A+ A A-

Az ország szívétől a földi paradicsomig – néhány városunk szimbolikus nevének eredetéről

  • Közzétéve itt: További érdekes írások


Virágos Kaposvárként emlegette édesanyám szeretett szülővárosát. Gondoltam, megkeresem, mit írtak róla, honnan ered az elnevezése, ám hiába lapoztam végig a Franklin-Társulat által 1930-ban, Magyarország Vereckétől napjainkig címmel kiadott, öt kötetes monográfiát, nem tudtam meg, hogy mióta és miért, minek köszönhetően hívják így „Somogyország” fővárosát. Megtaláltam viszont más jelentősebb városaink régebbi, szimbolikus nevét, melyek többsége ma is köztudatunkban él. Az alábbiakban - az elnevezés rövid magyarázatával - ezekből sorolok fel néhányat.

Az ország szíve: Budapest
A reformkorban fogalmazódott meg először az a gondolat, hogy az ország központja a Duna két partján fekvő testvérváros, Pest és Buda legyen. Széchenyi így vallott erről: „A szívből buzog minden – Magyarország szíve Pest és Buda. A szegény szív persze poros és piszkos, ezen nem változtathatunk, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem helyezhetem máshová, de megszépíthetem.”

Nemzetem büszkesége: Szeged
„Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletõdve hajlok meg elõtted.” Forrás: Kossuth Lajos beszéde Szeged népéhez (1848. október 4.)

A hírös város: Kecskemét
A név Petőfi Sándor Hírös város az aafődön Kecskemét… című verséből származik:
„Hírös város az aafődön Kecskemét, / Ott születtem, annak öszöm könyerét. / A búzáját magyar embör vetötte, / Kakastéjjee szép mönyecske sütötte.”

Kossuth városa: Cegléd
1848. szeptember 24-én, Cegléden kezdte meg Kossuth Lajos a toborzást, innen hívta harcba az Alföld népét.

A magyar Athén: Eger
A 20. század elején Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték.

Szemere Bertalan városa: Miskolc
A Batthyány kormány belügyminisztere sok-sok szállal kötődik Miskolc városához. Az 1848-as választásokon Miskolc mezőváros országgyűlési képviselőjévé választották. Miután 1848 decemberében Felső-Magyarország kormánybiztosává nevezték ki, Miskolcon részt vett a Franz von Schlik tábornok elől visszavonult felső-tiszai hadtest újjászervezésében. Hamvait 1871. május 1-jén Miskolcra szállították és az avasi templom temetőjében helyezték örök nyugalomra.

A magyar Sion: Esztergom
A Pallas nagy lexikona szerint: „Így nevezik képletesen Esztergom városát, amennyiben benne székel Magyarország hercegprímása, mint a magyar katolikus egyház feje.” (Magyar Sion volt a neve továbbá egy kiváló katolikus egyházi folyóiratnak, melyet 1863-ban Knauz Nándor alapított.)

Királyok városa: Székesfehérvár
Székesfehérvár egykor királyi székhely és a kora középkorig Magyarország fővárosa volt. Középkori Alba Regia települést Géza fejedelem alapította, majd István királyunknak köszönhetően Fehérvár a királyság központi városává lett.

Ahol a villanyos motor megszületett: Győr
Győrött találta fel Jedlik Ányos, 1827-ben, huszonhét éves korában az első elektrodinamikus, áram-áram kölcsönhatáson alapuló motort, melynek a forgony nevet adta.

Civitas fidelissima: Sopron
Az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az úgynevezett Hűségkaput.

Szent Márton városa: Szombathely
Szombathelyen született Szent Márton, később Tours püspöke, a katolikus egyház egyik legnagyobb szentje.

Földi paradicsom: Pécs
A Mecsek déli lejtőjén elterülő Pécs városát először a hódító török seregeket vezető II. Szolimán szultán nevezte így.

További olvasnivaló

Szemölcsök IV. - Babonás népi gyógy…

Az emberek nemcsak a szemölcsök eredetére, létrejöttükre voltak kíváncsiak, hanem kezelésük, gyógyításuk, eltüntetésük módjára is számos rituálét, különleges módszert alakítottak ki. A változatos praktikák között szerepelt a ráolvasás; a...

Folytatás...

Iron lezárt keze

Mindössze csak a két tenyeréről kaptam képeket, ezek alapján nem lehet teljes és valós kézelemzést végezni. Ha a kézfejéről is küld fotókat, elemzésemet a későbbiekben kiegészítem. A lezárt kézzel...

Folytatás...

Április bolondja

  Április első napja a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás ünnepe. Ezen a napon régi szokás, az emberekkel bolondos tréfákat űzni, vagyis "április bolondját" járatni velük. Ez az időpont...

Folytatás...

Hurok rajzolatok és az általuk jelzett…

A hurok rajzolatok singesek és orsósak, ismertebb elnevezésükön ulnárisak és radiálisak lehetnek. A hurok mintázatok jellemzője, hogy a fodor szálak az ujjbegy közepe felé haladnak, majd közép tájt hurokszerűen...

Folytatás...

Lábtan

A 18. században felmerült a tenyérjósok fejében a talpvonalak és a lábujjak vizsgálatának gondolata. Ám az ötletet hamar elvetették, mégpedig azzal az indokkal, hogy a talp a föld fölé esik...

Folytatás...

Sorsszámok – a születési dátum sz…

A korábbiakban már olvashattunk a születési dátumában található számok egyedi jelentéséről, most viszont az összetett értékelésről ejtünk néhány szót. A legfontosabb az, hogy - külön-külön és együtt is vizsgálva -...

Folytatás...