Rosta Erzsébet weboldala

 

Tartalom

A kabbala eredete

Széfer Jecirah

Zóhár

Gólem

Titkos olvasási módok

Kabala ≠ kabbala


A kabbala a középkori zsidóság nagyon bonyolult, számmisztikára épített ezoterikus tana, mely a Tóra titkos, rejtett értelmét kereste. Művelői, a kabbalisták minden betűt számértékkel láttak el, mert szerintük a betűk és a számok együttesen a legfőbb isteni hatalmat képviselik. A számok és a betűk mindenható hatalmának felhasználásával számtalan mágikus praktikát elsajátítottak. A kabbala létrejöttéről számos csodálatos, fantáziadús elképzelés látott napvilágot. Az egyik elmélet azt mondja, hogy a kabbala titkait maga Isten tárta fel az emberek előtt azzal, hogy Ráziél nevű angyallal egy könyvet juttatott el az Édenből kiűzetett Ádámnak. Ez a bölcs könyv tartalmazta a világmindenség titkait, az égitestek egymás közti kapcsolatait, a világ teremtéstörténetét, a mennyország struktúráját, az angyalok karának névsorát, az emberi sorsok várható alakulását. Ez a misztikus bölcsességeket tartalmazó gyűjtemény nagyban segített a kudarcérzettel küszködő Ádámnak, csillapította fájdalmát, visszaadta nyugalmát. Egy másik változatban Ráziél könyvét nem Ádám, hanem Noé kapta meg, amelyet később a zsidók bölcs királya, Salamon (uralkodott i.e. 1025-986 között) örökölt meg, aki a jó tanácsokat tanulmányozva vált világszerte elismert, megbecsült és mérhetetlenül gazdag uralkodóvá. Létezik, egy olyasféle feltételezés is, miszerint a Sínai-hegyen maga az Isten tárta fel a kabbala titkos tudományát Mózes és a hetven vén előtt, ezzel nekik, mint beavatottaknak, lehetővé tette a Szentírás misztikus értelmezését. A kabbalisták hitében úgy él, hogy ezt a szent könyvet egy tűztől védett házban őrzik, a hívek pedig a mágia angyalaként tisztelik az isteni titkokat feltáró Ráziélt.

A kabbala két nagy felvirágzáson ment keresztül, az első a 16. századhoz köthető, a palesztinai Szafetben élő Luria Izsák megalkotta a bölcseleti vagy spekulatív kabbalát; a másik fellendülés a 18. században volt Kelet-Európában, ahol létrejött a chaszidizmus (hasszidizmus) kabbalája, az utóbbi gyakorlati téren érvényesült. A kabbala tanait két szent könyv tartalmazza, az arámi nyelven íródott Széfer Jecirah és a Zóhár. Ebben a témában az egyik legrégibbnek tartott könyv, az Akiba rabbinak tulajdonított mű, a Széfer Jecirah, vagyis a Teremtés Könyve. Ám vannak, akik Ábrahám alkotásának tekintik, ami teljességgel hihetetlen. Akiba rabbiról megemlékezik a Talmud, amikor azt írja, hogy a titkok titkát a világon mindössze csak négyen ismerhették meg: Ben Azai, Ben Zoma, Acher és Akiba rabbi, ok négyen, akiknek megadatott, hogy belépjenek a Gyönyörök Kertjébe, ahonnan azonban csak Akiba rabbi jöhetett vissza békességgel. A Széfer Jecirah beszél a misztikus tulajdonságokkal felruházott számokról, amelyek harmóniát létesítenek a kozmosz és az isteni hatalom között. A számok lépcsőzetes rendjében az egyes uralja a hármat, a három vezérli a hetet, és a hét kormányozza a tizenkettőt. Ezek a számok jelképezik ugyanis a világegyetem fundamentumát, irányítják az univerzum működését, forgatják az idő kerekét és koordinálják az emberek cselekedeteit. A Széfer Jecirah a héber betűket három részre csoportosítva megkülönböztetett három anyabetűt, hét kettős betűt és tizenkét egyszerű betűt. A hármas betűfelosztás, a 3, 7 és a 12 összege egyenlő 22-vel, amely megegyezik a babiloni szent számok összegével, a kabbalában ez a 22 betű jelképezi az univerzumot.

