A+ A A-

’Evés közben jön meg az étvágy.’ - Aforizmák az evésről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az a miénk, amit megeszünk. (Cicero, római író, filozófus, politikus; élt i.e. 106 - i.e. 43)

Kényes gyomorra mutat, mikor valaki mindenbe belekóstol. (Seneca, római filozófus, drámaíró, politikus; élt i.e. 4 - i.sz. 65)

Egyél, hogy élj, de ne azért élj, hogy egyél! (Balbus, római? aforizmaszerző; élt a 3. sz. végén, 4. sz. elején)

Az étel hallgataggá, az ital fecsegővé szokta tenni az embereket (Macrobius, római államhivatalnok, grammatikus; élt a 4. sz. végén, s az 5. század első felében)

Hogy könnyű legyen az álmod, rövid legyen vacsorád.  (Salernói iskola tanítói)

Ebéd után pihenj le, vagy menj ezer lépésnyit! (Salernói iskola tanítói)

Evés közben gyakran igyál vizet. (Salernói iskola tanítói)

Akkor jó a sajt, ha fösvény kézzel mérik. (Salernói iskola tanítói)

Aki elsőnek érkezik, elsőként ehet (Eike von Repchow, német prózaíró, jogász; élt 1180? - 1233)

Az éhség a legjobb szakács, csakhogy nincs mit ennie. (Freidank, német költő, vándorpap, élt 1200? -1233)

Egyforma távol és egyforma csábos / két falat közt, a szabad ember éhen / veszne, s egyiket sem vinné fogához. (Dante, olasz költő, élt 1265 -1321)

Evés közben jön meg az étvágy. (Rabelais, francia orvos, író, humorista; élt 1494? - 1553)

Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság. (Cervantes, spanyol regényíró, költő, drámaíró; élt 1547-1616 között)

Mi az ember, / ha drága idején vett fő java / Alvás, evés csak? / Nem több mint barom. (Shakespeare, angol drámaíró; élt 1564-1616)

A mértékletesség, az egészség szeretete, vagy pedig képtelenség arra, hogy sokat együnk (La Rochefoucauld, francia aforizmaszerző; élt 1613 - 1680)

Nem elég az, hogy nem tömjük túl magunkat, de ne is együnk mindig, amikor éhesek vagyunk. (Grimmelshausen, német regényíró; élt 1621? - 1676)

A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás. (Goldoni, olasz vígjátékíró; élt 1707 - 1793)

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy! (Brillant-Savarin, francia gasztronómus, író; élt 1755 - 1841)

Mire való a sok fogás étkezésnél? Az ember nem áll sokkal a többi állat fölött, ha legnagyobb élvezete a terített asztal. (Beethoven, német zeneszerző; élt 1770 - 1827)

További olvasnivaló

Az emberi élet misztikus számai: a hé…

A hét mágikus erejével hozzák összefüggésbe az emberi élet jelentősebb állomásait, ezek ugyanis valamennyien a heteshez kötődnek. Már a magzati életben megfigyelhetők a hetes szám periodikus ismétlődései: a magzat...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Három

A hármas szám a Jupiter bolygóhoz tartozik, melyet a hindu asztrológusok a planéták gurujának, vagy tanítómesterének tekintenek. Úgy tartják, hogy a planéták nem pusztán anyagból álló gömbök, hanem mindegyikük fölött...

Folytatás...

Tenyérformák

A kínai orvosi palmisztria számos tenyérformát ismer, melyeket azonban általában négy fő osztályba sorol. Ezek a kerekded, a négyszögletes (négyzet alakú), a homorú és a téglalap alakú tenyerek.Kerekded tenyérA gömbölyű...

Folytatás...

Francia és a spanyol babapiskótás tor…

Amikor egyre drágább az energia, és nemcsak az áram, hanem a gáz is, bizony az ember kétszer is meggondolja, mikor süssön süteményt. Feltehetően ez is közrejátszik abban, hogy oly kedveltek...

Folytatás...

Mire jó a piros fonál, a só és a fok…

Lényegében a fentieket kérdezte „Mami” nevű olvasóm, akinek az alábbiakban idézem levelét, és arra adott válaszomat. Kedves Erzsébet!Nagyon örülök, hogy olvashatom írásait. Bár nemrég kerültem ide, de érdekes, hasznos olvasnivalókat...

Folytatás...

Fiziognómiai különbségek a férfi é…

„A férfi Istené, a nőnek ő az Istene;”   Amikor a fiziognómia alapelveit a karakterek megkülönböztetésére használjuk, a megfigyelt személy nemétől függően jelentős korrekciók adódnak, melyeket a következtetések levonásakor...

Folytatás...