A+ A A-

Régi ételeink - kőrelepcsent, puliszka, cibere, alaputréta, csiramálé, tarhó és öhöm

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A székelyek kőrelepcsentje, lepény, palacsinta vagy hamuban sült pogácsa, amolyan kenyérféle volt. Ezt az ősi kovásztalan kenyeret - akárcsak a zsidók maceszét - forró kövön vagy palalemezeken sütötték ki a régiek. A lepénysütő kövek Erdély hegyvidékein és a Balkánon néhol még ma is fellelhetők.

A kukoricadarából készült puliszka szláv eredetű étel, a székely kisze vagy kesze kocsonyás savanykás pép, melyet tejjel, mézzel vagy szilvalekvárral ettek. Nálunk a kesze vagy keszőce névvel a savanyú korpalevest, más szóval ciberét vagy cibrét illették, amit egyes vidékeken főtt meggyel vagy szilvával is készítettek.

Az alaputréta és ulipotréda a 16. és 17. században volt divatos étel volt. Ez a fűszeres, húsos zöldségbecsinált eredetileg az olasz konyhából került hozzánk, ahol tréfásan rohadt fazék vagyis olla putrida néven ismerték. Ugyanilyen étel a bulgárok gyuvecse.

A málé elődjét, a csíramálét eleink csíráztatott búzából készítették. A mézédes, fenséges csemegéhez a csírákat összetörték, ledarálták, levét kinyomkodták, kevés liszttel híg tésztává keverték el, végül megsütötték. Az megsült máléra mézet csurgattak vagy cukrot szórtak. Ezeket a lepényféléket vidékenként különféle néven ismerték: málénak, csíramálénak, málésnak, csiripszlinek, kottesnek, szaladosnak nevezték.

A régi időkben az olaszok a traggea vagyis trágya szavukon hinteléket értettek, ezt pedig nemcsak a trágyára vonatkoztatták, hanem az ételekre szórt anyagokra is, ha azt mondták, hogy trágyázd meg jól mézzel, azt jelentette, hintsd meg cukorral.

A tarhó nevű oltott tej, a valamikori bugaci és a halasi pusztákon és falvakban élő parasztok kedvelt joghurtja volt. A meleg tehén-, vagy juhtejbe oltóanyagot, ún. tarhómagot kevertek, amit az előző joghurtból nyertek ki. A beoltott tej edényét betakarták, 10–12 óra múltán már ehették a sűrű, kissé savanykás joghurtot, a tarhót. A múlt századokban az alföldi városok piacain még árultak tarhómagot, elsősorban azoknak, akik joghurtot csak alkalomszerűen készítettek.

Az öhöm, amit Debrecenben slambucként ismernek, a következőképpen készült, illetve készítik el: az apróra vágott szalonnát zsírjára pirítják, pirospaprikát és karikára vágott hagymát valamint lebbencstésztát szórnak rá, majd felöntik vízzel, megsózzák, felszeletelt krumplit adnak hozzá. A levét teljesen elfőzik. Akkor jó, ha nem leveses, s a teteje pedig megpirult. Állítólag, ez olyan ízletes étel, ha megkérdezzük a slambucot evőt, vajon jó volt-e, csak annyit tud rá felelni, hogy öhöm. Innen származik a neve.

További olvasnivaló

A fájdalomölő, immunizáló, nyugtat…

Korábban ugyan az egyik cikkemben azt ecseteltem, miként jártam pórul a magnéziummal, ez azonban nem a citrát formájában fogyasztható magnéziumról, hanem a pezsgőtablettaként forgalmazott változatáról szólt. És akkoriban még nem...

Folytatás...

Víkend Terényben a Lehóczky családn…

  Úgy adódott, hogy az elmúlt két év alatt többször is ellátogattunk Nógrádba. Kellemes napokat töltöttünk a népszerű Hollókőn, zuhogó esőben jártunk Bujákon, ahol Glatz Oszkár festmény-gyűjteményében gyönyörködhettünk. A ma már...

Folytatás...

Lia kézelemzése

Az első ránézésre még jó minőségűnek tetsző képek, a valóságban homályosak, egyáltalán nem élesek. Különösen igaz ez a balkézről készített felvételekre. Elmosódottak a vonalak, például az életvonalat csak a...

Folytatás...

Kókuszdió

A világutazóknak e gyümölcsről elsősorban a meleg tengerek és a napos tengerpartok jutnak eszükbe, viszont a trópusokon élő emberek számára a kókuszpálma az „élet fája”, mely évezredek óta jelentős...

Folytatás...

Halva, halvá, halava

A halva (helyes kiejtéssel halvá) az édes vagy édesség jelentésű arab szóból származik. Közép-keleten annyira népszerű desszert, hogy szinte minden banketten, ünnepi eseményen felszolgálják. Ez a mézből, vajból, lisztből és...

Folytatás...

Szemremegés, szemrángás - más néven…

A szemvibrálást, vagy szemrángást, melyet az orvosi szakirodalom a tikkelés egyik fajtájának tekint, a szemet mozgató finom izmok szabálytalan időközönként jelentkező akaratlan összehúzódásai okozzák. A szemmozgató izmok ismétlődő görcsberándulásainak azonban...

Folytatás...