A kabbalisztikus bölcselet alapismérveinek és titkos tanainak összefoglaló műve a Zóhár (Ragyogás), melyre a 13. században bukkantak rá. A könyv írójának jó ideig a 2.-3. században élt, palesztinai Simon bar Johaj rabbit tartották, de később kételyek merültek fel a szerzőségét illetően. A Zóhár feltehetően elvont nyelvezetének, allegorikus stílusának nehezen érthető szövegének köszönhetően lett a kabbalisták bibliája. Sajátos filozófiája Istent nem személyes istenségként tünteti fel, hanem mint meghatározhatatlan, korlátlan és végtelen határtalanságot (Én Szof = határtalan) ábrázolja. A Zóhár teóriája szerint azonban az Én Szof egyedül nem képes megalkotni a véges világot, annak megteremtéséhez közvetítőként az Istenből kiáradó tíz alkotó szefirot (szefirot = szám, vagy erő) szükséges. A tíz szefirot Isten tíz attribútumának, tíz emanációjának felel meg, ezért is lett – a püthagoreusokhoz hasonlóan – a kabbalistáknak is szent száma a tízes. Hitük szerint a tíz szefirotban, azaz a tíz számban rejlő titokzatos erő segítette hozzá őket az Isten és a kozmosz megismeréséhez.

A számok és a betűk mindenható hatalmának felhasználásával a kabbalisták számos praktikát sajátítottak el: többek között az ördögűzést, a szellemidézést, a szerelmi varázslatokat, a beteggyógyítást, sőt a kabbala segítségével még mesterséges emberi lény előállítására is képesek voltak. Ezt a kabbalista receptek alapján bűvészettel alkotott, vörös agyagból mágikus eszközökkel gyúrt emberüket Gólemnek hívták. Az előírások szerint a figurának legalább egy tízéves forma gyereknek megfelelő magasságúnak kellett lennie. Miután elkészültek a szoborral, a homlokára leírták az isten nevét, melytől a szobor rögvest életre kelt.

A kabbalisták minden betűt számértékkel láttak el, mert azt hitték, hogy a betűk és a számok együttesen képviselik a legfőbb isteni hatalmat. „Megváltozhatatlan számok és betűk lehelik ki Isten harmóniáját, s ezeket az isteni segítség szentesítette. Ezért a fönti teremtmények tartanak, a lentiek pedig reszketnek tőlük” – nyilatkozta a kalandos életű, Kölnben született Agrippa von Nettersheim (1486-1535), aki az újplatonikus misztikát a mágiával kapcsolta össze. Tanítása szerint a mindenségnek három szférája van: 1. az elemek országa, 2. a csillagok égi, s 3. az angyalok értelmi világa, melyek között a világlélek a közvetítő. A kabbala metafizikai rendszerének felhasználásával többféle titkos olvasási metodika született, amely lehetővé tette a kabbalisták számára a szavak egymás közötti kapcsolatának megfejtését, a Biblia betűinek, szavainak, szövegének szimbolikus értelmezését, titkainak magyarázatát, rejtett üzenetének feltárását.

A leggyakrabban használt olvasási mód a betűk és a számok azonosságán, megegyezésén alapuló gematria. Mivel a leírt szavak számértékkel bírtak, ha két más értelmű, de azonos értékű szó szerepelt, akkor azoknak mágikus kapcsolatot tulajdonítottak. Gyakorta helyettesítették egymással az egyenlő értékű szavakat, ennek következtében a számértékek újabb és újabb anagrammákat hoztak létre. A Teremtés Könyvében az első szó a brsit, aminek jelentése: a kezdet, e szónak a betűit megvariálva a következő értelmű szavakat kapjuk: a btrsi azt jelenti, hogy fejem lánya, a brits a tűzszövetséget, a bitrs a ház fejét, a brist pedig hatot.

A zsidó miszticizmuson alapuló kabala napjainkban is hódít, követői a gonosz távol tartására csuklójukon piros szalagot vagy karkötőt viselnek. Noha a zsidó hagyomány szerint csak a negyven év feletti, családos férfiak tanulmányozhatnák tanait, mégis akad a hívők között szép számmal nő is.

Kabalán manapság, a mindennapi életben, elsősorban valamilyen szerencsét hozó tárgyat vagy cselekedetet értenek, amiben sokszor, sokan babonás hittel bíznak. Például a mexikóiaknál a gyerekek többsége magánál tartja kabalatárgyát, az egyetemisták kabalaként szerencsés ruhadarabjaikat viselik, amikor vizsgára, tesztírásra készülnek, de számos ismert művész, sportoló is magával viszi kabalatárgyát a fellépésekre, versenyekre.

Kommentek

archivált tartalom

Nigriny Erzsébet #1

Nekem szimpatikus a beszámolója, az írás érthetően magyarázza el a Kabbala mibenlétét, amit az ezelőtt olvasottakról nem mondhatok el.
Köszönöm, tisztelettel, Erzsébet.

2010-09-15 18:12:57