A grafológiáról valójában csak felszínes ismereteim vannak, mielőtt olvastam volna róla, csak annyit tudtam, hogy a grafológusok a kézírásból képesek az ember jellemét megállapítani. Azt állítják az írásszakértők, hogy a világon nincs két ember, akinek a kézírása egyforma lenne, és mind az írást, mind pedig az ember személyiségét az agya irányítja, az írások a különbözőségéből következtetni lehet a jellemvonások egyediségére. A grafológusok nem vizsgálják az írás tartalmát, következtetéseiket kizárólag az írás kinézete, formája, a betűk alakja, a szavak, mondatok, sorok elrendezése alapján vonják le. Az egyre tökéletesedő írásvizsgálatok során a szakemberek azt is meg tudják állapítani, hogy melyik írás utánzat, hamisítás, tehát nem valódi. Az elemzések során sokféle összetevőre koncentrálnak, többféle szempont alapján döntenek - többek között - nézik az írás rendezettségét, az arányosságát, a betűk nagyságát, formáját, a betűszárak hosszát, az írásvonal kötöttségét vagy szaggatottságát, véleményezik az összbenyomást.
Nagy általánosságban a grafológusok a szabályos írású embert céltudatos, akaraterővel rendelkezőnek tartják, a szabálytalan írásúról akaratgyengeséget feltételeznek. A nagy betűkkel írók becsvágyók, az apró betűkkel írók viszont mereven pedánsak. A gyors tempójú írás heves vérmérsékletre utal, a lassú írás pedig nyugodt, megfontolt, kimért karakterű emberről vall. A szöges formájú írás stabil jellemről árulkodik, az árkádos írás zárkózott, nehezen barátkozó embert jellemez, a girlandos írás jószívű, szociálisan érzékeny embert sejtet, a fonalas forma hajlékonyságot, ingatagságra való hajlamot szimbolizál, az ilyen ember nagyon befolyásolható. Ezek az írásmódok gyakran keverednek egymással, ebben az esetben többletmunkája, nehéz dolga van a grafológusnak.
Noha az írásból történő karakterolvasás Dél-Indiában és Kínában már körülbelül 4000 éve, majd később az ókori Görögországban, illetőleg a korabeli zsidó-keresztény kultúrában is bevett gyakorlat volt, a modern grafológia megszületése a 17. században élt olasz orvos, Camillo Baldi tevékenységéhez kapcsolható. A kézíráselemzés, mely Itáliából indult hódító útjára, a 18-19. században már egész Európában elterjedt, és divatossá lett. Olyan hírességek, mint Leibniz, Goethe, Walter Scott képesek voltak pusztán intuitív módon ismerőseik kézírásáról véleményt formálni. A grafológia elnevezés Jean Hippolyte Michon abbétól származik, aki a kézírásokban fellelhető törvényszerűségeket mérte fel, s állította párhuzamba a személyiségjegyekkel. A Grafológiai Társaságot 1871-ben megalapító Michon abbénak meglehetősen sok követője volt. A 19-20. század fordulóján - elsősorban a német nyelvű szerzők tevékenységének köszönhetően - a grafológia valóságos virágzásnak indult. Közülük különösen Ludwig Klages munkássága volt igen jelentős, ugyanis Svájcba költözve, ő alkotta meg elsőként a grafológia teljes és szisztematikus leírását. Noha őt követően még sokan mások is hozzájárultak az íráselemzés fejlesztéséhez, az alapelv - vagyis az, hogy a személyiségjegyek és az írás egyaránt az agy kontrollja alatt állnak - nem változott.
Könyvtárunkban a sok könyv közt megbújva, van egy grafológiával foglalkozó kiadványunk, amely régóta arra várt, hogy kezdjek vele valamit. Nemrégen, mint már annyiszor, a kezembe fogtam, ismét lapozgattam, tanulmányoztam, nézegettem, és mint annyiszor, újra megállapítottam, nagyon érdekes téma ez. Arra gondoltam, valószínűleg mást is érdekelhet ez a grafológiai kiadvány, ezután döntöttem úgy, közreadom a Kendi Miklós 1939. évi szabadalmát tartalmazó kis füzetet, melynek címe: Grafológus automata. Noha a címből talán ez nem tűnik ki, a 179 írásmintát bemutató füzet igen szórakoztató. A következőkben olvasható leírás tartalmilag teljesen megegyezik az eredetivel, csupán - figyelemmel a számítógépes megjelenítés sajátos feltételeire - az értékelésre vonatkozó útmutatón változtattam. Ennek kizárólag praktikus oka volt, ugyanis a webes változatban az elemzéshez használt digitalizált írásminták (az eredeti füzetben átlátszó fóliák) a számítógép monitorján jelennek meg, ezért nem a fóliákat kell az értékelendő írásra helyezni, hanem fordítva, az összehasonlításhoz a kézírásmintát kell egy - a monitoron látható sablonnal nagyjából azonos méretű - áttetsző lapra vagy fóliára elkészíteni, és monitoron megjelenő sablonokkal (táblákkal) egybevetni. Ezek után, ha a kézírásuk alapján szeretnék értékelni önmagukat, vagy ismerőseiket, nincs más dolguk, mint követni a következőkben leírt útmutatást. Mindehhez jó szórakozást kívánok!
