A+ A A-

Hogyan kellett régen az asztalnál illedelmesen viselkedni?

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Rokokó-korabeli eleink az úri asztaloknál követett illemszabályokat Péteri Takáts József, Erkölcsi oktatások címu könyvéből tudhatták meg, melyet tanítványának, Tolnai Festetits László grófnak írt.

„Az asztalnál is, evés közben mindenkor megtartsd az udvariasságnak, módos rendtartásnak bevett törvényeit, ha senki idegen nincsen jelen, hogy más úri személyek előtt se véts soha ellenek. Nem fog talán ártani némelyeket közülük nem annyira értésedre adni, mint csak említeni ez alkalmassággal – írja tanítványa számára a grófi nevelő.

Az első helyre ne vágyakozzál. Egyszerre ülj le a többiekkel. Tartsd egyenesen a derekadat, kezeid szem előtt legyenek, ne könyökölj, ne hintáld magadat. Az asztalkendő előtted függjön, hogy be ne mocskold a ruhádat.

Ha valamivel megkínálnak, illendőképpen köszönd meg, és ha nem akarnál is a feléd nyújtott tányérból venni, fogd máris kezedbe és úgy add tovább, annál kevesebbet tartasd azt ebédlő társad által, míg te vész belőle. De legyen szemed arra is, ha vannak még több személyek hátra, akinek valamelyik ételből nem jutott, nehogy a tál, bátor tetszenék is az étel, előtted egészen kiürüljön. Ha valami nem tetszik, minden szembetűnő jeladás nélkül add tovább.

Vigyázva nyúlj mindenhez, hogy se valamelyik evőeszköz ki ne essék kezedből, se az evés közt valamit ne koccants ki a tálból, se ki ne túrj a tányérról a metélgetés alatt. Félre ne tölts, se fel ne döntsd ivó poharadat.

Mértékletesen és halkan egyél, hogy ne talántán megégesd a szádat, vagy cikákolni (cigányútra jutott ételtől, italtól fuldokolva köhögni) és köhécselni kényszeríttessél mások undorodására és magad elpirulására. Mást erőltetni az ételre és italra kivált szinte részegségig, hogy legyen kiből bolondot csinálni, utálatos erkölcstelenség.

Amely kanállal ettél, ne nyúlj azzal újra a tálba. Ha mocskosak az evőszerek, azokat lenyalogatni, vagy asztal-ruhába törölni illetlenség.

Az evés ideje a pihenés, jó kedv és egészség fenntartásának ideje. Aki mást akármiként megbosszant, megszomorít, mintegy torkára forrasztja és epével keveri az étkeket, azért valakinek örömét felzavarni káros mulatság.

Az asztalnál némán ülni gyávaság, a szomszéd fülébe susogni embertelenség, más beszédébe vágni, hangos lármázással ellentmondani – gorombaság.

Az egészség-italhoz te elsőnek ne kezdj, mert részint már szokáson kívül van, részint ki kell főzve lenni a rövid és elmés üdvözlésnek, hogy tetszhessen.”

[Forrás: Az ezeréves Magyarország, Budapest, 1939. Az idézett mű eredeti címe: Erköltsi Oktatások melyeket Tolnai gr. Festetich László kedves tanítványának szivére kötött Péteri Takáts Josef. (1799.)]

További olvasnivaló

Trivandrumból Delhibe

Forró napra ébredünk, tűző fény vakít be ablakunkon. A gyors készülődés után alaposan szemrevételezzük a szobát, nem hagyunk-e itt valamit. Aztán irány a reptér! A pöfögő kis autóriksában olyan...

Folytatás...

A rajzolatok által szimbolizált szemé…

Jaquin angol kézelemző a 20. század harmincas éveiben kezdte tanulmányozni az individuális személyek ujjlenyomatai és pszichológiai jellemzői közötti kapcsolatokat, ugyanis azt szerette volna megtudni, hogy vajon az örvény mintázat...

Folytatás...

Kukubenku kézelemzése

  Tenyerének színe vöröses, sőt kézfején is fellelhetők vörös foltok, ez kolerikus, szenvedélyes természetre utalhat. Az ilyen kéz olyan emberre jellemző, aki tele van vitalitással. Feltéve, hogy a képeken látható...

Folytatás...

Bokor kézelemzése

A kézről alkotott képet az alakja, nagysága, az ujjak mérete egymáshoz és a kézhez viszonyítva, hajlékony vagy merev voltuk, a bőr állaga, színe határozza meg. A fényképekről nem tudom megállapítani...

Folytatás...

Cérnametélt édességek, khírek és f…

Valamikor azt hittem, hogy a cérnametélt kizárólag csak húslevesbe való, aztán vegetáriánussá válásunk után zöldséglevesbe főztem levesbetétként. A zöldséges chop-suey - melynek receptje nemrég jelent meg honlapomon - elkészítésénél...

Folytatás...

Interjú nagybátyámmal, Szász Endrév…

Hetvenedik életévét taposó nagybátyámhoz, Szász Endréhez, egy napsütötte, tavaszi napon látogattam el a fák csöndjében megbúvó várdai kastélyba. Bandival - így hívták jó ismerősei, barátai, családjának tagjai - mindig...

Folytatás...