A+ A A-

’Evés közben jön meg az étvágy.’ - Aforizmák az evésről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az a miénk, amit megeszünk. (Cicero, római író, filozófus, politikus; élt i.e. 106 - i.e. 43)

Kényes gyomorra mutat, mikor valaki mindenbe belekóstol. (Seneca, római filozófus, drámaíró, politikus; élt i.e. 4 - i.sz. 65)

Egyél, hogy élj, de ne azért élj, hogy egyél! (Balbus, római? aforizmaszerző; élt a 3. sz. végén, 4. sz. elején)

Az étel hallgataggá, az ital fecsegővé szokta tenni az embereket (Macrobius, római államhivatalnok, grammatikus; élt a 4. sz. végén, s az 5. század első felében)

Hogy könnyű legyen az álmod, rövid legyen vacsorád.  (Salernói iskola tanítói)

Ebéd után pihenj le, vagy menj ezer lépésnyit! (Salernói iskola tanítói)

Evés közben gyakran igyál vizet. (Salernói iskola tanítói)

Akkor jó a sajt, ha fösvény kézzel mérik. (Salernói iskola tanítói)

Aki elsőnek érkezik, elsőként ehet (Eike von Repchow, német prózaíró, jogász; élt 1180? - 1233)

Az éhség a legjobb szakács, csakhogy nincs mit ennie. (Freidank, német költő, vándorpap, élt 1200? -1233)

Egyforma távol és egyforma csábos / két falat közt, a szabad ember éhen / veszne, s egyiket sem vinné fogához. (Dante, olasz költő, élt 1265 -1321)

Evés közben jön meg az étvágy. (Rabelais, francia orvos, író, humorista; élt 1494? - 1553)

Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság. (Cervantes, spanyol regényíró, költő, drámaíró; élt 1547-1616 között)

Mi az ember, / ha drága idején vett fő java / Alvás, evés csak? / Nem több mint barom. (Shakespeare, angol drámaíró; élt 1564-1616)

A mértékletesség, az egészség szeretete, vagy pedig képtelenség arra, hogy sokat együnk (La Rochefoucauld, francia aforizmaszerző; élt 1613 - 1680)

Nem elég az, hogy nem tömjük túl magunkat, de ne is együnk mindig, amikor éhesek vagyunk. (Grimmelshausen, német regényíró; élt 1621? - 1676)

A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás. (Goldoni, olasz vígjátékíró; élt 1707 - 1793)

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy! (Brillant-Savarin, francia gasztronómus, író; élt 1755 - 1841)

Mire való a sok fogás étkezésnél? Az ember nem áll sokkal a többi állat fölött, ha legnagyobb élvezete a terített asztal. (Beethoven, német zeneszerző; élt 1770 - 1827)

További olvasnivaló

Daisy1987 kézelemzése

Bár a tenyerek egyértelműen hosszúkásaknak tűnnek, azonban mivel a - különböző magasságból és szögbeállításból készült - fotók alapján az ujjak és a tenyér egymáshoz viszonyított méretét nem lehet megállapítani (ellentmondásos...

Folytatás...

Pipacs, azaz a vadmák

A nálunk kerti máknak nevezett ópium mák e távoli, szegény rokona, elsősorban a gabonatáblák kísérő növénye, a szántók szélén, a parlagokon él. Régebben gyakran eltűnt, amikor felhagytak a...

Folytatás...

Csillagjóslás a kezdetek kezdetén

A csillagokból való jóslásban már a legégibb időkben élő emberek sokasága hitt. A legősibb elképzelés szerint az égitestek helyzetéből és mozgásából lehet kiolvasni a jövőt. Ez érthető...

Folytatás...

Kánikula - caniculares dies

  A kutyanapok (caniculares dies) kifejezés, melyből egyébként a mi kánikula szavunk is származik, a Római Birodalom virágzása idején vált elterjedtté, és az elnevezés a Szíriuszra (kutyacsillagra) utal. A régi rómaiak...

Folytatás...

Kriszta kézelemzése

Ujjai a kézfej felől nézve jóval hosszabbaknak látszanak, mint a tenyérről készült képeken. Ha az utóbbiakon hasonlítjuk össze az ujjakat a tenyérrel, kiderül, hogy az ujjak valóban hosszúak, de...

Folytatás...

Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan ba…

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta...

Folytatás...