A+ A A-

’Evés közben jön meg az étvágy.’ - Aforizmák az evésről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Az a miénk, amit megeszünk. (Cicero, római író, filozófus, politikus; élt i.e. 106 - i.e. 43)

Kényes gyomorra mutat, mikor valaki mindenbe belekóstol. (Seneca, római filozófus, drámaíró, politikus; élt i.e. 4 - i.sz. 65)

Egyél, hogy élj, de ne azért élj, hogy egyél! (Balbus, római? aforizmaszerző; élt a 3. sz. végén, 4. sz. elején)

Az étel hallgataggá, az ital fecsegővé szokta tenni az embereket (Macrobius, római államhivatalnok, grammatikus; élt a 4. sz. végén, s az 5. század első felében)

Hogy könnyű legyen az álmod, rövid legyen vacsorád.  (Salernói iskola tanítói)

Ebéd után pihenj le, vagy menj ezer lépésnyit! (Salernói iskola tanítói)

Evés közben gyakran igyál vizet. (Salernói iskola tanítói)

Akkor jó a sajt, ha fösvény kézzel mérik. (Salernói iskola tanítói)

Aki elsőnek érkezik, elsőként ehet (Eike von Repchow, német prózaíró, jogász; élt 1180? - 1233)

Az éhség a legjobb szakács, csakhogy nincs mit ennie. (Freidank, német költő, vándorpap, élt 1200? -1233)

Egyforma távol és egyforma csábos / két falat közt, a szabad ember éhen / veszne, s egyiket sem vinné fogához. (Dante, olasz költő, élt 1265 -1321)

Evés közben jön meg az étvágy. (Rabelais, francia orvos, író, humorista; élt 1494? - 1553)

Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság. (Cervantes, spanyol regényíró, költő, drámaíró; élt 1547-1616 között)

Mi az ember, / ha drága idején vett fő java / Alvás, evés csak? / Nem több mint barom. (Shakespeare, angol drámaíró; élt 1564-1616)

A mértékletesség, az egészség szeretete, vagy pedig képtelenség arra, hogy sokat együnk (La Rochefoucauld, francia aforizmaszerző; élt 1613 - 1680)

Nem elég az, hogy nem tömjük túl magunkat, de ne is együnk mindig, amikor éhesek vagyunk. (Grimmelshausen, német regényíró; élt 1621? - 1676)

A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás. (Goldoni, olasz vígjátékíró; élt 1707 - 1793)

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy! (Brillant-Savarin, francia gasztronómus, író; élt 1755 - 1841)

Mire való a sok fogás étkezésnél? Az ember nem áll sokkal a többi állat fölött, ha legnagyobb élvezete a terített asztal. (Beethoven, német zeneszerző; élt 1770 - 1827)

További olvasnivaló

Szeplő-babonák

Szeplőknek főleg az arcon és a karokon megjelenő apró barna foltokat nevezzük. A hiedelemvilágban megjelenésükhöz általában negatív jelentéstartalom, kedvezőtlen események, rossz előjelek kapcsolódnak. A tibetiek szerint a nyak bal...

Folytatás...

Mennyi ideig marad gyomrunkban az étel?

Teljesen mindegy, hogy mit eszünk, legyen az karfiol, szalonna, őszibarack, palacsinta vagy torta, mindegyikre ugyanaz a sors vár. Az ételek útvonala azonos pályán halad előre, egy része pedig kifelé...

Folytatás...

Az agy

Az ősi egyiptomiak számára az agy nem sokat jelentett, a koponya egyfajta „töltőanyagának” tekintették, az intelligencia lakhelyének a szívet tartották, ezért a mumifikálás során - más fontos szervekkel ellentétben -...

Folytatás...

Andi1978 kézelemzése

Feltehetően sovány alkatú, legalább is a képeken látható kezek alapján erre következtetek. Kretschmer német pszichiáter ugyanis a kézzel kapcsolatos vizsgálatai során azt igazolta, hogy a testtípusok és a kéz...

Folytatás...

Genetikai rendellenességek nyomai a keze…

Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi (duzzadt) körmök...

Folytatás...

Püthagorasz számelmélete

Ha misztikus számokról esik szó, akkor akarva-akaratlanul is Püthagorasz, a „számok atyja” jut elsőként az ember eszébe. A görög filozófus, matematikus, csillagász i.e. 580-570 körül született Szamoszban, és i.e. 500...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?