A+ A A-

Régi ételeink - kőrelepcsent, puliszka, cibere, alaputréta, csiramálé, tarhó és öhöm

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A székelyek kőrelepcsentje, lepény, palacsinta vagy hamuban sült pogácsa, amolyan kenyérféle volt. Ezt az ősi kovásztalan kenyeret - akárcsak a zsidók maceszét - forró kövön vagy palalemezeken sütötték ki a régiek. A lepénysütő kövek Erdély hegyvidékein és a Balkánon néhol még ma is fellelhetők.

A kukoricadarából készült puliszka szláv eredetű étel, a székely kisze vagy kesze kocsonyás savanykás pép, melyet tejjel, mézzel vagy szilvalekvárral ettek. Nálunk a kesze vagy keszőce névvel a savanyú korpalevest, más szóval ciberét vagy cibrét illették, amit egyes vidékeken főtt meggyel vagy szilvával is készítettek.

Az alaputréta és ulipotréda a 16. és 17. században volt divatos étel volt. Ez a fűszeres, húsos zöldségbecsinált eredetileg az olasz konyhából került hozzánk, ahol tréfásan rohadt fazék vagyis olla putrida néven ismerték. Ugyanilyen étel a bulgárok gyuvecse.

A málé elődjét, a csíramálét eleink csíráztatott búzából készítették. A mézédes, fenséges csemegéhez a csírákat összetörték, ledarálták, levét kinyomkodták, kevés liszttel híg tésztává keverték el, végül megsütötték. Az megsült máléra mézet csurgattak vagy cukrot szórtak. Ezeket a lepényféléket vidékenként különféle néven ismerték: málénak, csíramálénak, málésnak, csiripszlinek, kottesnek, szaladosnak nevezték.

A régi időkben az olaszok a traggea vagyis trágya szavukon hinteléket értettek, ezt pedig nemcsak a trágyára vonatkoztatták, hanem az ételekre szórt anyagokra is, ha azt mondták, hogy trágyázd meg jól mézzel, azt jelentette, hintsd meg cukorral.

A tarhó nevű oltott tej, a valamikori bugaci és a halasi pusztákon és falvakban élő parasztok kedvelt joghurtja volt. A meleg tehén-, vagy juhtejbe oltóanyagot, ún. tarhómagot kevertek, amit az előző joghurtból nyertek ki. A beoltott tej edényét betakarták, 10–12 óra múltán már ehették a sűrű, kissé savanykás joghurtot, a tarhót. A múlt századokban az alföldi városok piacain még árultak tarhómagot, elsősorban azoknak, akik joghurtot csak alkalomszerűen készítettek.

Az öhöm, amit Debrecenben slambucként ismernek, a következőképpen készült, illetve készítik el: az apróra vágott szalonnát zsírjára pirítják, pirospaprikát és karikára vágott hagymát valamint lebbencstésztát szórnak rá, majd felöntik vízzel, megsózzák, felszeletelt krumplit adnak hozzá. A levét teljesen elfőzik. Akkor jó, ha nem leveses, s a teteje pedig megpirult. Állítólag, ez olyan ízletes étel, ha megkérdezzük a slambucot evőt, vajon jó volt-e, csak annyit tud rá felelni, hogy öhöm. Innen származik a neve.

További olvasnivaló

Április

A harminc napos április eleinte a római év második hónapja volt, a Julius Caesar által bevezetett Juliánus-naptárban lett a negyedik. Ezt a hónapot a rómaiak a szerelem és a...

Folytatás...

A fejvonal

A tenyér legkomolyabb vonala a fejvonal, a mentális képességet, az intellektuális beállítottságot, a koncentráló készséget, a testrészek közül a pedig az agyat és az idegrendszert jelképezi. A fejvonal, mint...

Folytatás...

A népszerű palacsinta

Valamennyi palacsintasütésemre vagy -evésemre nem emlékszem, hisz képtelenségnek tűnne, ám van néhány nevezetes esetem. Egy alkalommal káposztás palacsinta sütése közben, váratlanul beállított hozzánk nagybátyám egy barátjával. Mindketten testes férfiak...

Folytatás...

Muszlim masszázs

A mindenes fiatalember, Husszein, megmutatja hálóhelyünk, ami ugyanolyan szép kivitelű, mester mívű bútorokkal van berendezve, mint a társalgó vagy az ebédlő. A fürdőszoba is tágas, tiszta. Az inas az...

Folytatás...

Újévi hiedelmek, szokások

Az óév végét és az újesztendő kezdetét ősidők óta a világon mindenütt megünneplik. A Föld nagy részén ezt az ünnepet ma már nem kötik túl szigorú vallási szabályok, időpontjának...

Folytatás...

Inkább megeszem, és nem az arcomra kenem

A bőrömmel viszonylag szerencsés vagyok, arcom bőre sem problémás, mert soha nem jelentek meg rajta gyanús foltok, kiütések, , aknék, sőt nem kínlódtam...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?