A+ A A-

A pisztácia Iránban őshonos

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

Autóval Indiába tartva, Iránban a táj meglehetősen barátságtalan, a homokos kősivatagban olykor száz-kétszáz kilométert is megteszünk anélkül, hogy egyetlen fát látnánk, a sziksóval kivert talajon még a legigénytelenebb gyomnövény is elsárgulva kiszárad. Valósággal felkiáltunk örömünkben, amikor Rafszandzsán városa előtt megpillantjuk az első pisztácia-ültetvényt. Kermán tartományban ezen a tájon született Irán volt államfője, Ali Akbar Haszemi Rafszadzsáni, az itteni időszámítás szerint 1313-ban vagyis 1934-ben. Ő rendelkezik Iránban a legnagyobb területű és leggazdagabb termésű pisztácia-ültetvénnyel.

Pisztácia

A valódi pisztáciáról azt mondják, hogy Iránban őshonos. Kedveli a meleg, mérsékeltövi száraz vidékeket. A halványzöld színű, kissé kesernyés, a mandulához kissé hasonlító, igen finom ízű pisztáciának, kilenc fajtája ismert, van, amelyiket a gyógyászatban használják, de készítenek belőle likőröket és lakkot. A pisztácia vera magját a cukrászati termékek, parfék, fagylaltok, krémek, torták, süteményfélék színezésére, illetve díszítéséra is használják. Fűszerként a különböző húsokból finomra őrölt pástétomok készítésére is alkalmazzák.

Indiából hazafelé tartottunk, már sötétben keltünk útra. Addig az iráni útig még nem kóstoltunk pisztáciát. Bő 40 kilométerre lehettünk a határtól, amikor az utolsó kistelepülésen, Mákuban – hogy elköltsük maradék riálunkat – egy szatócsboltban olajbogyót és pisztáciát vettünk. Már éppen távoznánk, de nem ússzuk meg ennyivel, a boltos habcsókját is meg kell kóstolnunk. Ez az ő ajándéka, nem illik visszautasítani. Férjemnek nincs kedvére az édesség. Később jövünk rá, hogy ezzel „tette jóvá” a zsizsikes pisztáciát. Erre azonban csak később jöttünk rá.

Hiába vettünk pisztáciát, sajnos a zsizsikes pisztáciát nem tudtuk megkóstolni, azonban, azóta itthon szívesen ropogtatunk pár szemet esténként, rászoktunk a sótlan vagy a sózott pisztáciára. Nagyon finom és egészséges.

További olvasnivaló

Irán – A teológusképzésnek három …

  Ha jól gazdálkodunk időnkkel, és nem jön közbe valami váratlan esemény, hét nap alatt hazaérhetünk, ám addig még több mint 4000 kilométert le kell gyűrnünk - spekulálok magamban, miközben Qum...

Folytatás...

Irán - Az ünneplők verik magukat

  Nagyobb térképre váltás   A mi útunkat Beludzsisztánban szolgáló katonák állják el, jó program nekik kicsit elbeszélgetni a két messziről jött emberrel. A határhoz közeledve egyre gyakoribb az ellenőrzés. Az egyik helyen...

Folytatás...

A pillantás

Sokan nem tesznek különbséget a látás és a nézés között, pedig a kettő nem ugyanaz. Mielőtt rátérnénk a pillantás részletes elemzésére, célszerű tisztázni a látás és a nézés közötti...

Folytatás...

A külső kézél

A külső vagy ulnáris kézél a tenyérnek a kisujj felöli szélén levő részét, vagyis a Merkúr-, a nagy Mars- és a Hold-dombokat foglalja magába. Ezek a területek együttesen az ösztönös...

Folytatás...

India - Nem létezik más Isten, csak az…

A Vörös Erőd felé kelve át a Delhi kapun, a horizonton India legnagyobb mecsetjének, a Dzsámi Maszdzsid sziluettje tűnik fel. Hagymakupolái, kecses minaretjei mögött impozánsan kéklik fel az ibolyaszínű ég...

Folytatás...

Az ujjak alatti dombok fejlettségének …

A 20. század kézelemzőit - bár megközelítési módjuk merőben eltér a régiekétől - ugyancsak foglalkoztatta, hogy mennyire fejlettek a tenyér dombjai, elsősorban az, hogy milyen magasan helyezkednek el a...

Folytatás...