A+ A A-

Jelentősebb földrengések az időszámításunk előtti második évezredtől napjainkig

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az ember hallgatja a híreket, krónikákat, nézi a TV híradásait és tehetetlenül megrendül a hallottakon és látottakon. Nehezen fogható fel az a borzalom, amit Japánban okozott a március 11-i földrengés és az azt követő cunami. Noha még nincsenek pontos számok a halottakról, az eltűntekről, nem tudni hány emberéletet követelt a tragédia, még felmérni sem lehet hányan váltak földönfutókká, s a károkról sem ismertek pontos adatok, az viszont biztos, hogy a Föld lakói együtt éreznek a szerencsétlenül járt ország szorgalmas lakóival.

A földrengéssel kapcsolatban többen mondták, hogy ilyen katasztrófák régen nem voltak. Megnéztem, a nyomtatott és elektronikus forrásokat, és egyedül Japánban minden évben legalább két földrengés volt ebben az évszázadban. Meglehet, ez lesz az eddigi történelmük legiszonyatosabbika. Ennél nagyobb erejűek az elmúlt 100 év során csak 1960-as (9.5-es magnitúdójú) chilei (Puerto Montt) és a Szumátra szigetén 2004. december 26-án pusztító, szökőárral kísért (9.3-as erősségű) földrengések voltak, azonban régen is előfordultak heves földmozgások. Ez ösztönzött arra, hogy utána nézzek, és kronológiai sorrendben összegyűjtsem történelmünk jelentősebb tektonikus tragédiáit.

i.e. 1831 Mount Tai (Kína), a halottak számáról nem szólnak a feljegyzések.
i.e. 446 Spárta (egyik kiváltó oka a peloponnészoszi háborúnak), a halálos áldozatokról nincs adat.
i.e. 226 Rhodosz (Görögország), a halottak száma nem ismert.
110 (Dian királyság, Jünnan, Kína), valószínűleg ezrek haltak meg.
365 Knósszosz, Kréta (Görögország), tízezrek haltak meg.
526 Antiokhia (Szíria), 250 000 halott.
551 Beirut-Tripoli (Libanon), a szökőárral kísér rengés 30 000 áldozatot követelt.
847 Damaszkusz (Irak) 70 000 halott.
856 Korinthosz (Görögország) 45 000 halott.
856 Kumisz, Dámghán (Irán), a halottak száma 45 000 - 200 000 közöttire becsülhető.
893 Dvin (Örményország), 30 000 áldozat.
893 Ardabil (Irán), 150 000 halott.
1042 Palmyra, Baalbek (Szíria), 50 000 halott.
1138 Aleppo (Szíria), 230 000 halott.
1201 és 1202 Felső-Egyiptom és Szíria (az éhínség és betegségek által okozott haláleseteket is beleértve) 1 100 000 áldozat.
1268 Kilikia, Anatólia (Törökország), 60 000 halott.
1290 Csili (Kína) 100 000 halott.
1481 Rhodosz (Görögország) 30 000 halott.
1531 Lisszabon (Portugália), 30 000 halott.
1556 Senhszi tartomány (Kína) 830 000 halott.
1667 Samaxi (Azerbajdzsán) 80 000 halott.
1693 Szicília, Catania (Olaszország) 60 000 halott.
1703 Edo (Tokió, Japán), cunamival kísért, 10 000 - 100 000 halott.
1727 Tabriz (Irán), 77 000 halott.
1730 Hokkaidó (Japán), 137 000 halott.
1731 Peking (Kína), 100 000 halott.
1755 Kashan (Irán), 40 000 áldozat.
1755 Lisszabon (Portugália), Spanyolország, Marokkó 60 000 halott.
1780 Tabriz (Irán), 200 000 halott.
1783 Calabria és Északkelet- Szicília, 35 000 halott.
1833 Szumátra, szökőárral kísért igen erős földrengés, „számos áldozat”.
1868 Arica (Chile), 28000 halott.
1883 Jáva (Indonézia), 100 000 halott.
1891 Mino Ovari (Japán) 25 000 halott.
1905 Kangra, Dzsammu és Kasmír állam (India), 20 000 halott.
1908 Calabria, Messina (Olaszország) 60 – 80 ezer halott.
1915 Abruzzók (Olaszország), 32 610 halott.
1920. Kanszu tartomány (Kína), 200 000 halott.
1923 Tokió, Yokohama (Japán), 140 000 halott.

