A+ A A-

A sakkjáték története

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

Voltaképpen kétszemélyes hadijáték a sakk, melyben szerepelnek bástyák, lovasok, futárok (hírnökök), közlegények, vezér és király. A 64 kockára osztott táblán 16-16 főnyi fehér és fekete figurával játsszák. A sakkjáték eredete a mitológiai időkben kezdődhetett, valószínűleg keletről jutott el az arabokhoz, akiktől az európaiak a keresztes hadjáratok idején tanulták meg és hozták el nyugatra. A sakk Perzsa közvetítéssel jutott el Arábiába, Spanyolországba. Körülbelül a XIII. század óta játsszák a mai formában, de léteznek helyi sakkváltozatok.

Sakkfigurák

Sokan a játék feltalálását a perzsáknak tulajdonították, azonban, Indiában vagy Kínában keletkezhetett a VI. században. A monda szerint a sakk indiai feltalálója, a királytól, kinek unalmát a játékkal akarta elűzni, jutalmul azt kérte, hogy a sakktábla 64 mezejére helyezzen számára árpaszemeket, oly módon, hogy az első mezőre 1, a másodikra 2, és minden további mezőre az előzőnél kétszerte több szem jusson. Azt a váratlanul nagy számot, amely ily módon adódik, joggal tekintik a sakkjáték kimeríthetetlenül gazdag kombináció lehetőségűnek, ez tette a sakkot minden idők legmagasabb rendű, nem egyszer komoly szellemi erőfeszítést követelő társasjátékává.

A sakk mai nevét Perzsiában kapta, ugyanis a perzsa királyok címe, sah, mellyel a játékban szereplő királyt is illették. Európában a sakkot az arabok terjesztették el a középkorban. II. Rákóczi Ferenc, mint diák sakkozott jezsuita tanáraival. Magyarországon olasz hatások során terjed el a sakkjáték. Róbert Károly 1335-ben a cseh királynak ajándékba küldött egy díszes sakkot. Szenvedélyes játékos volt, Beatrix magyar királyné. Leonardo da Vinci itáliai polihisztor, XII. Károly svéd király, I. Napóleon francia császár.

Sakk

Magyarországon a sakk a XIX. században honosodott meg. Nagy játékos hírében állt Batthyány Ferenc. A XVIII. század végén Kempelen Farkas sakk automatája világszerte feltűnést keltett. A sakknak legnevesebb korai művelője, Erkel Ferenc zeneszerző volt. A XIX század óta szervezett nemzetközi sakk életben a magyarok kezdettől fogva jelentős szerepet visznek. Az első nemzetközi versenyen, 1851ben Szén József ötödik helyezést kapott. A neves sakkozók közül Maróczy Géza nemzetközileg elismert nagymester, a világ legjobbja volt.

Ajánlott cikk: Kovalam-parti sakkparti

További olvasnivaló

A párom szeretkezni akart, de mintha fi…

  Az alábbiakban ismertetett álomleírást még régebben - amikor még privát módon is készítettem álomfejtést - küldte el az egyik hölgyolvasóm. Mivel - a bizonyos mértékig tipikusnak is tekinthető - álma...

Folytatás...

Február

A február, mely a Gergely naptárban az év második hónapja, rendesen 28 napos, ám szökőévekben 29 napból áll. Nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta. A hónap a hét...

Folytatás...

Borzongás, reszketés, lúdbőrzés

„Valaki járkál (átment) a síromon” - mondják sokfelé, amikor az ember testét hirtelen, megmagyarázhatatlan borzongás járja át. Azt viszont valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy ez a mondás csak néhány száz...

Folytatás...

A tenyérvonalak örökletesek

A normális kézvonalak három fővonalból, valamint a belőlük eredő mellék- illetve másodlagos vonalakból állnak. Szoros vérrokonsági kapcsolat esetén a fővonalak hossza, íve, elágazásainak formája nagy hasonlóságot, esetleg teljes azonosságot...

Folytatás...

Tenyérmintázatok

  A következőkben nem a palmisztriában jól ismert tenyérvonalakról, a rajtuk, illetőleg a tenyér dombjain található különféle szimbolikákról lesz szó (ezek ismertetése a Kézelemzés gyakorlata címszó alatt megjelent írásokban részletesen megtalálható)...

Folytatás...

Vagyok, aki vagyok kézelemzése

Ha a két kézfejéről és a két tenyeréről készült képekre vetünk egy pillantást, feltűnő különbség látható köztük, hisz amíg kézfejeit ábrázoló felvételek feltehetően élethűen ábrázolják a kezét, a tenyeréről...

Folytatás...