A+ A A-

Múzeum

  • Közzétéve itt: További érdekes írások

A múzeumokat gyűjteményeik szerint osztják fel, szépművészeti, természettudományi, történeti, iparművészeti, mezőgazdasági, néprajzi, vasúttörténeti, könyvművészeti stb.. A múzeumok értékes, különleges, szép tárgyaik gyűjtésén túl kutatásra, megőrzésre, oktatásra, nevelésre szolgáló intézmények. Legjelesebb darabjait állandó kiállításon állítják ki, egyes csoportjait időleges kiállításokon mutatják be, de vannak egyéb állományok, amelyeket elraktározva tartják a tudományos kutatók rendelkezésére.

Szépművészeti Múzeum

A múzeum név a görög muszeion szóból ered, latinul museum. A nagy alexandriai múzeum, a muszeion Krisztus előtt a III. században inkább felsőoktatási intézményre hasonlított és működött, mint múzeumként. A mai múzeumok ősei a XVII. és XVIII. században, Franciaországban és Angliában voltak. A XIX. század közepétől a legtöbb múzeum nyitva áll a látogatók előtt. A XX. századra a múzeumok feladatköre növekedett.

A legnevesebb természettudományi és műszaki múzeum, a londoni, de híres a müncheni, valamint a washingtoni. A szépművészeti múzeumok közül a párizsi Louvre, a madridi Prado, a Szent Péter vári Ermitázs. A magyar múzeumok közül a legtöbb gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumnak van, amelynek magángyűjteményét gróf Széchenyi Ferenc adományozta 1802-ben.

Nemzeti Múzeum

A képzőművészeti gyűjtemények helyei a Szépművészeti Múzeum és a magyar Nemzeti Galéria. Vallási tárgyak gyűjteménye az Esztergomi keresztény múzeum. Számos városunkban vannak gyűjtemények a római kori régészeti gyűjtemény emlékeitől kezdve a néprajzi, népzenei, irodalmi múzeumokig, sőt van naiv művészek múzeuma Kecskeméten. A Matyó múzeum Mezőkövesden, a Déri múzeum Debrecenben, Herman Ottó múzeum Miskolcon, Móra Ferenc múzeum Szegeden, Műcsarnok Pécsett stb, azonban vannak furcsa múzeumok is, mint például Abaligeten a Denevér múzeum, Budapesten a Boszorkánymúzeum, a Csokoládé múzeum, a Kegyeleti múzeum stb.

További olvasnivaló

Kéztartás, karhordozás

A kézhordozás világszerte sajátos pszichológiai jelentéssel bír. Sokat elárul a karakterről, hogy az ember miként tartja karjait járás közben, mennyire szorítja a testéhez, vagy milyen távol vannak a testétől...

Folytatás...

A védekező és érzékelő bőr

Az emberi testtel kapcsolatos modern tudományos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a kéz sokkal fontosabb szerepet játszik, mint bármely más bőrrel borított felület a test többi részén. Nemcsak védekező eszközként szolgál...

Folytatás...

Habrolók Euthymiának

Jó néhány levelet őrzök könyveim olvasóitól, s most már a honlapomra valamint az e-postaládámba is jócskán érkezik E-mail. Sokféle kérdést kapok, hisz többféle témában írok, de soha egyetlenegyet sem...

Folytatás...

Pakisztán - Az úttesten úszik egy hal

Hosszú kilométereket döcögünk a göröngyös úton, amikor végre elérjük a következő települést, a mandulaligeteiről híres Loralai-t. A poros, koszos, valaha kaszárnyának szolgáló kisvárosból kijövet, elvétjük a helyes irányt, ami egyáltalán...

Folytatás...

India - A szikh nem dohányzik és nem k…

  Nagyobb térképre váltás Hosszas macera után, intenek: „finished”, mehetünk, felnyílik a sorompó, átgördülünk a túloldalra: Attariban vagyunk. Lehet, hogy csak India iránt érzett elfogultságunk teszi, de tény, hogy nyomban másképpen érezzük...

Folytatás...

Arcszín

„Sápadt, fakó arcú ember láttán előrántod a késed, / Feketétől megvéded a feleséged.” - mondja a régi angolszász népi rigmus.Csehországban viszont úgy vélekedtek, hogy ha valakinek feltűnően sápadt az arca...

Folytatás...