Grafológus automata - Kendi Miklós szabadalma
A grafológia általános szükségessége kézenfekvővé teszi, hogy az ne csak a szakértők által, hanem mindenki által elvégezhető legyen. E gondolat megvalósítását szolgálja ez a szabadalom.
Ha valamilyen írást, levelet meg akarunk vizsgálni, úgy azt megfelelő jó világítással terítsük magunk elé. Készítsünk elő jegyzetpapírt és ceruzát, és pontos sorrendben jegyezzük fel vizsgálódásaink eredményét. Az I. táblával kezdjük el, és folytatólag, lehetőség szerint tartsuk be a római számmal jelzett táblákkal feltüntetett sorrendet. Ha azonban valamelyik táblánál, az összehasonlításnál (amelyet megkönnyít az, hogy a táblák átlátszó anyagra nyomtatták és így ráhelyezéssel is ellenőrizhetjük, hogy melyik számmal jelzett típusnak felel meg) aggodalmunk támadna, akkor ezt az aggodalmas tábla segítségével lefolytatandó vizsgálatot utolsónak hagyjuk, amikor már elegendő adat áll rendelkezésünkre és így könnyű a kiegészítés.
Az ábraszámot a jegyzetpapírra írjuk, úgyhogy az idevonatkozó magyarázatot könnyen utána írhassuk. Ennek megtörténte után olvassuk a számhoz fűzött magyarázatot, és azt pontosan feljegyezzük.
Az összes magyarázatokat összhangba kell hoznunk, hogy az esetleges látszólagos ellentmondásokat kiküszöböljük. Hangsúlyozzuk, hogy az ellentmondások mindig csak látszólagosak lesznek, ha az ábraszámot pontosan állapítottuk meg. Pl.: A följegyzésünknél, koncentrálás mellett esetleg olvasható kicsinyesség is, akkor kis gondolkodással könnyen kielemezhetünk egy olyan jellemvonást, ami a kettő eredménye: fontoskodás, okoskodás.
A leírt jellemvonásokat nagyon könnyen lehet úgy csoportosítani, hogy az szövegszerűen, mint kész jellemrajz, minden fárasztó fogalmazás nélkül leírható legyen. Így tehát elérte a találmány a célját, grafologizálható minden írás, illetve minden írásból jellemrajzot készíthetünk.
Figyeljük meg, hogy miképpen helyezkedik el az írás a papíron.
1. Egyenletes margó: formaérzék, gondosság, rendszeretet, tapintat.
2. Szűkülő margó: kezdeti bőkezűséget, pazarlást megfontolás, mérlegelés váltja fel.
3. Bővülő margó: az elhatározott takarékosságot pazarlás váltja fel.
4. Változó margó: változó szempontok a beosztást és gazdasági érzéket illetőleg.
Fektessük rá a megvizsgálandó írást a monitorra, hogy az írás alapvonala az 5. és 6. vonalon legyen.
Vizsgáljuk meg, hogy az írás dőlési szöge melyik iránynak felel meg. A dőlési szög adja meg (különösen a hosszúszárú betűknél) az egyéniség érzékenységének vagy önfegyelmezésének fokát.
9-10 normális érzékenység, mérséklet.
9-11 fokozott érzékenység.
9-12 túlérzékenység, hipochondria, túl könnyen reagálás.
9-7 óvatos mérséklet, önuralom, józanság.
9-13 rejtőzködés, elfojtás, hidegség.
9-14 túlzott mesterkéltség, őszinteséghiány.
A fentiek alapján jobbra dűlő és balra dűlő írásokról beszélhetünk.
