G.B. közlekedési balesetéről írt helyszínelő jelentés szűkszavú, csak a baleset körülményeit, a tényeket tartalmazza.
A jelentésből: G.B. 19 éves gépkocsivezető tehergépkocsival nappal, városban 50 km/óra sebességgel közelítette meg egy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával védett út kereszteződését és a védett útvonalon jobbról érkező V.I. 20 éves motorkerékpárost az útkereszteződés közvetlen közelében észlelte, hiába fékezett a kormányt balra rántotta, de az ütközést elkerülni nem tudta. A tehergépkocsi jobb elejével a motorkerékpárnak ütközött, majd azt maga előtt tolva, a menetirány szerinti baloldalon állt meg, az úttest tengelyével derékszögben. A tehergépkocsi 40,1 m-es féknyom maradt vissza.
A baleset következtében a motorkerékpár vezetője olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt, a motorkerékpár 21 éves utasát életveszélyes sérülést a D. kórház sebészetére szállították. A baleset időpontjában az idő borult volt, a látási viszonyok jók voltak, az úttest száraz, aszfalt 6 méter széles. A gépkocsivezető műszaki hibára nem hivatkozott, de a baleset kimenetelére figyelemmel, a rendőrség a tehergépkocsi igazságügyi szakértő vizsgálatát rendelte el. A gépkocsivezető jogosítványát a rendőrség a helyszínen bevonta.
Eddig a jelentésből, s nézzük meg, ami a baleset mögött van.
A gépkocsivezető gyakorlati ideje két hónap. Tizenkét órája dolgozott, előtte 48 óra pihenőideje volt. A baleset 2 km-re történt az úti céltól. A gépkocsivezető megállás nélkül tette meg a 260 km-es utat, országúton.
Városból országútra térve, kevesebb jelzésre kell figyelnünk, így gyakran lazítunk, gyönyörködünk a tájban. Néha el is álmosodunk.
Országútról városba érve, a helyzet egy csapásra megváltozik. A jelzőtáblák, információk száma hirtelen megnő. Olyan ez, mintha sötétből hirtelen világosba lépnénk. Ilyenkor egy kis idő kell, míg szemünk alkalmazkodik az erős fényhez. Az alkalmazkodás sok esetben lassabban megy, mint ahogy a gépkocsi halad.
Az „átállást” megnehezíti az a tény is, ha hosszú út állt mögöttünk. Amíg védett útvonalon haladunk addig fokozott biztonságérzetek, magabiztosságot érzünk. Viszont a túlzott biztonságérzet és fáradtság már kifejezetten veszélyes, mert mindig figyelmetlenséggel párosul. A vezetők nem veszik figyelembe a kapott információkat és figyelmen kívül hagyják a táblákat.
Ennél a balesetnél közreható tényező volt a fiatal gépkocsivezető gyakorlatlansága is, mivel szervezete nem szokhatott hozzá a hosszabb szolgálati idővel együtt járó fokozottabb igénybevételhez.
G.B. gépkocsivezetőt a bíróság bűnösnek találta halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettében, ezért a vádlottat 2 évi, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre mint főbüntetésre, mellékbüntetésül a járművezetéstől 4 évi eltiltásra ítélte.
Mind a hazai, mind a nemzetközi felmérések azt igazolják, hogy tartós vezetésnél legalább négyóránként pár perces testmozgással egybekötött pihenéssel csökken a vezetéssel együtt járó fáradtság. A pihenés alatt ne maradjunk ücsörögve tovább a kocsiban, az üzemanyagtöltésre várva is nem árt kiszállni a kocsiból. Frissintően hat az autós testedzés, vagy az izometriás torna. Az erős kávé nem növeli a teljesítményünket, sőt a fáradtságunkon sem enyhit, jobb a tea.