Mióta a trafikpályázatok lezárultak, mindennapi témává vált a dohánytermékek árusítása, emiatt arra gondoltam, megvalósítom, amit már korábban is terveztem, írok a dohányzás kultúrtörténetéről, a hozzá kapcsolódó szokásokról, hiedelmekről. Anyaggyűjtés közben, az Uj Idők Lexikona (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása, Budapest, 1937.) hetedik kötetében akadtam a Dohányárus szócikkre, mely nemcsak érdekes, de tanulságos is, ezért szó szerint idézve - kommentár nélkül - megosztom olvasóimmal.
„Dohányárus, dohánygyártmány és dohány eladására a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyert kereskedő. A dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosa, aki a dohánygyártmányokat a fennálló szabályok értelmében eladni köteles. Dohányárusítási engedély csak annak adható, aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, jövedéki szempontból megbízható és önjogú.
A dohányárudák betöltésénél elsőbbséggel bírnak:
1. hadirokkantak;
2. ellátatlan hadiözvegyek és hadiárvák;
3. állami tisztviselők családtagjai, özvegyei, árvái és nyugdíjazott állami tisztviselők.
A dohányárus engedélyek nemei:
1. Dohánynagyárus, aki a dohányáruraktárnál beszerzendő dohánygyártmányokból a körzetéhez tartozó dohánykisárusokat és a fogyasztóközönséget látja el.
2. Dohánykisárus, aki a dohánygyártmányokat a dohánynagyárustól szerzi be és közvetlenül a fogyasztóknak adja el. A dohánykisárus lehet: aki kizárólag csak dohánygyártmányok eladásával foglalkozik; korlátlan kisárus, aki fűszer-, szatócs, stb. üzlettel kapcsolatosan árusít; korlátolt kisárus, aki mint vendéglős, kávés stb. ülővendégeit köteles dohányáruval ellátni.
3. A különlegességi dohányárus, aki a különlegességi gyártmányokat adja el. Jogosítva van a dohányjövedék által forgalomba hozott külföldi dohánygyártmányokat is árusítani.
A dohányárusokat a pénzügyőrség állandóan ellenőrzi. Népies nevük: trafikos.”
A szócikk leírása közben gyermekkorom trafikosa jelent meg a szemem előtt, aki a csaknem a válláig csonkolt karjaival bontotta fel a cigarettásdobozt, és csomagolt be kérésre 5 vagy 10 szál cigarettát, vagy tépte le a különböző címletű okmánybélyegeket, és a végén a csonkjaival fillérre pontosan leszámolta az átadott pénzből visszajáró aprót. Egy másik trafikosról a párom mesélt, ő lángszórótól a szeme világát veszítette el.
Kommentek
archivált tartalomSzegfű Ildikó #1
A sógorom édesapja az első világháborúban vesztette el a karját, de nagyon szorgalmasan tudott a megmaradottal dolgozni. Ő termelte a dohányt és eladta a gyárnak. Viszont ellátta az egész környéket molyirtás céljából dohánylevéllel. Miután Rákosi elvette a földet, csak az udvaron ültetett néhány tövet, hogy legalább neki ne keljen venni a pipájába.
2013-08-12 12:38:45