A+ A A-

A pisztácia Iránban őshonos

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

Autóval Indiába tartva, Iránban a táj meglehetősen barátságtalan, a homokos kősivatagban olykor száz-kétszáz kilométert is megteszünk anélkül, hogy egyetlen fát látnánk, a sziksóval kivert talajon még a legigénytelenebb gyomnövény is elsárgulva kiszárad. Valósággal felkiáltunk örömünkben, amikor Rafszandzsán városa előtt megpillantjuk az első pisztácia-ültetvényt. Kermán tartományban ezen a tájon született Irán volt államfője, Ali Akbar Haszemi Rafszadzsáni, az itteni időszámítás szerint 1313-ban vagyis 1934-ben. Ő rendelkezik Iránban a legnagyobb területű és leggazdagabb termésű pisztácia-ültetvénnyel.

Pisztácia

A valódi pisztáciáról azt mondják, hogy Iránban őshonos. Kedveli a meleg, mérsékeltövi száraz vidékeket. A halványzöld színű, kissé kesernyés, a mandulához kissé hasonlító, igen finom ízű pisztáciának, kilenc fajtája ismert, van, amelyiket a gyógyászatban használják, de készítenek belőle likőröket és lakkot. A pisztácia vera magját a cukrászati termékek, parfék, fagylaltok, krémek, torták, süteményfélék színezésére, illetve díszítéséra is használják. Fűszerként a különböző húsokból finomra őrölt pástétomok készítésére is alkalmazzák.

Indiából hazafelé tartottunk, már sötétben keltünk útra. Addig az iráni útig még nem kóstoltunk pisztáciát. Bő 40 kilométerre lehettünk a határtól, amikor az utolsó kistelepülésen, Mákuban – hogy elköltsük maradék riálunkat – egy szatócsboltban olajbogyót és pisztáciát vettünk. Már éppen távoznánk, de nem ússzuk meg ennyivel, a boltos habcsókját is meg kell kóstolnunk. Ez az ő ajándéka, nem illik visszautasítani. Férjemnek nincs kedvére az édesség. Később jövünk rá, hogy ezzel „tette jóvá” a zsizsikes pisztáciát. Erre azonban csak később jöttünk rá.

Hiába vettünk pisztáciát, sajnos a zsizsikes pisztáciát nem tudtuk megkóstolni, azonban, azóta itthon szívesen ropogtatunk pár szemet esténként, rászoktunk a sótlan vagy a sózott pisztáciára. Nagyon finom és egészséges.

További olvasnivaló

Pakisztán - Carnet-ra várva Iszlámáb…

  Nagyobb térképre váltás   Kényszerpihenőnket töltjük Iszlámábádban. Már több mint két hete várakozunk a továbbutazáshoz szükséges dokumentumra. Napjában többször is „imába foglalom” a három követséget (az iránit, a pakisztánit és az indiait)...

Folytatás...

Beszélgetés Szász Endre utolsó feles…

„Áldom a sorsot, hogy ez megadatott nekem.”   - Milyen az élet a híres festőművésszel, Szász Endre mellett - faggatom a bájos, fiatal Katit, ám hiába adresszálom kérdéseimet kizárólag hozzá, beszélgetésünket...

Folytatás...

A mandrill bosszúja

Egyik unokatestvérem kisfiát, aki a szünidejét töltötte nálunk, gondoltam elviszem az állatkertbe. A napsütötte téli délután jól esett a séta a hótól fehérlő kertben, megbámultunk sok állatot, egyik-másikban gyönyörködtünk, volt...

Folytatás...

Emberke kézelemzése

  A kezek típusát - mivel a felvételek a relatív méreteket illetően torzítanak (ennek bizonyításához elegendő egy pillantást vetni a jobb- és a bal tenyerekre) - nem tudtam azonosítani. A kézfejről...

Folytatás...

Pakisztán - A bazárban kalasnyikov is …

  A Lak-hágón kezdetben meredeken visz felfelé az út, ám a csúcsra érve egy egészen más világ tárul elénk. Termékeny völgybe ereszkedünk, amerre csak a szemünk ellát, gyümölcsöktől roskadozó fák mindenütt...

Folytatás...

'Gyermek utáni vágy' kézelemzése

Mielőtt rátérnék a kezeinek elemzésére, rendhagyó módon idézek levelezésünkből, Majthényi György A kéz beszél című könyvéből, továbbá röviden utalok William Benham - A tudományos kézelemzés törvényei című összefoglaló művében leírt...

Folytatás...