A 9-7 irányban íródnak a felső hosszúszárú betűk, mint pl.: b, d, f, h, k, l, t. Minél hosszabb egy ilyen betű, annál több idealizmusra és szellemi érdeklődésre lehet az írójánál következtetni.
Minél alacsonyabban van írva, annál kevesebb és gyengébb ez a tulajdonság.
A 9-8 irányban íródnak az alsó hosszúszárú betűk, mint pl.: f, g, j, p, y.
Minél hosszabb egy ilyen betű, annál több anyagiasságra lehet az írójánál következtetni.
15. Normális dőlési szög: egyenletesség, kiegyensúlyozottság, mérsékelt temperamentum.
16. Fokozott jobbra dőltség: túlérzékenység, kevés önfegyelem.
17. Túlzottan jobbra dőltség: túlérzékenység, könnyen reagálás, érzelgősség, befolyásolhatóság.
18. Jobbra elfekvő írás: felfokozott reagáló készség, beteges érzékenység, hipochondria-hajlam.
19. Egyenes írás: fegyelem, óvatosság, önuralom.
20. Balra dőlt írás: elfojtás, zárkózottság, közömbösség, leplezés.
21. Túlzottan balra dőlt írás: affektáció, túlzott hidegség, őszinteséghiány, rejtőzködés.
Az írás nagyságánál tekintettel kell lenni a papír nagyságára. Egy névjegyen jóval kisebb betűkkel ír az ember, mint rendes nagyságú levélpapíron. Írásmintáink normális nagyságú papíron íródtak.
22. Normális nagyságú írás: jó beosztásérzék, mérsékelt igények, óvatosság.
23. Nagyalakú írás: igényesség, érvényesülésvágy, élénk mozgás.
24. Túlzott nagyságú írás: fölényesség, terjeszkedés, nagyzolás, tolakodás, fantáziabőség, színészi tehetség, nagyszájúság.
25. Normálisnál kisebb írás: koncentrálóképesség, megfigyelés, jó gazdasági érzék, rendszerezés.
26. Apró írás: erős koncentrálás, elemzés, boncolgatás, aprólékosság, fukarság.
27. Normális nyomaték: egyenletes erőkifejtés, gazdasági érzék.
28. Vaskos nyomaték: erős energia, nagy erőkifejtés, aktivitás, bő fantázia, érdeklődés.
29. Vékony, nyomaték nélküli írás: passzivitás, nőiesség, puha energia, kevés önállóság, elkényeztetettség.
30. Szétkent, tisztás írás: nyers erő, anyagiasság, élvezetvágy, mértéktelenség, nehézkesség, érzékiség.
31. Szálkás írás: kényeskedés, túl nőiesség, passzív várakozó tétlenség, kiszolgálás utáni vágy.
32. Normális szó- és sorköz: jó átlagos szellemi képességű, aránylag jó modorú egyéniség.
33. Széles szó- és sorközök: magyarázó, oktató, gyámkodó, egyéniség, aki rendszerint attól tart, hogy nem értik meg. Ez együtt jár azzal, hogy mások szellemi képességeit, egy kissé alábecsüli.
34. Zsúfolt szó- és sorközök: kicsinyesség, fukarság, koncentrálóképesség, formaságok iránti közömbösség.
(Ha a szó- és sorközök összefolynak, s mintegy szövedéket alkotnak, az rendszerint lelki zűrzavar, félelemérzetek, beteges bizalmatlanság, rögeszmék, idegbetegség, elmebaj jele.)
35. Egyenes sorok, amelyeknek alsó alapvonala egyenes vonalat alkot: fegyelmezettség, önuralom, rendezettség, formákhoz ragaszkodás, kiegyensúlyozott kedélyállapot.
36. Emelkedő sorok, az alapvonallal emelkedő szárú szöget alkotnak: nagyra törekvés, ambíciók, derű, optimizmus, vállalkozó szellem, kitartás, érdeklődés.
37. Süllyedő sorok az egyenes vonal alá hanyatlanak: fáradtság, lelki depresszió, lehangoltság, elernyedés, aggodalmak, testi állapot felőli bizonytalanság, bizonytalanság, pesszimizmus.
38. Hullámvonal-alakú sorok: változó hangulat, pillanatnyi hatások, kevés ellenállóerő, állhatatlanság.
39. Olyan egyéniségek írásában található, akik valamely lelki depresszióból kikerülni törekszenek.
40. Olyan egyéniségek írásában találhatók, akik valamely lelki depresszió ellen nagy erőfeszítéssel, de kevés sikerrel küzdenek.
