A+ A A-

’Evés közben jön meg az étvágy.’ - Aforizmák az evésről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az a miénk, amit megeszünk. (Cicero, római író, filozófus, politikus; élt i.e. 106 - i.e. 43)

Kényes gyomorra mutat, mikor valaki mindenbe belekóstol. (Seneca, római filozófus, drámaíró, politikus; élt i.e. 4 - i.sz. 65)

Egyél, hogy élj, de ne azért élj, hogy egyél! (Balbus, római? aforizmaszerző; élt a 3. sz. végén, 4. sz. elején)

Az étel hallgataggá, az ital fecsegővé szokta tenni az embereket (Macrobius, római államhivatalnok, grammatikus; élt a 4. sz. végén, s az 5. század első felében)

Hogy könnyű legyen az álmod, rövid legyen vacsorád.  (Salernói iskola tanítói)

Ebéd után pihenj le, vagy menj ezer lépésnyit! (Salernói iskola tanítói)

Evés közben gyakran igyál vizet. (Salernói iskola tanítói)

Akkor jó a sajt, ha fösvény kézzel mérik. (Salernói iskola tanítói)

Aki elsőnek érkezik, elsőként ehet (Eike von Repchow, német prózaíró, jogász; élt 1180? - 1233)

Az éhség a legjobb szakács, csakhogy nincs mit ennie. (Freidank, német költő, vándorpap, élt 1200? -1233)

Egyforma távol és egyforma csábos / két falat közt, a szabad ember éhen / veszne, s egyiket sem vinné fogához. (Dante, olasz költő, élt 1265 -1321)

Evés közben jön meg az étvágy. (Rabelais, francia orvos, író, humorista; élt 1494? - 1553)

Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság. (Cervantes, spanyol regényíró, költő, drámaíró; élt 1547-1616 között)

Mi az ember, / ha drága idején vett fő java / Alvás, evés csak? / Nem több mint barom. (Shakespeare, angol drámaíró; élt 1564-1616)

A mértékletesség, az egészség szeretete, vagy pedig képtelenség arra, hogy sokat együnk (La Rochefoucauld, francia aforizmaszerző; élt 1613 - 1680)

Nem elég az, hogy nem tömjük túl magunkat, de ne is együnk mindig, amikor éhesek vagyunk. (Grimmelshausen, német regényíró; élt 1621? - 1676)

A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás. (Goldoni, olasz vígjátékíró; élt 1707 - 1793)

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy! (Brillant-Savarin, francia gasztronómus, író; élt 1755 - 1841)

Mire való a sok fogás étkezésnél? Az ember nem áll sokkal a többi állat fölött, ha legnagyobb élvezete a terített asztal. (Beethoven, német zeneszerző; élt 1770 - 1827)

További olvasnivaló

Kovalami állatok

Már az első nap első félórájában piros pecsenyére sült bőrünk, de aztán fokozatosan értük el a bronzos szint, sőt idővel kezdtünk hasonlítani a keralaiakhoz, testünk barnás fekete, vagy inkább...

Folytatás...

Szumáti gyümölcsei, Santi lungija

Ismeretségünk Szumátival, a picinyke gyümölcsárus asszonnyal – ahogy ezt tőle később megtudtuk – Kerala állam fővárosában, Trivandrumban (mai nevén Thiruvanthapuram) kezdődött. Az egyik reggel, amikor a Kovalam partra igyekezvén...

Folytatás...

A hüvelykujj tőperce - más néven té…

Vénusz-dombnak, illetve ténárnak a hüvelykujj alatti párnát nevezik. Mivel a Vénusz a nőiességet, a testi szépséget, a szerelmet, a vonzalmat, az egyensúlyt, a harmóniát, a jó ízlést reprezentálja, a...

Folytatás...

A magzati lét valamint a környezet és…

A kézvonalak formájára már az embrionális fejlődés is jelentős befolyással van. A tenyér vonalai, a papilláris gerincek a terhesség (magzati élet) harmadik, negyedik hónapjában kezdenek kialakulni, és az ötödik hónap...

Folytatás...

Dzsantar Mantar

Dzsajpurban, amikor a Királyi Palotával átellenben megpillantjuk a Dzsantar Mantar modern formájú, különleges alakú műszereit, olyan érzésünk támad, mintha egyenesen a jövőbe, vagy egy absztrakt szobrászművész kiállítására érkeztünk volna. A...

Folytatás...

Monetti kézelemzése

  A kezek morfológiai jellemzőit vizsgálva, elsőként az tűnik szembe, hogy a balkéz - mely jelen esetben az aktív kéz - mutatóujja (különösen a kézfejről készült képen) határozottan a hüvelykujj felé...

Folytatás...