ami teljesen természetes. Az is nyilvánvaló, hogy egy-egy jelentősebb gyógyászati beavatkozás komoly kockázattal jár. Bár napjainkban jóval kevesebb ember babonás, mint az...

Folytatás...

Irán - Az eszfahániakat tekintették Irán…

  Most hogy szabadon mozgunk, lépten-nyomon érzékeljük, hogy az irániak barátságosak, és kedvelik a magyarokat. Nemcsak ebédelni hívnak, többükkel beszédbe is elegyedünk. Fotókat készítek egy iráni családról, na meg egy kerékpáros...

Folytatás...

Rendellenes vonalak a tenyéren III. – A …

A Suwon-redő története még meglehetősen rövid, hiszen csak 2010 nyarán számoltak be felfedezéséről koreai kutatók, miután egy elég nagy - 3532 férfi és 1664 nő kezét tartalmazó - tenyérmintát értékeltek...

Folytatás...

Az őszt és a hosszú életet jelképező tem…

Az őszirózsafélék családjába tartozó - görög eredetű neve (khrüszosz: „arany”, anthemón: „virág”) szerint „aranyvirág” jelentésű - krizantém ősei valószínűleg Dél-Ázsiában éltek, ahol egyes vad fajai ma is sokfelé fellelhetők. Európában...

Folytatás...

Rizsbabonák

A rizsről szóló babonák elsősorban Ázsiában honosodtak meg, a rizsfogyasztó országok embereinek képzetében születtek és terjedtek el a világ más tájain is.  Ázsiában a rizs a termékenységet, a bőséget és...

Folytatás...