Kezdővonások:
41. Rendszerélet, óvatosság, mérsékelt kritika.
42. Zárkózottság, tartózkodás, elvonatkozás anyagi dolgoktól, vitakerülés.
43. Bőkezűség, közlékenység, vitatkozó hajlam.
44. Fecsegés, terjengősség, pletykálkodás, körülményeskedés.
45. Támadó vitatkozás, támadó kritizálás.
46. Széles gesztusú, nagylélegzetű szószaporítás, okvetetlenkedés, „minden lében kanál”.
Végvonások:
47. Rendszeretet, óvatosság, tartózkodó kritika, hallgatagság.
48. Figyelés, szemmel tartás, kontroll.
49. Mérséklet, tartózkodás, elhallgatás.
50. Egoizmus, önmagára koncentráltság.
51. Élénkség, lendület, humorérzék, tréfahajlam, kedélyesség, könnyen barátkozás.
52. Bizalmatlanság, kontroll, ellenkező kritika.
53. Állandó szembehelyezkedés, eredmények, pozíció megszerzése, támadóhajlam.
54. Védekező bizalmatlanság, félelem a megtévesztéstől, eredmények, pozíció megtartása.
55. Lehangoltság, lelki depresszió, lemondás.
56. Rejtőzködés, titkolódzás, őszinteséghiány, egoizmus.
57. Kötött írás az, amelyben a szavak betűi egymással hézag nélkül összefüggnek: Jelenti általában a logikus gondolkodást, jó koncentrálóképességet, de igen gyakran – különösen a kezdetleges írásokban - az egyoldalúságot is.
58. Kötetlen írás az, amelyben a szavak betűi túlnyomóan külön állnak, betűk és szótagok között hézagok vannak: Ösztönösség, megérző- és sejtő képesség, művészhajlam, sokirányúság, elméleti sokoldalúság jele.
59. Külön írt, petyegtetett írás betűi mind egyenkint külön állnak, sőt az egyes betűk elemei is külön vannak írva: Kényeskedés, válogatás, nyugtalanság, szervi idegesség, gyomorbaj, testi gyengeség.
60. Árkádívelésű írás: jellegzetessége a felülről fedés, burkolás, letakarás, az a törekvés, hogy az író dolgaiba, eljárásaiba, gondolatvilágába ne lehessen belelátni. Nyíltsághiány, leleplezés, titkolódzás.
61. Girland ívelésű írás: jellegzetessége a felül nyitott ívek. Nyíltság, megegyezés, ellentétek kiegyenlítése, jóindulat, előzékenység jele. Olyan emberek írása, akiknek egyéniségében a társas ösztön szolidaritásérzet jó ki van fejlődve.
62. Hegyes ívelésű írás: írói önzők, önmagukra koncentráltak, makacsok, ellenszegülők, élesek és kíméletlenek.
63. Fonalszerű írás: zárkózott, kifürkészhetetlen, óvatos, bizalmatlan, hallgatag egyéniségek írása. Diplomataírás.
64. Vegyes ívelésű írás: amiben árkád, girland, hegyes esetleg fonalszerű forma is előfordul, a mindig megalkuvó, szükségszerűen alkalmazkodó egyéniségek írása.
65. Egyformán normális felső és alsószárak: egyformán fejlett idealizmus és anyagiasság.
66. Nagyobb felső, mint alsószárak: több, sőt túlnyomó idealizmus, mint anyagiasság.
67. Nagyobb alsó, mint felső szárak: több, sőt túlnyomó anyagiasság, mint idealizmus.
68. Egyformán nagy alsó és felső szárak: jó organizáló tehetség, széles látókör.
69. Önző, önmagára koncentrált egyéniség. Kicsinyes és fontoskodó. Rendszerint bürokrata írásokban látható.
70. Önző, telve önmagára vonatkoztatott élénk elképzelésekkel.