1927 Nan-hegység (Kína), 40 000 halott.
1932 Kanszu-tartomány (Kína), 70 000 halott.
1935 Quetta (India, most Pakisztán), 60 000 halott.
1939 Chillán (Chile), 30 000 halott.
1939 Erzindzsan, Anatólia (Törökország), 33 000 halott.
1948 Ashabad (Türkmenisztán), 110 000 halott
1949 Ambato (Ecuador), 5-10 000 halott.
1960 Agadir (Marokkó), 12 500 halott.
1960 Puerto Montt, Valdivia tartomány (Chile), 5 700 halott. 
1962 Irán, 12 000 halott.
1963 Szkopje (Jugoszlávia, ma Macedónia), 1 070 halott.
1970 Chimbote (Észak-Peru), 70 000 halott.    
1972 Managua (Nicaragua), 5 000 halott.
1976 Guetamala város (Guatemala), 23 000 halott.
1976 Tangsan (Kína), 242 000 halott.
1977 Bukarest (Románia), 1 500 halott.
1978 Horasszán (Irán), 25 000 halott.
1979 Kolumbia, Ecuador, 600 halott.
1980 El Assznám (Algéria), 4 000 halott.
1980 Dél-Olaszország, 4 800 halott.
1983 Kelet-Törökország, 1 400 halott.
1985 Mexikóváros (Mexikó), 10 000 halott.
1986 San Salvador (El Salvador), 1 000 halott.
1988 Északnyugat-Örményország, 25000 áldozat.
1990 Északnyugat-Irán, 40 000 - 50 000 halott,
1995 Kobe (Japán), 6430 áldozat.
1999 Gölcük, Törökország, 17 000 halott
2001 Bhudzs és Ahmedábád (Gudzsarát állam, India), közel 20 000 halott.
2003 Bam (Irán) 26 000 áldozat.
2004 Szumátra, 230 000 halott.
2005 Észak-Pakisztán, 86 000 halott.
2008 Kelet-Szecsuán (Kína), 90 000 áldozat.   
2010 Haiti, 223 000 halott.
2011. március 11-én történetük eddig mért legerősebb földrengése, s az ezt követő cunami érte Japán keleti részét. Még nem tudható mennyi áldozatot követelt a katasztrófa.


Forrás:
The New York Times Almanac 2002, szerző: John Wright
A természettudományok zsebkönyve, Gondolat Kiadó, Budapest, 1963 (Kleine Enzyklopädie)
Új Idők Lexikona, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT. Kiadása
http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/world/historical.php
http://en.wikipedia.org/wiki/Historical_earthquakes
http://www.pdc.org/iweb/earthquake_history.jsp
http://en.wikipedia.org/wiki/Lists_of_earthquakes
http://hubpages.com/hub/History-of-Earthquakes-on-Planet-Earth

Hozzászólások  

0 #2 Rosta Erzsébet 2011-03-26 13:59
Kedves Ildikó!
Vulkanikus hegységeink a miocén és a pliocén korban alakultak ki, tehát még a legfiatalabb hegyeink is több millió évesek. A geológusok vizsgálatai szerint a pliocén korszak vége óta - tehát legalább két millió éve - hazánkban aktív vulkáni tevékenység nem volt.
Üdv. Erzsébet
Idézet
0 #1 Szegfű Ildikó 2011-03-25 08:33
Kedves Erzsébet!
A Magyarországon található vulkanikus hegyek mikor alakultak ki. Abaújszántón az 1400-1500- as években még morgott a hegy. Az emberek keresztet építettek a hegy tetejére, ami ma is áll. Még a legvadabb párttitkár se merte lebontani, sőt újjá varázsolta.
Idézet

További olvasnivaló

Kukubenku kézelemzése

  Tenyerének színe vöröses, sőt kézfején is fellelhetők vörös foltok, ez kolerikus, szenvedélyes természetre utalhat. Az ilyen kéz olyan emberre jellemző, aki tele van vitalitással. Feltéve, hogy a képeken látható...

Folytatás...

Emese kézelemzése

A keze - a különböző ujjvégződések alapján is - a vegyes kéztípusba sorolható. Az ilyen kezeken felfedezhető különböző ismertetőjegyek ellentmondásossá és nehezen körülírhatóvá teszik ezt a kéztípust. Azt, hogy kéz...

Folytatás...

Falánkok-e a frontérzékenyek?

Noha az időjárás kihat az ember hangulatára, viselkedésére, reakcióira, az emberi szervezetre nem a légtömegek fajtái, hanem cserélődésük, az úgynevezett időjárási frontok hatnak kedvezőtlenül. Megállapították, hogy az egészséges emberi...

Folytatás...

Hagyományos kínai arcolvasás az orvosi g…

Az arcolvasás hagyománya, bár több ezer éves, még ma is fontos szerepet a távol-keleti orvoslásban. Mivel az ember egészségének fizikai állapota is tükröződik a külső megjelenésében, az arc nemcsak a...

Folytatás...

Kevés és sok vonal a tenyérben

A kézelemzők többsége egyetért abban, hogy a finom vonalakkal teleszőtt tenyerű emberek rendszerint nagyon érzékenyek, ideges alkatúak, komplikált lelkületűek. Szenzitív természetükből fakadóan gyakran kínlódnak lelki zavarokkal. Ha a kézen...

Folytatás...

Sokféle szél van, talán még fáradt szél …

Amikor férjemnek lelkesen említettem egy érdekes kifejezést, a fáradt szél hasonlatot, amit Aujeszky László könyvéből olvastam, párom azonnal tiltakozott, hogy ilyet nem ismer a szakma. Tény, hogy az időjárás megfejtésében...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?