A+ A A-

Csiklandozás

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


A csiklandozásnak - vagyis annak a tevékenységnek, amikor valaki az ember testének különösen érzékeny helyén a bőrét többször könnyed, futó érintéssel ingerli, s ezzel izgató, bizsergő, viszkető érzést kelt benne, amely olykor rángatózó mozdulatokra és nevetésre készteti - kétféle formája ismert. Az enyhébb változatát, melyet finom érintés, pl. egy rovar mászása vagy a bőr tollpihével való simogatása válthat ki, knismesisnek nevezik. E gyengébb ingerlés általában csak viszkető, bizsergő érzéssel jár, különösebben nem reagál rá az ingerelt személy. A durvább csiklandozásnak, az érzékeny testfelületek erőteljesebb, ismétlődő nyomással történő, rángatózást okozó, nevetésre fakasztó ingerlésének, gargalesis a neve. Ez utóbbi abban is különbözik a knismesistől, hogy a rá jellemző reakciók öningerléssel nem válthatók ki. Mégpedig azért nem, mert amikor az ember önmagát csiklandozza, előre tudja, hogy mi fog történni. Kivételt egyedül a szkizofrén betegek jelentenek, akik ezzel a képességgel nem rendelkeznek.

A csiklandozást - legalábbis az enyhébb változatát - többnyire kellemesnek érezzük, és ez eleinte a nevetésre fakasztó gargalesisre is igaz, az utóbbi azonban hosszabb távon egyre kellemetlenebbé válik, és idővel szinte elviselhetetlen lesz. Persze - a kiváltott érzések szempontjából - az sem mindegy, hogy ki és miként csiklandoz bennünket. Még akár érzéki, vágykeltő hatása is lehet. Nem véletlen, hogy az ókorban egyes közép-keleti országokban törvény tiltotta a csiklandozást.

Az, hogy gyakran nevetést vált ki, egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó is annak, akit csiklandoznak. Talán ez is közrejátszhatott annak a - főleg a skótok körében elterjedt - hiedelemnek kialakulásában, hogy ha sokat csiklandozzák a csecsemő talpát, beszédhibás, dadogós ember válik belőle.

A szláv néphiedelem szerint a csiklandozás halált is okozhat. Úgy tartották, hogy az elcsábított agglegények sokszor nem a Ruszalkák karjaiban, hanem a folyamatos csiklandozás miatt lelték halálukat. Hogy valóban meg lehet-e halni a csiklandozástól, nem bizonyított, az viszont, hogy közrejátszhat benne, nem kétséges. Főleg, ha elég kitartóan csiklandoznak valakit. Ugyanis a hosszan tartó nevetés, rángatózás súlyos kimerültséget okoz, és - ha a csiklandozott személy közben nem tud táplálékot és folyadékot magához venni - ez a halálát is okozhatja.

Mindenesetre, a csiklandozásos kínzásra vannak bizonyítékok. Kínában a Han dinasztia idejében a magas rangú személyeket büntették ezzel, ugyanis a tortúrának nem maradt nyoma, és az elítéltek viszonylag hamar „felépültek.” Az ókori rómaiak már nem voltak ennyire könyörületesek. Az elítéltet egy állványzatra kikötözték, és miután a lábait sóoldatba mártották, kecskéket engedtek a közelébe. Azok pedig, amint ráleltek a sós lábakra, érdes nyelvükkel azonnal nyalni kezdték őket. Ez eleinte még csak nevetést okozott, ám miután szadista kínzóik újra és újra sós vízbe mártották a szerencsétlenek lábait, a sótól kimart bőrük nyalása igencsak fájdalmassá vált.

De léteznek (léteztek) egyéb "alkalmazásai" is a csiklandozásnak. Az Appalache-hegységben élő apalachee indiánok szerint abbamarad a csuklás, ha az illető orrát megcsiklandozzák egy madár tollával. Shakespeare IV. Henrik című drámájában (I. rész, 2. felvonás negyedik szín) ecsetpázsit (vagy talán közönséges szalma) az a növény mellyel az orrukat csiklandozzák, míg az nem vérzik.

Ha azt álmodjuk, hogy csiklandoznak, azt jelenti, hogy több vidámságra és nevetésre lenne szükségünk az életünkben. Túlságosan komolyan vesszük a dolgokat. De átvitt értelemben (metaforikusan) arra is utalhat, hogy valaki „bizsergeti” a fantáziánkat.

További olvasnivaló

Hogyan szabadultam meg az öregujjam benő…

Nemrég ismét - sokadszor - benőtt az öregujjam körme, de most már tudom, miként kell fájdalommentesen eltávolítani. Azonban, míg idáig eljutottam, nem egyszer alaposan megkínzott a húsba nőtt körmöm, és...

Folytatás...

Vidra

Noha e kedves és barátságos teremtmények - mivel számos fajuk éjszakai vadászó életmódot folytat - a természetes élőhelyükön nem mindenhol, illetve csak ritkán figyelhetők meg, mégis régóta kapcsolatban állnak az...

Folytatás...

Sansevieria

Hollandiában, ahol szinte minden ablakban látható az egyszínű zöld, vagy fehéren csíkozott sansevieria, a hollandok anyós nyelvnek hívják. Nevezik még fácánlevélnek, tigrislevélnek is. A trópusi Afrika, India, vagy...

Folytatás...

Május

A hónap elnevezése feltehetően a régi rómaiaktól származik, akik a föld termését oltalmazó Maia istennőnek május elsején áldozatot mutattak be. A briteknél egykoron „thrimilce” néven szerepelt e hónap a...

Folytatás...

Hívatlan vendégek a háznál - Bio trükkök…

A szúnyogok elleni harcomról, e szemtelen vérszívók elűzéséről már írtam, sajnos azonban nincsenek egyedül, több pimasz vendég, kellemetlen kártevő is érkezhet hozzánk váratlanul. A következőkben ez utóbbiak eltüntetéséhez, elriasztásához...

Folytatás...

Valóban biszexuális hajlamú vagyok?

  Kedves Rosta Erzsébet! Elnézését kérem, hogy így ismeretlenül zavarom, de reménykedem, hogy esetleg tud segíteni. Pár napja voltam egy természetgyógyásznál, aki - úgy tűnik - azt gondolja, hogy a kézolvasásban...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?