71. Szellemi előrehaladottság, több-kevesebb előítélet-mentesség.
72. Impulzivitás, élénk lendület mellett sok környezeti elégedetlenség.
73. Elhagyatottság. Olyan egyéniségek írásában látható, akik minden körülmény között egyedül érzik magukat.
74. Hatalmaskodás, ellentmondást nem tűrés, házi zsarnok hajlamok.
75. Fölényes és despotikus önzés. „Mindent nekem” elve.
76. Alattomos és titkolódzó, háttérben leselkedő, kockázatot kerülő zsarnokoskodás.
77. Sietés, gyors gondolkodás, formák negligálása, gyors logika.
78. Józan egyszerűség, egyenesség.
79. Nagymértékű anyagias színezetű fantázia.
80. Mozgáskorlátozás, szabadsághiány okozta elégedetlenség.
81. Objektivitás, szabályszerűség, alkalmazkodás.
82. Tipikusan nőies jellegű betű. Férfiírásokban annak a jele, hogy az író kellemetlenül vénasszonyos modorú.
83. Fegyelmezett fantázia.
84. Felfokozott fantázia.
85. Fantáziahiány. Gyenge önbizalom.
86. Kicsinyesség, bogarászó kritika.
87. Választékosság, modorbeli mesterkéltség. Egyúttal az állandó feszélyezettség külső affektálással való leplezése.
88. Alattomosság, hazudozó hajlam.
89. Nyíltság, őszinteség, közvetlenség.
90. Aljasság, lesben állás, indirekt utak, megbízhatatlanság.
91. Tárgyilagos, alkalmazkodás, óvatos mérlegelés.
92. Fölényesség, uralkodni vágyás.
93. Nagyra törő, bizakodó fölényesség.
94. Erőszakosság, nyersesség, kíméletlenség.
95. Önfejűség, alkalmazkodásképtelenség, ellenszegülés.
96. Érzelmi vonatkozású csalódottság.
97. Anyagi vonatkozású csalódottság, ambícióvesztettség, hiábavalóság-érzet.
98. Rendszeretet, pontosság.
99. Élénkség, törekvés.
100. Vontatottság, bizonytalanság.
101. Élénk lendület, sietség, gyors gondolkodás.
102. Forma-negligálás, elsietettség.
103. Makacsság.
104. Nagyravágyás.
105. Józan, gondos aprólékosság.
106. Nagyzolás, fölényesség, színészi hajlam.
107. Intelligencia, olvasottság, szókincs.
108. Hazudozás, szélhámos hajlamok, megbízhatatlanság.
109. Letörtség, ambícióvesztettség.
110. Objektivitás.
111. Nagyzolás, önmaga túlbecsülése, mások lenézése.
112. Túltengő fantázia, mértéktelenség.
113. Gyámkodás, gondoskodás, védelem.
114. Intellektuális, szellemi magasrendűség.
115. Letörés, csüggedés, lemondás.
116. Mozgáskorlátozás, szabadsághiány, környezetből kivágyódás.
117. Bizalmatlanság, kockázat kerülése.
118. Megalkuvás, alkalmazkodás, megegyezésre törekvés. Büszkeség.
120. Olvasottság, széles szellemi látókör.
121. Egyszerűség.
122. Nagyzási mánia, beteges önteltség, önimádat.
123. Alkalmazkodóképesség.
124. Büszkeség, felülkerekedni törekvés.
125. Megalkuvás, magát alárendelni tudás.
126. Gőg, leereszkedés, lenézés.
127. Alattomos törtetés, számítás.
128. Lemondás, ambícióvesztettség.
129. Szélhámos tendenciák, hazudozás.
130. Egyszerűség, óvatos mérséklet.
131. Protezsáló, gyámkodó modor.
132. Energia, hangsúlyozás.
133. Gyengeség, passzivitás, félreállás.
134. Szabályokhoz ragaszkodás.
135. Materializmus.
136. Támadókedv, önfejűség, összeférhetetlenség.
137. Lendület, élénkség, alkalmazkodás.
138. Túl élénk fantázia.
139. Intelligens kritika, kontroll, megfigyelés.
140. Színészkedés, nagyzolás, tolakodás, tapintatlanság, mesélés.
141. Személyes büszkeség.
142. Egyszerűség, szerénység, igénytelenség.
143. Lehangoltság, elégedetlenség mellett támadóhajlam.
144. Gyámkodó hajlam – mögötte sok rejtőzködés és titkolódzás.
145. Kontroll, hivatali bizalmatlanság.
146. Harci kedv, agresszivitás, kíméletlenség.
147. Nagyravágyó tervezgetés, védekező bizalmatlanság, rejtőzködés.
148. Burkolt védekezés a támadás színe mögött.
149. Lemondás, visszavonulás.
150. Leegyszerűsített fantázia, olvasottság, elemzés, figyelés.
151. Lelki depresszió, bizonytalanság.
152. Nyers, terjeszkedő, brutális érvényesülési vágy, túlzott, mértéktelen érzékiség.
153. Jó megfigyelés, formaérzék, igazságszeretet.
154. Művészírás: Írója mindenféle realitásoktól és anyagi dolgoktól távol áll, csak eszményeiben él, és lassan elveszti minden összeköttetését a való élettel.
