A+ A A-

’Evés közben jön meg az étvágy.’ - Aforizmák az evésről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az a miénk, amit megeszünk. (Cicero, római író, filozófus, politikus; élt i.e. 106 - i.e. 43)

Kényes gyomorra mutat, mikor valaki mindenbe belekóstol. (Seneca, római filozófus, drámaíró, politikus; élt i.e. 4 - i.sz. 65)

Egyél, hogy élj, de ne azért élj, hogy egyél! (Balbus, római? aforizmaszerző; élt a 3. sz. végén, 4. sz. elején)

Az étel hallgataggá, az ital fecsegővé szokta tenni az embereket (Macrobius, római államhivatalnok, grammatikus; élt a 4. sz. végén, s az 5. század első felében)

Hogy könnyű legyen az álmod, rövid legyen vacsorád.  (Salernói iskola tanítói)

Ebéd után pihenj le, vagy menj ezer lépésnyit! (Salernói iskola tanítói)

Evés közben gyakran igyál vizet. (Salernói iskola tanítói)

Akkor jó a sajt, ha fösvény kézzel mérik. (Salernói iskola tanítói)

Aki elsőnek érkezik, elsőként ehet (Eike von Repchow, német prózaíró, jogász; élt 1180? - 1233)

Az éhség a legjobb szakács, csakhogy nincs mit ennie. (Freidank, német költő, vándorpap, élt 1200? -1233)

Egyforma távol és egyforma csábos / két falat közt, a szabad ember éhen / veszne, s egyiket sem vinné fogához. (Dante, olasz költő, élt 1265 -1321)

Evés közben jön meg az étvágy. (Rabelais, francia orvos, író, humorista; élt 1494? - 1553)

Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság. (Cervantes, spanyol regényíró, költő, drámaíró; élt 1547-1616 között)

Mi az ember, / ha drága idején vett fő java / Alvás, evés csak? / Nem több mint barom. (Shakespeare, angol drámaíró; élt 1564-1616)

A mértékletesség, az egészség szeretete, vagy pedig képtelenség arra, hogy sokat együnk (La Rochefoucauld, francia aforizmaszerző; élt 1613 - 1680)

Nem elég az, hogy nem tömjük túl magunkat, de ne is együnk mindig, amikor éhesek vagyunk. (Grimmelshausen, német regényíró; élt 1621? - 1676)

A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás. (Goldoni, olasz vígjátékíró; élt 1707 - 1793)

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy! (Brillant-Savarin, francia gasztronómus, író; élt 1755 - 1841)

Mire való a sok fogás étkezésnél? Az ember nem áll sokkal a többi állat fölött, ha legnagyobb élvezete a terített asztal. (Beethoven, német zeneszerző; élt 1770 - 1827)

További olvasnivaló

Krémek és fagylalt készítésére csak a zs…

Állítólag kétféle tejpor létezik: sovány és zsíros. Már jó ideje, hogy tejport vettem, de nem néztem meg, hogy a kettő közül melyiket választottam, sőt azt sem, hogy mikor jár le...

Folytatás...

Canbat kézelemzése

Kézfejére nézve, az pillantásra szembetűnik, mily rövidek a gyűrűs- és kisujjai, valamint az ujjakhoz képest mennyire nagy a hüvelykujja. Az ujjaihoz viszonyítva a tenyere, meglehetősen nagy, legalábbis a tenyeréről...

Folytatás...

India - És irtunk Tagorénak, hogy jövü…

Az Agra-Delhi út ittjártunk óta, alaposan megváltozott, kiszélesítették, minősége sokat javult, s ahogy átlépünk Harjana államba, osztott pályássá válik, látszik, hogy az elmúlt években jelentős turisztikai fejlesztés indult meg. Újonnan...

Folytatás...

Páratlan számok többszörösei

A különböző népek mitológiáiban, vallási szövegeiben, szokásaiban gyakran szerepelnek a hármas, a hetes, a kilences szorzatai, valamint ezek többszörösei. A misztikus számfilozófiában a hármas többszörösei a bevégzettséget, a hetes...

Folytatás...

A szájpadlás

A szájüreg felső része a szájpadlás két részre osztható, kemény- és lágy szájpadra. Az elülső rész a csontos, kemény szájpad, a hátsó pedig a lágy szájpad, mely puha, sima felületű...

Folytatás...

Chopin kézelemzése

Bár a fényképek alapján ebben egyáltalán nem lehetek biztos, de ránézésre a kezek elasztikusnak látszanak, és a kézbőr az átlagosnál finomabbnak tűnik. Az ilyen kezek tulajdonosai emocionálisan érzékenyek és rendkívül...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom