A+ A A-

Régi ételeink - kőrelepcsent, puliszka, cibere, alaputréta, csiramálé, tarhó és öhöm

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A székelyek kőrelepcsentje, lepény, palacsinta vagy hamuban sült pogácsa, amolyan kenyérféle volt. Ezt az ősi kovásztalan kenyeret - akárcsak a zsidók maceszét - forró kövön vagy palalemezeken sütötték ki a régiek. A lepénysütő kövek Erdély hegyvidékein és a Balkánon néhol még ma is fellelhetők.

A kukoricadarából készült puliszka szláv eredetű étel, a székely kisze vagy kesze kocsonyás savanykás pép, melyet tejjel, mézzel vagy szilvalekvárral ettek. Nálunk a kesze vagy keszőce névvel a savanyú korpalevest, más szóval ciberét vagy cibrét illették, amit egyes vidékeken főtt meggyel vagy szilvával is készítettek.

Az alaputréta és ulipotréda a 16. és 17. században volt divatos étel volt. Ez a fűszeres, húsos zöldségbecsinált eredetileg az olasz konyhából került hozzánk, ahol tréfásan rohadt fazék vagyis olla putrida néven ismerték. Ugyanilyen étel a bulgárok gyuvecse.

A málé elődjét, a csíramálét eleink csíráztatott búzából készítették. A mézédes, fenséges csemegéhez a csírákat összetörték, ledarálták, levét kinyomkodták, kevés liszttel híg tésztává keverték el, végül megsütötték. Az megsült máléra mézet csurgattak vagy cukrot szórtak. Ezeket a lepényféléket vidékenként különféle néven ismerték: málénak, csíramálénak, málésnak, csiripszlinek, kottesnek, szaladosnak nevezték.

A régi időkben az olaszok a traggea vagyis trágya szavukon hinteléket értettek, ezt pedig nemcsak a trágyára vonatkoztatták, hanem az ételekre szórt anyagokra is, ha azt mondták, hogy trágyázd meg jól mézzel, azt jelentette, hintsd meg cukorral.

A tarhó nevű oltott tej, a valamikori bugaci és a halasi pusztákon és falvakban élő parasztok kedvelt joghurtja volt. A meleg tehén-, vagy juhtejbe oltóanyagot, ún. tarhómagot kevertek, amit az előző joghurtból nyertek ki. A beoltott tej edényét betakarták, 10–12 óra múltán már ehették a sűrű, kissé savanykás joghurtot, a tarhót. A múlt századokban az alföldi városok piacain még árultak tarhómagot, elsősorban azoknak, akik joghurtot csak alkalomszerűen készítettek.

Az öhöm, amit Debrecenben slambucként ismernek, a következőképpen készült, illetve készítik el: az apróra vágott szalonnát zsírjára pirítják, pirospaprikát és karikára vágott hagymát valamint lebbencstésztát szórnak rá, majd felöntik vízzel, megsózzák, felszeletelt krumplit adnak hozzá. A levét teljesen elfőzik. Akkor jó, ha nem leveses, s a teteje pedig megpirult. Állítólag, ez olyan ízletes étel, ha megkérdezzük a slambucot evőt, vajon jó volt-e, csak annyit tud rá felelni, hogy öhöm. Innen származik a neve.

További olvasnivaló

A lucerna, mellyel az állatokat etetjük…

A régebben csigacső vagy csigasárkerep néven ismert lucerna (Medicago sativa) termesztése elsősorban legeltetésre vagy takarmányozásra szolgál, annak ellenére, hogy a füvesasszonyok, népgyógyászok régóta ismerik a gyógyhatását. Valószínűleg erre utalhat az...

Folytatás...

Lábujj-hiedelmek

A hamisítatlan művészi láb ujjai enyhén befelé hajlanak. A felfelé ívelő lábboltozat szenvedélyes természetet jelez és gyakori a déli országokban.A befelé forduló lábujjak többnyire a szórakozott, feledékeny emberek sajátjai. Az...

Folytatás...

Kókuszdió

A világutazóknak e gyümölcsről elsősorban a meleg tengerek és a napos tengerpartok jutnak eszükbe, viszont a trópusokon élő emberek számára a kókuszpálma az „élet fája”, mely évezredek óta jelentős...

Folytatás...

Az ujjak szerepe a diagnózis felállításá…

Az emberi egészség és természet tanulmányozásában a fiziognómia az egyik legfontosabb hagyományos eszköz. Ez a kezek esetében az ujjak alakjának, valamint az ujjtövek izomzatának, illetőleg az alattuk található dombok szemrevételezését...

Folytatás...

Íves rajzolatok és az általuk jelzett sz…

Az íves rajzolatoknak két fajtája ismert: az egyszerű- és a tornyos ív. Mindkét rajzolat jellemzője, hogy a papillák áthaladnak az ujjbegyen és nem oda térnek vissza, ahonnan elindultak. Az...

Folytatás...

Kéztípusok

A kéz alakját az ujjak formája határozza meg.  Már a középkorban háromféle kéztípust ismertek: az elementárist, a motorikust és a szenzibilist, később négy kéztípust különböztettek meg: a szögletest, a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?