155. Asszonyírás: Előkelősködő, de alapjában véve nyers, erőszakos, törtető, kíméletlen, önző egyéniség.
156. Iparos írás: Tetszelgős, hiú, öntelt. Hencegő, nagy teljesítményeket produkáló egyéniség, ez azonban nem hasznos és nem termékeny erőfeszítés, hanem tisztán produkció.
157. Félművelt egyéniség írása: Fontoskodás, nagyképűség, hazudozó beállítások, félrevezetés, kényeskedő válogatás, túl nőiesség.
158. Művészírás: Fejlett formaérzék, széles látókör, jó kifejezőképesség, eleven fantázia.
159. Politizáló katonaírás: Keménység, lendület, kíméletlenség, fanatizmus, jelszó-ember.
160. Vezető szerepű egyéniség írása: Nagy energia, széles gesztusú tevékenység, nagy kezdeti lendület, állandó és kíméletlen ellenőrzés, szükségszerű önmegtagadás. Támadó védekezés. Politika.
161. Szolgaírás: Tehetetlen rendelkezésre állás. Instrukcióvárás, szolgálatkészség, önállótlanság.
162. Diplomataírás: Olyan egyéniség, aki megveti valahol a lábát, s onnan mindent és mindenkit távol tud tartani.
163. Kóklerírás: A látszólagos öntudatosság és határozottság mögött állandó félelem a leleplezéstől.
164. Bürokrata kézjegye: Bizalmatlanság. Csalástól, félrevezetéstől való félelem. Állandó védekezés.
165. Harcra kész egyéniség írása: Kemény, résen álló, nagy erőfeszítésekre kész ember írása. A névvonás egy kard.
166. Szélhámos írása: Kápráztatás, szemfényvesztés, beugratás.
166/a Nyers és érzéki anyagiasság, fülledt erotikus fantázia, mohó élvezetvágy.
166/b Laza, túlérzékeny, lemondó, pesszimista, aki nem bízik önmagában és sorsában.
167. Normális érzékiség. Normális, érdeklődés másneműek iránt.
168. Erotikus érvényesülési vágy. Erős tetszeni vágyás.
169. A nemiség bizonytalanság-érzete.
170. Lemondás, beletörődés.
171. Elszigetelődés. Egyedüllét.
172. Érzelmi és érzéki hidegség.
173. Kicsapongó érzékiség. Mértéktelenség.
174. Túláradó, mindent elárasztó érzékiség és hatalomvágy.
175. Néhány betű- és szóelem Haarmann, a hannoveri tömeggyilkos írásából. (A «Rehbrek» szó kezdőbetűjén látszik a jellegzetes púp. Haarmannak angolkórból keletkezett gerincferdülése volt.)
177. Melankólia, gyengeség, teljes lemondás.
178. Feltehető altesti bántalmak.
179. Fékezhetetlen túltengő nemi ösztönök. Kielégíthetetlenség.
Kommentek
archivált tartalomRosta Erzsébet #3
Kedves Gergász Tamás! Kérésére - és részben az előző hozzászóló felvetésére is - az a válaszom, hogy - miként ezt az írásom bevezetőjében is jeleztem - magam csak nagy vonalakban, általánosságban ismerem a kézírás-elemzést. Ez a magyarázata cikkem rövidségének. Kendi Miklós szabadalmára, a "Grafológus automata" című kiadványra házi könyvtárunkban találtam rá, s mivel arra gondoltam, talán érdekelheti az olvasókat, ezért közreadtam. Egyébként e témában jó néhány írás, tanulmány található a könyvtárakban, és az Interneten is számos grafológus hirdeti magát. Üdvözlettel, Rosta Erzsébet
2009-10-21 09:11:13Gergász Tamás #2
Szerintem ez nagyon hasznos, csak kevés. HA VALAKI TUD ESETLEG VALAMIT, AHOL VAGY AMIBEN TÖBB EHHEZ HASONLÓ INFORMÁCIÓ VAN, AZ KÉREM SZÉPEN JELEZZE. Köszönöm.
2009-10-20 17:42:48kr #1
Köszönöm a cikket, nagyon hasznos. Bár főleg részjelenségeket említ, amelyeknek lehet több jelentése is, nagyon érdekes és jó támpont.
2009-04-28 21:23:44