Kántor Sándor szegény paraszti családban született. Az elemi iskolái után szeretett volna tovább tanulni, de szülei nehéz helyzete, ezt nem engedte meg.
Elszegődött egy fazekasmesterhez, majd korongozott a pécsi Zsolnay porcelángyárban 1924-től gyártott díszedényeket.
1937-ben ezüstkoszorús mester címet kapott, 1938-ban aranyéremmel tüntették ki. 1953-ban a brüsszeli világkiállításon nagydíjjal jutalmazták, 1978-ban Kossuth-díjat nyert, mint a Népművészet mestere. Karcag díszpolgára lett. 96 évesen hunyt el.
