A múzeumokat gyűjteményeik szerint osztják fel, szépművészeti, természettudományi, történeti, iparművészeti, mezőgazdasági, néprajzi, vasúttörténeti, könyvművészeti stb.. A múzeumok értékes, különleges, szép tárgyaik gyűjtésén túl kutatásra, megőrzésre, oktatásra, nevelésre szolgáló intézmények. Legjelesebb darabjait állandó kiállításon állítják ki, egyes csoportjait időleges kiállításokon mutatják be, de vannak egyéb állományok, amelyeket elraktározva tartják a tudományos kutatók rendelkezésére.
A múzeum név a görög muszeion szóból ered, latinul museum. A nagy alexandriai múzeum, a muszeion Krisztus előtt a III. században inkább felsőoktatási intézményre hasonlított és működött, mint múzeumként. A mai múzeumok ősei a XVII. és XVIII. században, Franciaországban és Angliában voltak. A XIX. század közepétől a legtöbb múzeum nyitva áll a látogatók előtt. A XX. századra a múzeumok feladatköre növekedett.
A legnevesebb természettudományi és műszaki múzeum, a londoni, de híres a müncheni, valamint a washingtoni. A szépművészeti múzeumok közül a párizsi Louvre, a madridi Prado, a Szent Péter vári Ermitázs. A magyar múzeumok közül a legtöbb gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumnak van, amelynek magángyűjteményét gróf Széchenyi Ferenc adományozta 1802-ben.
A képzőművészeti gyűjtemények helyei a Szépművészeti Múzeum és a magyar Nemzeti Galéria. Vallási tárgyak gyűjteménye az Esztergomi keresztény múzeum. Számos városunkban vannak gyűjtemények a római kori régészeti gyűjtemény emlékeitől kezdve a néprajzi, népzenei, irodalmi múzeumokig, sőt van naiv művészek múzeuma Kecskeméten. A Matyó múzeum Mezőkövesden, a Déri múzeum Debrecenben, Herman Ottó múzeum Miskolcon, Móra Ferenc múzeum Szegeden, Műcsarnok Pécsett stb, azonban vannak furcsa múzeumok is, mint például Abaligeten a Denevér múzeum, Budapesten a Boszorkánymúzeum, a Csokoládé múzeum, a Kegyeleti múzeum stb.